Képes Sport, 1969. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1969-09-02 / 35. szám

TÖLTSE A SZEPTEMBERT A BALATONALMÁDI IÍJ AURÓRA SZÁLLODÁBAN szeptember 1-től ked­vezményes utószezoni árak. Teljes napi panzió 115,- Ft (reggeli, ebéd, vacsora) Egyágyas szobában 135,- Ft SZOBAFOGLALÁS: Hungar Hotels Információs Irodában wn Budapest, V., Petőfi Sándor u. 16. Telefon: 180-642, 383-117, vagy a Szálló portáján. Hárman egy ellen. A Kossuth KFSE védelme elkésett a közbeavatko­zással, de a fejes fölé szállt. (Vasas Izzó Kossuth KFSE 0:0) Rédei Ferenc felvétele Gól helyett kiállítás Újpesten, a Tábor utcában találkozott egymá­ssal az NB II. Északi csoportjának élmező­nyéhez tartozó Vasas Izzó és a Kossuth KFSE. A hazaiak győ­zelemre törekedtek és rögtön támadni kezdtek, míg a ven­dégek „döntetlenre játszva” beálltak védekezni. Budai II. László a sokszoros válogatott jobbszélső (aki csütörtökön tagja volt Losoncon, a szlovák öregfiúk ellen 6:1 arányban győztes magyar öregfiúk válo­gatottjának), a Kossuth KFSE edzője nem a kispadon, hanem a pálya egyik sarkában he­lyezkedett el és onnan irányí­totta csapatát. Az izzósok Bodó és Löveg­­jártó vezérletével kombinatív játékra törekedtek, míg a Kossuth csatárai hosszan elő­revágott labdákat próbáltak megjátszani — mindkét csapat eredménytelenül, pedig helyzet volt jócskán mindkét oldalon. Az I. félidőben kétségkívül Bodó volt a mezőny legjobbja: lőtt kapásból, fordulásból ha­­nyattvetődve-ollózva, 25 méte­res bombaszabadrúgást és fe­jelt mintaszerű beadásból. A II. félidőre nemcsak ő, ha­nem mindkét csapat tagjai el­fáradtak , így a játékba egy­re több keménység, sőt durva belemenés vegyült. A játékve­zető először figyelmeztetéseik­kel, hosszabbításokkal próbált rendet teremteni, de ez végül csak Lakatos (Izzó)­­kiállításá­val sikerült. A 0:0-ás döntetlen a vendég szentendreieknek a nagyobb si­ker, ők örültek a mérkőzés vé­gén. (dékány) ’69 NBI/B Kecskeméten megtalálták a góllövő cipőt Az őszi fordulóban vasárnapig mindössze egy sovány pon­tocskát gyűjtött a Kecskeméti Dózsa és még gólt sem rúgott. Az utóbbi három mérkőzésen tehát képtelenek voltak a kecskeméti csatárok megzörgetni az ellenfél hálóját. Most, a Ganz-MÁVAG elleni mérkőzésen is sokáig úgy lát­szott, hogy csak folytatása lesz a többinek. Az első három nagy helyzetet megint kihagyták a Dózsa-csatárok, utána pedig in­kább a MÁVAG támadói jelentkeztek. Jagodics és Fenyvesi II. néhányszor alaposan megkeverték a kecskeméti védelmet és hajmeresztően nagy lövéseket küldtek Gór kapujára. Aztán mégis megtört a jég. Bánhidi középre lőtte a lab­dát, úgy látszott, hogy elmegy a fejek fölött, talán erre gondolt Vereczki is, mert elindult a jobb sarok felé. Kiss feje azonban mégis elérte és a kapus már hiába „kapaszkodott". A gól egy csapásra megváltoztatta a hangulatot a néző­téren és a pályán. A Dózsa most már felszabadultan és ötle­tesen játszott, de a Ganz-MÁVAG sem adta fel. Sokáig érett a második kecskeméti gól, míg végre Balog, az újonc balszélső úgy tálalta Dodi elé a labdát, hogy azt már csak a helyére kellett tenni, s­égen láttak Kecskeméten ilyen változatos, jóira­mú mérkőzést és főleg ilyen szép hazai győzelmet.

Next