Képes Sport, 1971. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1971-02-23 / 8. szám
FAZEKAS LÁSZLÓ (Újpesti Dózsa) Alig hatvan kiló csont, in. izom paprikás játékintelligenciával. Mert a játék csudamód izgis, s Lacika rettenetesen szeret játszani. Az iskolapadból pattan a lila-fehér csatársor jobb oldalára, frissen, viharos elszántsággal, sorkányos vidámsággal. Azok a szép napok, azok a szép gólok és az a leheletnyi emelés Prosperi hálójába a svájciak ellen. Megért volna egy novellát! A java persze még jócskán hátra van ... „MOST UGORJ, HONVÉD!11 „Hic Rhodus, hic salta!” — Itt van Rhodus, itt ugorjál — mondaná Ezopus most a Honvédnak. Ez a Csepel a te Rhodásod. Ha átugrod ezt az akadályt, megnyitod magadnak az utat legalább is a dobogóig. Nehéz feladat. Ez a Csepel fennállása óta kellemetlen vetélytárs. 1966-ig kell visszamennünk, míg végre egy Honvéd-győzelmecskét (2:1) találunk múltjukban. Igaz, hogy ez idén roppant megerősödve vág neki a nagy versenyfutásnak a kispesti gárda. Szűcs! A játékjogát visszanyert Kelemen! Még négy-öt válogatottnak számító játékos! Ezzel szemben a Csepel, nagy kérdőjelekkel. Mi lesz a mármár az élvonalból kikopó egykori gólzsákkal, Kalmár Lászlóval? Ki helyettesíti, és hogyan? Persze nem lehet tudni, mikor válik újra oly áttörhetetlen, jellegzetes egységgé a Csepel, mint amilyennek bizonyult mondjuk Kónya Pepi és Híres, vagy Takács György és a Kócziánok, netán éppen Keszthelyi és Marosvári fénykorában? Annyi biztos, hogy a Csepel hazai edzőmérkőzései tetszettek a szurkolóknak, ha nem is minden 90 percen át... S hogy ne csak egy irányban tóduljanak a szurkolók, felhívjuk a figyelmet a többi mérkőzésre is, például a Tatabánya —Vasas, a Pécs—Ferencváros, meg a többi ütközetre is. * Az utolsó pillanat A Videoton-szurkoló boldog és reménykedik. Nem akarja, hogy mégegyszer kiessen a csapata s erre — úgy érzi — a két válogatott is biztosíték. Fejes és Karsai. De mindenekelőtt Karsai. Felzúg a taps, amikor pályára lép, s amikor először labdához ér. De a kedvencnek ezúttal nem megy. Elrontja a neki követelt labdákat, hatalmas kifliket ereszt a levegőbe és a 48. percben kihagyja a mérkőzés egyetlen „kihagyhatatlan” helyzetét. Mire az MTK az 51. percben megszerzi a vezetést, Kovács edző int, melegíteni küldi az egyik cserejátékost. A levegőben a „szégyen”, tízezer ember szinte beleborzong a gondolatba — a válogatottat cserélni kell! 67. perc: Az edző feláll, a pálya széléhez lép, várja, hogy befejeződjék a támadás és... És ekkor Karsai — micsoda lélektani pillanat! — villan egyet, robban az ívelődő labdára és gól! Goóól! Az edző megtörli homlokát és visszasétál a kispadhoz. Talán — előbb kellett volna felkelnie?! VI. Dózsa—Komló (6:1, 6000 néző) ... X Dunaújváros—SBTC (1:3, 5000 néző) ... 1 MTK—Videoton (1:1, 10 000 néző) délelőtt... 1 Bp. Honvéd—Csepel (1:2, 10 000 néző) ... 1 SZEOL—Rába ETO (0:2, 3500 néző) ... 2 Tatabánya—Vasas (0:2, 6000 néző) ... x Pécsi Dózsa—FTC (1:3, 10 000 néző) szombaton ... x DVTK—Sz. Haladás (2:3, 8000 néző) . .. 1 Ennek a fordulónak megfelelője az ősszel augusztus 15—16-án került sorra.