Képes Sport, 1971. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1971-07-06 / 27. szám

Védő­őrizet Hímzett ingvállat húztak rá, rakott szoknyába bújtatták, babos kendővel kötötték be a fejet. Csak ráncostorkú piros kiscsizmát nem adhattak a lá­bára, lévén az 43-as számú, így kiadjasztalva ül­tették be aztán Kerpes Gyurkát a faluszéli fonóba, hogy vidám lánypajtások között dalolva fonja ott­­ is a guzsajt, rokkát, motringot, cifraszűrt, szóval amit ilyen helyeken szokás. Kezdetben nem volt semmi baj, Gyurka pompá­san érezte magát a vidám lánypajtások társaságá­ban, de egy esős, borongós napon gyanús idege­nek tűnek fel a fonó környékén. Egyikük - köpcös, aktatáskás férfi - odáig merészkedett, hogy be­­dugta alamuszi fejét az ablakon, szemérmetlenül rákacsintott Gyurkára, számokat rajzolt a levegőbe, sok nullával a végén, és hívta a fiút, jönne ki a pitvarba, vagy a patvarba, neki mindegy, csak föl­tétlenül beszélni szeretne vele. Szerencsére az őrzők, akik részint komondornak, részint pulinak álcázva ténferegtek az udvaron, meg­szimatolták a jövevényt s gondoskodtak róla, hogy folytonossági hiányokban szenvedő nadrággal, futva távozzék. Ettől függetlenül azonban a fonót már nem te­kinthették alkalmatos rejtekhelynek. Ezért Gyurkát szirénázó tűzoltó autón a megyeszékhelyre vitték vissza, egyenesen a kultúrotthon nagytermébe. Kép­zőművészeti kiállítást rendeztek ott éppen, emberi számítás szerint a nyilvánosság teljes kizárásával. Sajnos, alig másfél nap múltán innen is tovább kellett menekíteni a legényt. Részint mert némelyik absztrakt, nonfiguratív alkotás nyomasztóan hatott a kedélyére, rángatózni kezdett a bal válla, de ami ennél is aggasztóbb, két ismeretlen szikár úr min­­denáron belépőjegyet akart vásárolni a pénztárnál a kiállításra, nyilvánvalóan nem tisztességes szán­dékkal. Az illetékesek persze résen voltak s Gyurkát ide­jében a közeli templom tornyába szállították. Majd, amikor három helikopter kezdett cinikusan keringeni a torony körül, tovább vitték a járványkórház zárt osztályára. Az éjszaka leple alatt, ellető kanásznak maszkírozva, kuka­kocsin. Bár csodával határos mó­don a fiú ott valahogy elkerülte a mumszot is, a hepatitiszt is, nem kerülte el az üldözők figyelmét. Tragikusra fordulhatott volna a dolog, ha az egyik kedves nővér nem éppen az Egri csillagokat olvassa ügyelet közben. De éppen azt olvasta, egy tányérra néhány szem karillt szórt és a tányért Kerpes Gyuri különszobájának padlójára helyezte. A pirulák rög­vest táncolni kezdtek, jelezvén, hogy a konok ül­dözők alagutat ásnak, hogy azon át a fiúhoz fér­kőzhessenek. Hamar lóra kötözték hát a szerencsétlent — testi­­leg-lelkileg szörnyen megviselte az idegtépő bujká­lás - és bevágtattak vele a szomszédos halte­nyésztő gazdaságba. Békaöltöny, oxigéntartály, némi elemózsia és pár perc múltán Gyurka már az egyik tavacska alján kuksolt. Köröskörül a tó part­ján, szorosan összefogózkodva ott álltak testőrei, hogy ha kell, életük árán is megvédjék.­­ Hát ennek már sohasem lesz vége? — fordul­tam kísérőmhöz, a megyei sportkör elnökéhez. — Hisz ebben a hajszában nemcsak ez a szegény gye­rek megy tönkre, az önök idegei is felőrlődnek, rengeteg erő, idő pocsékolódik el! - Nem rajtunk múlik — tárta szét karját bánato­san az elnök. - Őrizzük, mentjük, bújtatjuk, amíg az átigazolási idő tart. Gyurka nálunk nőtt fel, itt él, itt tanul, itt lett gólkirály az ifi­csapatban. Szükségünk van rá, nem adjuk oda senkinek! Harcolunk érte utolsó csepp vérünkig!... Nézze csak! Az országút felé mutatott. Lassan, de félelmete­sen és feltartóztathatatlanul hatalmas kétéltű jár­művek közeledtek. Rajtuk fővárosi és más NB I-es csapatok mindenre elszánt játékos­ szerzői... (kürti) * KRÓNIKA 4 KRÓNIKA * TÖRLESZTÉS Sportszerűtlenség árnyé­kolta be az egyébként színvonalas Vasas—OSC rangadót! A negyedik ne­gyedben Faragó Tamást, a Vasas válogatott játé­kosát Domby játékvezető végleg­­kiállította, mert szándékosan arcon ütötte Szívós Istvánt (OSC). Szí­vós szeme alatt felszakadt a bőr, orra is vérezni kez­dett, nem tudta folytatni a játékot. A vízilabda soha nem volt a homokozóban ját­szadozó gyerekek sportja. A játék hevében előfordul, hogy kemény „tüskéket” adnak egymásnak a játé­kosok. Ezen a mérkőzé­sen három negyeden át gyötörte egymást a két válogatott, s hogy nem a legtisztább eszközökkel, mutatja az is, hogy a já­tékvezető kétszer is páro­san állította ki őket. Me­lyikük kezdte a vereke­dést? Nehéz lenne megál­lapítani. Egy azonban bi­zonyos­ törlesztésnek, az ilyen fajta „elégtételnek" nincs helye a medencé­ben ! Különösen válogatott szinten nem! (bánó) Orvus, keményen ütött Faragó, Szívós harcképtelenné vált SZÁZ ÉV Szombaton a puska- és pisztoly számokkal kezdő­dött a Magyar Sportlövő Szövetség 100. születés­napja alkalmából rende­zett jubileumi versenysoro­zat, melyen a teljes ha­zai élgárdán kívül angol, csehszlovák, NDK-beli, osztrák és román vendé­gek is szerepelnek. A folytatás július kilencedi­kén, tizedikén, tizenegye­dikén következik - ugyan­csak külföldi versenyzők részvételével - Balaton­­fűzfőn a trap-, Keszthe­lyen a skeetlövők találko­zójával. A fenti versenyek egyben válogatók is az augusztusi Európa-bajnok­ságra, amelyet Schulban (NDK) rendeznek. Az ünnepi év eseményei azonban még nem érnek véget. Szeptemberben a Népköztársaság úti bemu­tatóteremben kiállítás lesz. Itt a díjak, érmek mellett megismerkedhetnek a lá­togatók a sportfegyverek fejlődésével, történeté­vel is. A jubileumi ünnepélyre novemberben kerül sor. Ki­tüntetik a sportág legjobb versenyzőit, aktíváit s kedves megemlékezésként emlékveretet kap a ma­gyar lövészsport vala­mennyi régi harcosa is. Mi is szeretettel kö­szöntjük a jubiláló sport­lövőket, s kívánjuk, hogy az Európa-bajnokságon további anyagot gyűjtse­nek a szeptemberi kiállí­táshoz. (I. I.) Ján és Frantisek Bárta (Csehszlovákia), a standard pisztoly ifjúsági Európa-bajnokai is a vendégek között voltak Danis felv.

Next