Képes Sport, 1972. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1972-07-18 / 29. szám

b mint hat évtized­­­de, hogy az első kupadön­tőt játszották Budapesten. Ekkor még a Magyar Ku­páért küzdöttek a csapa­tok s az első kiírású küz­delemsorozat MTK—FTC találkozóval ért véget. A kék-fehérek 3:1-re győz­tek. A felszabadulás után 1951 /52-től küzdöttek csa­pataink az újból kiírt ser­legért, a Magyar Népköz­­társasági Kupáért. Az idei döntőig 32 győztes csapat neve került rá a két ku­pára, éspedig az FTC, il­letve Ferencváros 10, az MTK 9, az ETO és az Új­pesti Dózsa 3—3, a Bp. Honvéd 2, a III. kerület, a Szolnoki MÁV, a Vasas, a Bocskai és a Soroksár 1—1 alkalommal. A Ferencvá­ros a 33-ik győztes. Ezzel a zöld-fehérek tizenegyed­szer védik a kupát. Akadt néhány érdekes eredmény és eset a kupa több mint hat évtizedes történetében. 1911/12-ben­­ például az MTK játék nél­kül nyert a döntőben, mert­­ az FTC visszalépett. A vis­­­­­szalépés oka: a döntőt nem semleges pályára tűz­te ki a szövetség. A legna­gyobb arányú győzelem (vereség) az 1932/33. évi döntőn született: a Fe­rencváros 11:1 arányban győzött az Újpest ellen. Annak idején a döntők meglepetései közé tarto­zott a III. kerület és a So­roksár diadala. (De ne fe­lejtsük el, ezekben az években a profi csapatok nem indulhattak!) Az elmúlt héten lezajlott MM­K-döntőig így jutott el­­ két részvevő: a Ferenc­­áros a Paksi Kinizsi ellen­­2, a Sátoraljaújhelyi Spartacus ellen 3:1 arány­ban nyert, az MTK-val 0:0- ra végzett (s mint vendég­csapat jutott tovább), majd a Videotont 3:2-re verte. A Tatabányai Bo­­gász a Csepeli Papír el­­m 14:1, a Salgótarjáni JC ellen 3:0 arányban ért. Aztán 1:1 -re végzett SZEOL-lal, majd 2:1 -re ■rt az Újpesti Dózsa es-Ferencváros és a Ta­nya döntő mérkőzésé­­színhelye az Újpesti­­ Megyeri úti sta- 1 volt s a találkozót szurkoló nézte végig színen és minden­kié­rt többszázezren a­­ képernyőjén. Nos, akik kimentek Újpestre, nem bánták meg. Vérbeli kupaküzdelmet láthattak, hatalmas iramot, lendüle­tes támadójátékot, néhány érdekes edzői elképzelés sikeres megvalósítását. Egyet ezek közül: Szabó, a tatabányaiak még mindig rendkívül gyors jobbszélső­je ezúttal középpályást játszott, hát kellett semle­gesítenie. Új feladatát ki­tűnően megoldotta s bár a támadások befejezéséhez csak a második hullámban érkezett, ezek az akciók mindig veszélyt jelentettek az FTC kapujára. A Fe­rencváros végeredmény­ben csak Kovács Tibor sú­lyos hibájából tudta meg­szerezni a győztes gólt. A játék képe alapján a Ta­tabánya nem szolgált rá a vereségre ... Az MNK döntője min­denesetre megérdemelte volna, hogy jó formában levő játékvezető irányítsa a játékot. Két rövid nyilatkozat: Láng György, az FTC labdarúgó szakosztályá­nak elnöke: - A gólt mi is védelmi hibából kaptuk, egy nagy helyzetünk pe­dig kimaradt! Úgy érzem, megérdemeltük a győzel­met. Bödecs József, a Tata­bánya elnöke: — A második félidő alapján feltétlenül győz­nünk kellett volna. Szűcs László VÉRBELI KUPAKÜZDELEM A Ferencváros kupagyőztes együttese: Álló sor, balról jobbra: Csanádi Ferenc edző, Horváth, Martos, Vépi, Géczi, Bálint, Füsi. Elöl: Dóka György gyúró, Szőke, Branikovits, Albert, Kű, Mucha Vépi elrúgja a labdát Kőműves elől

Next