Képes Sport, 1974. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-01 / 1. szám
! Tenni, cselekedni kell! iff Dr. Beckl Sándor államtitkár, aki OTSH Ilf elnöke nyilatkozott a Magyar Távirati Iro■dának a magyar sport ez évi mérlegéről. I ,,A hazai sportkedvelők hatalmas tábora előtt ismert - hangsúlyozta többek között Beckl elvtárs hogy ebben az esztendőben került sor - megfelelő előkészületek után - a testnevelés és sport állami irányításának bevezetésére áprilisban. Július elsejétől pedig a helyi tanácsok szakigazgatási szerveiként működnek a fővárosi-megyei testnevelési és sporthivatalok, valamint a fővárosi kerületi, a városi és járási testnevelési és sportfelügyelőségek. Az a tény, hogy helyileg a tanácsok e területnek is gazdáivá váltak, nagyobb lehetőséget biztosít a további fejlődéshez ... Kiindulva abból, hogy szocialista társadalmunkban a testnevelés és sport egyaránt hivatott szolgálni a nép egészségét, újabb erőfeszítések történtek, hogy növekedjék a rendszeres testmozgást végzők, a sportolók száma. Sokrétűbbé vált a rendszeres testedzésben való részvétel népszerűsítése - ebben a rádió, a televízió, valamint a napi- és hetilapok egyaránt jelentős szerepet játszottak, így mind többen ismerik fel, hogy személyes érdekük a sportolás. Jelentős lépés volt a testnevelés óraszámainak az eddigi kettőről háromra történő felemelése, ami - az órákat jól kihasználva - az iskolások testi nevelésében igen nagy jelentőségű lesz ... Az 1973-as év a nagy világversenyeken való részvétel és az olimpiai felkészülés szempontjából is jelentős volt. Az olimpia műsorán szereplő sportágak közül tizennégyben indultak el válogatottjaink olimpiai méretűnek számító vetélkedésben. Ha érem- és ponttáblázatot készítenénk, ezekből kiderülne, hogy a müncheni olimpia utáni esztendőben kilenc arany-, öt ezüst- és tizennégy bronzérmet szereztek legjobbjaink . . . A különböző sportágakban elért eredményeket, vagy sikertelenségeket elemezve újra csak arra a megállapításra juthattunk, hogy kizárólag a kitartóan végzett, céltudatos és szorgalmas edzésmunka hozhatja meg a sikert. .. A vezetési feladatok közül egyet emelnék ki: a rend és fegyelem megszilárdítását. A testnevelés és a sport területén is érvényt kell szerezni az állami fegyelemnek, meg kell követelni a hozott határozatok, rendelkezések maradéktalan betartását. Ha közös az akarat - márpedig nyilvánvaló, hogy közösen akarunk eredményeket elérni a tömegsportban és az élsportban —, akkor ezt nem elég csupán óhajtani, akarni, hanem tenni, cselekedni kelll...” * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * **************************** A Magyar Újságírók Országos Szövetségének sportújságírói szakosztálya az idén is megrendezte hagyományos szavazását az „Év legjobb sportolója” cím odaítéléséről. Vízilabda válogatott, 316 pont (Faragó Tamás, Balla Balázs, Kásás Zoltán, dr. Konrád Ferenc, Molnár Endre, Csapó Gábor, Sárosi László, dr. Bodnár András, Szívós István, Görgényi István, Cservenyák Tibor.) 2. Kardvívó válogatott, 205 pont, 3. NM női röplabda csapata, 139 pont. További helyezettek: női tőr válogatott, női kézilabda válogatott, női tornász válogatott. A sportújságírók díjait az év legjobbjainak 1974 januárjában adják át a Magyar Sajtó Házában. ***************************** 1973 LEGJOBB NŐI SPORTOLÓJA Tordasi Ildikó vívó (VM Egyetértés), 261 pont, 2. Gyarmati Andrea úszó (FTC), 172 pont, 3. Medveczky Krisztina tornász (Vasas), 110 pont. Szavazatot kapott még Bruzsenyák Ilona atléta, Tőzsér Ilona kajakversenyző és Potocska Mária művészi tornász (mindhárom II. Dózsa). 1973 LEGJOBB FÉRFI SPORTOLÓJA: Csapó Géza kajakversenyző (SZEOL), 304 pont, 2. Hargitay András úszó (KSI), 290 pont, 3. Magyar Zoltán tornász (FTC), 108 pont. Versenyben volt: Szűcs Lajos súlyemelő (Diósgyőr), Major István atléta (Bp. Honvéd) és Portisek Lajos sakkozó (MTK). 1973 LEGJOBB CSAPATA **************************************************************