Képes Sport, 1974. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-01 / 1. szám

Újrakezdéstől számvetésig... kel biztosítaniuk kell a sportolók ered­ményes felkészülését. Egyetlen sportág vagy egyesület sem egy ember tulajdona. Mindenki csak megbízatás, méghozzá társadalmi megbízatás alapján gazdálko­dik. Minderre azért is szükséges rámu­tatnunk, mert több helyen néhány vá­ratlan pont megszerzésével egyik vagy másik világversenyen hamar megnyug­tatják a vezetők saját lelkiismeretüket. Egy-egy „váratlan” sikert személyi erény­ként tulajdonítanak maguknak és meg­feledkeznek arról, hogy legfőbb felada­tuk a központi akarat végrehajtása. Minden erőt egyetlen cél, a magyar sport egyetemes fejlesztése érdekében kell felhasználni. Néhány sportág nemzetközi és hazai eredményeinek áttekintése figyelmeztető jelenségeket is mutat. Az egyesületek eredményei és résztvállalása a nemzet­közi követelmények teljesítésében is ho­zott tanulságokat. Nagy társadalmi erő­forrásokkal rendelkező egyesületek nem tudtak lépést tartani a követelmények­kel, és mások, amelyek korábban szeré­nyebb eredményeket mondhattak magu­kénak, megelőzték őket a pontverseny­ben. Mindezek mellett az elmúlt esztendő eredményeinek talán legörvendetesebb jellemzője, hogy számos sportágban, ver­senyszámban megújult a magyar sport. A sikert azok a korábbi erőfeszítések hozták, amelyek az olimpiai felkészülést már hosszabb ideje a versenysport ál­landó folyamatává tették. E szerint az álláspont szerint egy olimpia befejezté­vel nem valami új kezdődik a magyar sportmozgalomban, hanem állandó fo­lyamatossággal, a szerzett tapasztalatok birtokában csupán újrakezdődik egy négyesztendős szakasz. Ahhoz, hogy a végzett munka sikereket és valóban meg­újulást hozó legyen, nem elegendő csak a legjobbat kísérni figyelemmel, hanem annak az alapnak a megszilárdításán és kiszélesítésén is kell munkálkodnunk, amely a megújhodás biztosítéka. A sportolók mind kiválóbb eredmé­nyei, a sportvezetők kitartó erőfeszítései az olimpiát a világ legnagyobb sportese­ményévé tették. Ahhoz azonban, hogy az olimpia nagyszerű gondolata a valóság­ban ilyenné lett és hogy ilyen legyen a jövőben is, több kell, mint a sport­­mozgalmak erőfeszítései. A világot kell olyanná tenni, hogy az olimpia valóban a sportoló ifjúság békés vetélkedése le­hessen. Az olimpiai felkészülés számveté­sekor erről nem szabad megfeledkez­nünk. Az olimpiai játékokat sem lehet ki­szakítani összefüggéseiből. A legfonto­sabb összefüggés a sport és a béke kap­csolata. Ezt szolgálja, ezt kell szolgálnia közösen az olimpiai eszmének és a spor­tolók óriási táborának egyaránt. O M ■ V Mozgalmas év volt 1973. Részünk volt si­kerekben, de csalódá­sokban is. A magunk mögött hagyott eszten­dő München után az első év. Mozgalmasak voltak a sportpályák, és szá­mos sportágban talál­koztak egymással ismét a világ és Európa leg­jobb sportolói. A 24 olimpiai sportág közül tizenkettőben vi­lág-, hat sportágban Európa-baj­nok­ságot rendeztek. A magyar sportolók is szép szám­mal s szép eredmények­kel vettek részt ezeken. Az olimpiai pontszámí­tás szerint 197 pontot szereztek legjobb ver­senyzőink, 6 első, 5 má­sodik, 14 harmadik, 13 negyedik, 6 ötödik és 2 hatodik helyezést ér­tek el. A magyar versenyzők által szerzett pontokból a tíz, központilag kie­melt sportegyesület 111,3 pontot, a nem ki­emelt­­ szám szerint húszan­­ 85,7 pontot szereztek. A számok sok min­denről beszélnek. El­mondják, hogy az egye­sületek különböző szak­osztályaiban milyen szakmai munka folyik, mely szakosztályokban mutatkoznak sikerek, és hol kell még nagyon sokat tenni az eredmé­nyes felzárkózás érde­kében. Ezekről a sikerekről és a gondokról számo­lunk be most Kedves Olvasóinknak. Mit mondanak a szá­mok, és mit mondanak az egyesületek vezetői?

Next