Képes Sport, 1974. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1974-05-14 / 20. szám

„Úgy értem, mintha kicseréltek volna" — hallottam már sok betegtől, aki elsajátította a lazítás tudományát. Ezt az érzést bizonyára mások is átélhetik. Ezért írtam ezt a könyvet. Remélem továbbá, hogy segítséget nyújt azok számára is, akik szeretnék megelőzni önmaguk és embertársaik testi és lelki túlterhelődését — írta dr. Henrik Seyffarth könyvében, amely hazánkban is megjelent néhány évvel ezelőtt a következő címmel: egeiozni onmaguK es emoeriarsaiK LAZÍTS ES LÉGY EGESZSGES A norvég orvosprofesszor az elmúlt hé­ten néhány napot hazánkban töltött, s több előadást is tartott. Dr. Seyffarth neurológiával foglalkozik, és a szervi ere­detű betegségekkel. Az előadásokon még­sem orvosi műszavakat és a laikus előtt érthetetlennek látszó dolgokról hallhat­tunk, hanem egyszerű, mindennapi éle­tünkben előforduló problémákról. Nem ülünk, nem állunk, nem járunk helyesen, mondta dr. Seyffarth, és erről kérdezget­tük őt az egyik előadás után. — Tudom, csodálkoznak ezen a határo­zott kijelentésemen, pedig tapasztalataim és a vizsgálatok eredményei azt bizonyít­ják, hogy ez valóban így van. A gyereke­ket már kicsi korukban meg kell taní­tani ezekre a mozgástevékenységekre, de a tanítás módszerével gyakran a szülők sincsenek tisztában. Sőt, az orvosok is inkább csak mindezeknek a csontokkal való összefüggését veszik figyelembe, míg az izmokkal való kapcsolatnak nem tu­lajdonítanak jelentőséget. — Mondana egy példát a szülők hely­telen tanítási módszerére? — Gyakran rászólnak a gyerekre, hogy húzza ki magát. Erre a gyerek ezt csi­nálja — és dr. Seyffarth felemeli a vál­lait, úgy, hogy a nyaka szinte eltűnik — és ezzel elintézettnek vélik a nevelést. — És mi a helyzet az iskolában? — Véleményem szerint az iskolai test­nevelés hamis alapokra épül, mert abból indul­­ki, hogy minden gyerek azonnal, előkészítés nélkül alkalmas a testneve­lésre. Pedig ez nem igaz. Az iskolabúto­rok sem jók, mert olyanok, mint a fel­nőtteké, csak kicsiben. Norvégiában pél­dául kétféle iskolabútor létezik, de egyik sem igazán megfelelő a tanulóknak. — Milyen az iskolai testnevelés rend­szere Norvégiában? — A gyerekek harmadik osztályos ko­rukban kezdenek tornázni, heti három órában, ezenkívül a szabadidejükben is van szervezett sportolási lehetőségük. Én a három órát nem tartom elégnek — mondja a professzor —, de nem az óra­számot kellene felemelni, hanem a minő­séget javítani. Egy Oslo melletti iskolá­ban például bevezették, hogy az utolsó tanítási órában tíz percig gyógytornász oktatja a tanulókat a helyes ülésre, já­rásra. De ez minden felnőttnek mindenütt kötelessége. — Professzor úrnak mi a véleménye a sportról? — Csak a teljesen egészséges emberek sportoljanak, ellenkező esetben ártalmas. És mindenkinek olyan sportágat kell vá­lasztania, amely megfelel fizikai adottsá­­gainak. Én az úszást szeretem a legjob­ban, bár ez is veszélyes lehet. És még valamit: nem hiszek abban,­hogy azok az emberek, akik a televízióban megnézik az olimpiát vagy más sporteseményt, többet fognak­­törődni a saját testi egészségükkel. Naponta kell kinek-kinak elmagyaráz­nunk, hogy az ő élet- és munkakörülmé­nyei között hogyan őrizze meg, hogyan fejlessze épségét. — Min dolgozik jelenleg? — Az iparitanuló-iskolák számára írok könyvet arról, hogy a különböző szakmák művelői, a gyalusok, az esztergályosok, vagy a szabók, hogyan maradhatnak egészségesek, hogyan küszöbölhetik ki a munkájuk okozta ártalmakat. — Milyen tapasztalatokat szerzett ha­zánkban? — Örömmel láttam, hogy könyvem nagy példányszámban kelt el. És ... azt hiszem, a magyar gyerekek egészségesebbek, mint a norvégok. — Megkérhetném, hogy írja le az egész­séges életmód receptjét? — Szívesen, íme: „Mindennap kell tornagyakorlatokat vé­gezni. 1. Lazítás és légzés. 2. Biztosítani kell, hogy az izmok és a hát megtartsák rugalmasságukat (ez ugyanolyan fontos, min­t ahogy meghatá­rozott mennyiségű ételre is szükségünk van)”. — Köszönöm a beszélgetésit. Szamay Ilona „Melyik karod erősebb?” Dr. Seyffarth az Egészségügyi Mi­­nisztérium Egészségügyi Felvilágosító Központjában tartott előadásán szemlélteti tételeit Domonkos Ágnes felvétele

Next