Képes Sport, 1974. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-14 / 20. szám
„Úgy értem, mintha kicseréltek volna" — hallottam már sok betegtől, aki elsajátította a lazítás tudományát. Ezt az érzést bizonyára mások is átélhetik. Ezért írtam ezt a könyvet. Remélem továbbá, hogy segítséget nyújt azok számára is, akik szeretnék megelőzni önmaguk és embertársaik testi és lelki túlterhelődését — írta dr. Henrik Seyffarth könyvében, amely hazánkban is megjelent néhány évvel ezelőtt a következő címmel: egeiozni onmaguK es emoeriarsaiK LAZÍTS ES LÉGY EGESZSGES A norvég orvosprofesszor az elmúlt héten néhány napot hazánkban töltött, s több előadást is tartott. Dr. Seyffarth neurológiával foglalkozik, és a szervi eredetű betegségekkel. Az előadásokon mégsem orvosi műszavakat és a laikus előtt érthetetlennek látszó dolgokról hallhattunk, hanem egyszerű, mindennapi életünkben előforduló problémákról. Nem ülünk, nem állunk, nem járunk helyesen, mondta dr. Seyffarth, és erről kérdezgettük őt az egyik előadás után. — Tudom, csodálkoznak ezen a határozott kijelentésemen, pedig tapasztalataim és a vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy ez valóban így van. A gyerekeket már kicsi korukban meg kell tanítani ezekre a mozgástevékenységekre, de a tanítás módszerével gyakran a szülők sincsenek tisztában. Sőt, az orvosok is inkább csak mindezeknek a csontokkal való összefüggését veszik figyelembe, míg az izmokkal való kapcsolatnak nem tulajdonítanak jelentőséget. — Mondana egy példát a szülők helytelen tanítási módszerére? — Gyakran rászólnak a gyerekre, hogy húzza ki magát. Erre a gyerek ezt csinálja — és dr. Seyffarth felemeli a vállait, úgy, hogy a nyaka szinte eltűnik — és ezzel elintézettnek vélik a nevelést. — És mi a helyzet az iskolában? — Véleményem szerint az iskolai testnevelés hamis alapokra épül, mert abból indulki, hogy minden gyerek azonnal, előkészítés nélkül alkalmas a testnevelésre. Pedig ez nem igaz. Az iskolabútorok sem jók, mert olyanok, mint a felnőtteké, csak kicsiben. Norvégiában például kétféle iskolabútor létezik, de egyik sem igazán megfelelő a tanulóknak. — Milyen az iskolai testnevelés rendszere Norvégiában? — A gyerekek harmadik osztályos korukban kezdenek tornázni, heti három órában, ezenkívül a szabadidejükben is van szervezett sportolási lehetőségük. Én a három órát nem tartom elégnek — mondja a professzor —, de nem az óraszámot kellene felemelni, hanem a minőséget javítani. Egy Oslo melletti iskolában például bevezették, hogy az utolsó tanítási órában tíz percig gyógytornász oktatja a tanulókat a helyes ülésre, járásra. De ez minden felnőttnek mindenütt kötelessége. — Professzor úrnak mi a véleménye a sportról? — Csak a teljesen egészséges emberek sportoljanak, ellenkező esetben ártalmas. És mindenkinek olyan sportágat kell választania, amely megfelel fizikai adottságainak. Én az úszást szeretem a legjobban, bár ez is veszélyes lehet. És még valamit: nem hiszek abban,hogy azok az emberek, akik a televízióban megnézik az olimpiát vagy más sporteseményt, többet fognaktörődni a saját testi egészségükkel. Naponta kell kinek-kinak elmagyaráznunk, hogy az ő élet- és munkakörülményei között hogyan őrizze meg, hogyan fejlessze épségét. — Min dolgozik jelenleg? — Az iparitanuló-iskolák számára írok könyvet arról, hogy a különböző szakmák művelői, a gyalusok, az esztergályosok, vagy a szabók, hogyan maradhatnak egészségesek, hogyan küszöbölhetik ki a munkájuk okozta ártalmakat. — Milyen tapasztalatokat szerzett hazánkban? — Örömmel láttam, hogy könyvem nagy példányszámban kelt el. És ... azt hiszem, a magyar gyerekek egészségesebbek, mint a norvégok. — Megkérhetném, hogy írja le az egészséges életmód receptjét? — Szívesen, íme: „Mindennap kell tornagyakorlatokat végezni. 1. Lazítás és légzés. 2. Biztosítani kell, hogy az izmok és a hát megtartsák rugalmasságukat (ez ugyanolyan fontos, mint ahogy meghatározott mennyiségű ételre is szükségünk van)”. — Köszönöm a beszélgetésit. Szamay Ilona „Melyik karod erősebb?” Dr. Seyffarth az Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Felvilágosító Központjában tartott előadásán szemlélteti tételeit Domonkos Ágnes felvétele