Képes Sport, 1975. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1975-12-23 / 51. szám

/ ^ *• ■ -műm Szegedi Károly Kenus szakberkekben már több éve várták „be­törésére". Mégis csők az kién sikerült az élvonalba1 kerülni. A magyar bajnok­ságon ötszázon és ezren Is legyőzte a világszínvo­nalú magyar kenus me­zőnyt, s a belgrádi VB-ről ezüstéremmel tért haza. Tízezer egyesben végig ra­gadt a vezető szovjet Jur- csenkára, hatalmas fölény­nyel lett második.- Azt hiszem, azért sike­rült így ez oz év, mert az idén végre magam 1$ el­hittem, hogy kibírom azt az edzésmunkát, amk már néhány éve végig kellett volna csinálnom - mond­ta a válogatott kenus. - Már három éve képes le­hettem volna nagy ered­ményre, de Igazán csak Idén tudtom rátenni tel­jesítményemre azt a több. letet, ami - remélem, nem hangzik majd sze­rénytelenségnek - edvá- lasztja a nagy versenyzőt a Jó versenyzőtől. Eddig amolyan világfi voltam, bohém természetű srác. Mióta megnősültem, ko­molyan veszem az életet. Az Igazat megvallva job­bon tartottam a hazai mezőnytől, mint a nemzet­közitől. Egy magamfajta huszonkét éves 'kenusnak óriási dolog, ha akárcsak egyszer is, de le tudja győzni Wichmannt. Ez a magyar bajnokságon sike- •került its- Hosszú távon lettem ezüstérmes, hosszú távon pedig nem rendeznek ver­senyeket az olimpián. Ha ki akarok jutni Montreal- ba, ötszázon vagy ezren kell jól szerepelnem jövő­re. Csak egyesben készü­lök. Hja, szakosodik a ke­nuzás. Idejében kellett vá­lasztanám az egyes és a páros között. Szerintem lejárt az „ezermester" klasszisok virágkora. A megnövekedett követelmé­nyek között, amrkor egyre inkább a célszerűség kerül . előtérbe, nem lehet egy­szerre egyesben és páros­ban is készülni. Ezt a szovjeteknél is tapasztalni, hiszen a kétszeres egyéni aranyérmes Jurcsenko egész évben csak egyes­ben készült, Lobom övék pedig állandóan csak pá­rost eveztek. Egervári Márta Ritkán lehet annyira szemmel kísérni és lemér­ni, mint ebben az évben Egervári Mártán: hogyan bontakozik ki a tehetség és hogyan teljesedik ki a tudás — ha lehetőséget, bátorítása kap a szárnya­láshoz. Egervári két éve lett először válogatott, tagja volt az 1974-ben világbaj­noki bronzérmet nyert tor- nászvólagotottnak. El-el- kapta olykor idehaza a legjobbakat is és mégis — Császár Mónika és Medvectky Krisztina ra­gyogásában csak egy tag­ja maradt a válogatottnak. Aztán, 1975 elején Császár Mónika visszavo­nult, Medveczky egyik sé­rülésből a másikba esett- szabaddá vált a magyar ranglista első helye — va­lamennyi trónkövetelő szá­mára. Egervári hódította el, s mór az első kiemelkedő versenyén meg is szilárdí­totta helyzetét: a londoni Világ Kupán harmadik lett összetettben, döntőbe ke­rült valamennyi szeren és ezüstérmet szerzett geren­dán. ö maga szerényen a körülmények alakulásával magyarázza a sikert, pe­dig a nemzetközi ponto­zók ~ amikor magasra ér­tékélték gyakorlatait — csak a 'bemutatott A-, B-, és C-éiemeket, a gyakor­latok nehézségi fokát, a kivitel 'pontosságát, szép­ségét és harmóniáját, a mozgás biztonságát néz­ték. Férje és edzője, Ma­gyart László mondja el he­lyette a lényeget: A fiatal tornásznő - természetesen szakvezetőivel egyetértés­ben - minden gyakorlatá­ba igyekszik valami újat beépíteni, olyant, ami meglepi és megfogja a pontozót és meglepi, le­nyűgözi a nézőt. — A torna, o versenyzés örömén és szépségén túl elérhetetlennek hitt hatá­rokat is megnyitott előttem — mondja Egervári Márta.- A napokban érkeztem haza a japán útról annyi élménnyel, amennyit egy­előre rendszerezni sem tudtam magamban. Cso­dálatos volt. A torna ne­kem nemcsak a nappalai­mat tölti ki, hanem állan­dóan bennem él; mindig muzsikál belül valami - hol egy új mozdulat, hol valamelyik szeren egy új elem... Nemcsak kimen­ni akarok az olimpiára... AZ ÉV FÖLFEDEZETTJEI

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék