Képes Sport, 1976. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1976-07-13 / 28. szám

TORNA A VÁLTOZÁSOK KORA:• Négy év a tornasportban óriási idő. Anélkül, hogy hosszas statisztikai adathal­mazzal hozakodnánk elő, megállapítjuk, hogy általá­ban egymást követő két olimpián csak a versenyzők mintegy 30 százalékával ta­lálkozunk ismételten. Mont­­reálban sem lesz ez más­képpen. Ennek az állítás­nak megalapozásához se­gítségül hívjuk a számokat is. A szovjet férfi váloga­tottban például mindössze Adrianov maradt a mün­cheni ezüstérmes csapatból. Az NDK-ban a női csapat­ból, amely szintén ezüstér­met nyert Münchenben, csak ketten lesznek Mont­­reálban. Régi igazság, hogy a tor­na­­ nem éppen mentes a sérülésektől. Az egyre kor­szerűsödő, egyre nehezebb elemeket tartalmazó gya­­korlatok elsajátítása bi­zony alaposan igénybe ve­szi a szervezetet, s jó né­hány országban hallani már olyan hangokat, hogy ideje lenne bizonyos kor­látokat szabni a gyakorla­tok nehézségi fokának. Egy-egy négyéves olim­piai ciklus általában — ter­mészetesen túl a felkészü­lésen — a csapatkeresés je­gyében zajlik világszerte. A közbülső évek világver­senyeit — s így ennek a négyéves időszaknak a ta­lálkozásait — is ez jellem­zi. A női versenyzők között Turiscseva babérjaira éve­ken át elsősorban honfi­társnője, Korbut pályázott. Aztán 1975-ben jött, látott és győzött a románok cso­dalánya, Nadia Comaneci, s az Európa Kupa öt ver­senyszáma közül négyben hazavitte az elsőbbséget. A férfiaknál már koránt­sem ennyire egyértelmű a kép, s szinte minden szer­nek megvan a maga külön „tudása”. Az összetett ver­senyekben az utóbbi évek­ben a japán Kaszamacu, il­letve, a szovjet Andrianov szerzett aranyérmet azok közül, akik várhatóan ott lesznek Montrealban. A gyűrű mestere Andrianov mellett a román Grecu lett, aki világ- és Európa-baj­­nokságot nyert az elmúlt két évben. Korláton a japánok mellett elsősorban Andria­nov képes meglepő teljesít­ményekre, s neki erőssége az ugrás, a nyújtó és a ta­laj is. Nyújtón a nyugat­német Glenger mindhárom évben a dobogó legmaga­sabb fokára állhatott — igaz, kétszer holtverseny­ben. S van még egy há­romszoros győztes, Magyar Zoltán, aki a legutóbbi há­rom világversenyen nem talált legyőzőre lólengésben. EGERVÁRI MÁRTA Budapesten, 1956. augusz­tus 4-én született. Férje­zett. A Bp. Honvéd ver­senyzője. Tagja volt az 1974. évi világbajnokságon bronzérmet nyert váloga­tottnak. 1975-ben az Euró­­pa-bajnokságon felemás korláton hatodik. Három éve válogatott, magyar mesterfokú bajnok. Olimpián még nem szere­pelt. KELEMEN MÁRTA Budapesten, 1954. szep­tember 17-én született. Ha­jadon. A Bp. Honvéd ver­senyzője. Hét éve váloga­tott. A müncheni olimpián tagja volt a bronzérmet nyert magyar csapatnak. Háromszoros magyar baj­nok. Olimpián egyszer szere­pelt. LŐVÉI MÁRIA Dunaújvárosban, 1960. jú­nius 15-én született. Haja­don. A Dunaújvárosi Ko­hász versenyzője. 1975 óta válogatott. Világversenyen még nem szerepelt. Olimpián még nem in­dult. MEDVECZKY KRISZTINA Budapesten, 1958. április 14-én született. Hajadon. A Vasas versenyzője. 1971 óta válogatott. Tagja a mün­cheni olimpián bronzérmet nyert magyar csapatnak, s a várnai világbajnokságon harmadik helyen végzett válogatottnak. Olimpián egyszer szere­pelt. NAGY ZSUZSA Budapesten, 1951. decem­ber 14-én született. Férje­zett. A BSE versenyzője. Hat éve válogatott. Mün­chenben az olimpián és Várnában a világbajnoksá­gon tagja volt a bronzér­met nyert magyar csapat­nak. összetett magyar bajnok. Olimpián egyszer szere­pelt. ÓVÁRI ÉVA Dunaújvárosban, 1962. áp­rilis 28-án született, Haja­don. A Dunaújvárosi Ko­hász versenyzője. Világver­senyen nem szerepelt. A magyar olimpiai csapat leg­fiatalabb versenyzője. Olimpián először vesz részt. Dunaújvárosban, 1961. ok­tóber 27-én született, Haja­don. A Dunaújvárosi Ko­hász versenyzője. 1975 óta válogatott, világversenyen még nem indult. Olimpián először vesz részt. BANRÉVI IMRE Budapesten, 1954. novem­ber 14-én született. Nőtlen. A Bp. Honvéd versenyzője. Az 1974. évi világbajnoksá­gon tagja volt a negyedik helyezést elért csapatnak. Négy éve válogatott. Olimpián még nem szere­pelt. BÍRÓ ISTVÁN Budapesten, 1951. decem­ber 1-én született. Nőtlen. A Bp. Honvéd versenyzője. Két éve válogatott, 1973-ban mesterfokú magyar bajnok. Olimpián­ még nem szere­pelt. DONÁTH FERENC Nagykőrösön, 1954. július 28-án született. Nőtlen. A Testnevelési Főiskola ver­senyzője. Tagja volt az 1974. évi világbajnokságon ne­gyedik helyezést elért ma­gyar csapatnak. Olimpián még nem sze­repelt. FARKAS ÁRPÁD Budapesten, 1957 október 28-án született. Nőtlen. A Ferencváros versenyzője. Világversenyen nem szere­pelt. Olimpián még nem vett részt. Budapesten, 1955. július 27-én született. Nőtlen. A Központi Sportiskola ver­senyzője. Tagja volt az 1974-ben, világbajnokságon negyedik helyezést szerzett tornászválogatottnak. Olimpián még neki szere­pelt. MAGYAR ZOLTÁN Budapesten, 1953. decem­ber 13-án született. Nőtlen. A Ferencváros versenyzője. 1974-ben lólengésben világ­bajnok, 1973-ban és 1975- ben lólengésben Európa­­bajnok, 1975-ben az Euró­­pa-bajnokságon összetett­ben negyedik. Olimpián egy alkalommal vett részt. MOLNÁR IMRE Miskolcon, 1949. március 30-án született. Nős, egy gyermeke van. Az Újpesti Dózsa versenyzője. Az 1973. évi Európa-bajnokságon bronzérmet nyert lólengés­ben, világbajnoki és Euró­­pa-bajnoki helyezett. Olimpián egyszer szere­pelt. TÓTH MARGIT LAUFER BÉLA Egervári Márta Kelemen Márta Lövei Mária Medveczky Krisztina Nagy Zsuzsa Tóth Margit Bánrévi Imre Bíró István Donáth Ferenc Farkas Árpád Laufer Béla Magyar Zoltán Molnár Imre

Next