Képes Sport, 1976. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1976-07-13 / 28. szám

TORNA Négy év a tornasportban óriási idő. Anélkül, hogy hosszas statisztikai adathal­mazzal hozakodnánk elő, megállapítjuk, hogy általá­ban egymást követő két olimpián csak a versenyzők mintegy 30 százalékával ta­lálkozunk ismételten. Mont- reálban sem lesz ez más­képpen. Ennek az állítás­nak megalapozásához se­gítségül hívjuk a számokat is. A szovjet férfi váloga­tottban például mindössze Adrianov maradt a mün­cheni ezüstérmes csapatból. Az NDK-ban a női csapat­ból, amely szintén ezüstér­met nyert Münchenben, csak ketten lesznek Mont- reálban. Régi igazság, hogy a tor­na — nem éppen mentes a sérülésektől. Az egyre kor­szerűsödő, egyre nehezebb elemeket tartalmazó gya- kórlatok elsajátítása bi­zony alaposan igénybe ve­szi a szervezetet, s jó né­hány országban hallani már olyan hangokat, hogy ideje lenne bizonyos kor­látokat szabni a gyakorla­tok nehézségi fokának. Egy-egy négyéves olim­piai ciklus általában — ter­mészetesen túl a felkészü­lésen — a csapatkeresés Je­gyében zajlik világszerte. A közbülső évek világver­senyeit — s Így ennek a négyéves időszaknak a ta­lálkozásait — is ez jellem­zi. A női versenyzők között Turiscseva babérjaira éve­ken át elsősorban honfi­társnője, Korbut pályázott. Aztán 1975-ben jött, látott és győzött a románok cso­dalánya, Nadia Comaneci, s az Európa Kupa öt ver­senyszáma közül négyben hazavitte az elsőbbséget. A férfiaknál már koránt­sem ennyire egyértelmű a kép, s szinte minden szer­nek megvan a maga külön „tudósa”. Az összetett ver­senyekben az utóbbi évek­ben a japán Kaszamacu, il­letve, a szovjet Andrianov szerzett aranyérmet azok közül, akik várhatóan ott lesznek Montrealban. A gyűrű mestere Andrianov mellett a román Grecu lett, aki világ- és Európa-baj- nokságot nyert az elmúlt két évben. Korláton a japánok mellett elsősorban Andria­nov képes meglepő teljesít­ményekre, s neki erőssége az ugrás, a nyújtó és a ta­laj is. Nyújtón a nyugat­német Glenger mindhárom évben a dobogó legmaga­sabb fokára állhatott — igaz, kétszer holtverseny­ben. S van még egy há­romszoros győztes. Magyar Zoltán, aki a legutóbbi há­rom világversenyen nem talált legyőzőre lólengésben. Egervári Márta Kelemen Márta Lövei Mária EGERVÁRI MARTA Budapesten, 1956. augusz­tus 4-én született. Férje­zett. A Bp. Honvéd ver­senyzője. Tagja volt az 1974. évi világbajnokságon bronzérmet nyert váloga­tottnak. 1975-ben az Euró- pa-bajnokságon felemás korláton hatodik. Három éve válogatott, magyar mesterfokú bajnok. Olimpián még nem szere­pelt. KELEMEN MARTA Budapesten, 1954. szep­tember 17-én született. Ha­jadon. A Bp. Honvéd ver­senyzője. Hét éve váloga­tott. A müncheni olimpián tagja volt a bronzérmet nyert magyar csapatnak. Háromszoros magyar baj­nok. Olimpián egyszer szere­pelt. LÓVÉI MARIA Dunaújvárosban, 1960. jú­nius 15-én született. Haja­don. A Dunaújvárosi Ko­A VÁLTOZÁSOK KORA^H 0 Medveczky Krisztina Nagy Zsuzsa Tóth Margit hász versenyzője. 1975 óta válogatott. Világversenyen még nem szerepelt. Olimpián még nem in­dult. MEDVECZKY KRISZTINA Budapesten, 1958. április 14-én született. Hajadon. A Vasas versenyzője. 1971 óta válogatott. Tagja a mün­cheni olimpián bronzérmet nyert magyar csapatnak, s a várnai világbajnokságon harmadik helyen végzett válogatottnak. Olimpián egyszer szere­pelt. NAGY ZSUZSA Budapesten, 1951. decem­ber 14-én született. Férje­zett. A BSE versenyzője. Hat éve válogatott. Mün­chenben az olimpián és Várnában a világbajnoksá­gon tagja volt a bronzér­met nyert magyar csapat­nak. összetett magyar bajnok. Olimpián egyszer szere­pelt. ÓVÁRI ÉVA Dunaújvárosban, 1962. áp­rilis 28-án született. Haja­don. A Dunaújvárosi Ko­hász versenyzője. Világver­senyen nem szerepelt. A Bánrévi Imre Donáth Ferenc Farkas Árpád magyar olimpiai csapat leg­fiatalabb versenyzője. Olimpián először vesz részt. Läufer Béla Magyar Zoltán Molnár Imre évi világbajnokságon ne­gyedik helyezést elért ma­gyar csapatnak. Olimpián még nem sze­repelt. FARKAS ÁRPÁD Budapesten, 1957 október 28-án született. Nőtlen. A Ferencváros versenyzője. Világversenyen nem szere­pelt. Olimpián még nem vett részt. TÓTH MARGIT LÄUFER BÉLA Dunaújvárosban, 1961. ok­tóber 27-én született. Haja­don. A Dunaújvárosi Ko­hász versenyzője. 1975 óta válogatott, világversenyen még nem indult. Olimpián először vesz részt. BANRÉVI IMRE Budapesten, 1954. novem­ber 14-én született. Nőtlen. A Bp. Honvéd versenyzője. Az 1974. évi világbajnoksá­gon tagja volt a negyedik helyezést elért csapatnak. Négy éve válogatott. Olimpián még nem szere­pelt. BlRO ISTVÁN Budapesten, 1951. decem­ber 1-én született. Nőtlen. A Bp. Honvéd versenyzője. Két éve válogatott, 1973-ban mesterfokú magyar bajnok. Olimpián' még nem szere­pelt. DONATH FERENC Nagykőrösön, 1954. július 28-án született. Nőtlen. A Testnevelési Főiskola ver­senyzője. Tagja volt az 1974. Budapesten, 1955. július 27-én született. Nőtlen. A Központi Sportiskola ver­senyzője. Tagja volt az 1974-ben, világbajnokságon negyedik helyezést szerzett tornászválogatottnak. Olimpián még nebi szere­pelt. MAGYAR ZOLTÁN Budapesten, 1953. decem­ber 13-án született. Nőtlen. A Ferencváros versenyzője. 1974-ben lólengésben világ­bajnok, 1973-ban és 1975- ben lólengésben Európa- bajnok, 1975-ben az Euró- pa-bajnokságon összetett­ben negyedik. Olimpián egy alkalommal vett részt. MOLNÁR IMRE Miskolcon, 1949. március 30-án született. Nős, egy gyermeke van. Az Újpesti Dózsa versenyzője. Az 1973. évi Európa-bajnokságon bronzérmet nyert lólengés­ben, világbajnoki és Euró- pa-bajnokl helyezett. Olimpián egyszer szere­pelt. Bíró István

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék