Képes Sport, 1978. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1978-07-18 / 29. szám

jóvátehetetlen dolgot kö­vettem el... ta Perről motorosgép húz­kettőjüket hazafelé, amikor látták, hogy a pi­lisi hegyek fölött egymás­után alakulnak ki a ziva­tar­zónák. Sötét, sűrű eső­­függönybe kerültek, s a vontatógép pilótája­­ keres­te azt a vékony rést, ame­lyet az irányítótoronyból jeleztek neki. Hogy az egyik hegynél átlátni a zi­vatar alatt.­­ Mi azonban száz méternyire tőle csak azt s láttuk, hogy ott a hegy, ő egyenesen nekihúz bennünket. Megőrült ez az ember? A biztos pusz­tulásba visz bennünket! De én nem megyek utána , gondoltam vak kétség­­beeséssel, s már nyúltam, hogy kioldok, ugrom. Az utolsó pillanatban sikerült erőt vennem a halálfélel­men és gondolkodnom . . . Egy másik esetnél azt ta­nultam meg, hogy csak tökéletesen egészségesen, jó idegi és fizikai állapot­ban szabad felszállni. Megfázva indultam útnak, a levegőben felborult az egyensúlyérzékem, szédül­ni kezdtem, jöttek a kari­kák, nem tudtam egyene­sen vezetni a gépet. Szin­te már félbódulatban nyúltam a szerelőfalhoz, s kapcsoltam be a szer­kezetet, amely mutatja a gép helyzetét. Utána már le tudtam hozni a gé­pet ... 0 Mi a legfontosabb a repüléshez? A szél?­­ Egyáltalán nem. In­kább megtalálni azokat a termikeket, amelyeken emelkedik, siklik, gyorsul a gép ... Termik? A nap melege nem egyformán melegíti fel a földet. Forróbban a homokos területet, mint a vizet, az erdőben egy tisz­tást, jobban a sárga tar­lót, mint a még álló lu­cernást, a hegyoldalban a egy bányát... S ezekről területekről oszlopsze­­rűen emelkedik fel a me­leg levegő , a termik. Aki ezeket „meglovagol­ja”, nyert ügye van ... 0 Mennyi idő kell ah­hoz, hogy valaki először üljön egyedül gépre? 0 Ma nem sok. Ősszel kezdődik az elméleti tan­folyam, amelyből tavasszal vizsgázik a tanuló, s köz­ben télen legalább 25 óra társadalmi munkát végez. Egyrészt, az első kötelék ez az egyesület és a fia­tal között, másrészt ismer­kedik is a környezettel. Az időtől függően már­ciustól kezdődik a repü­lés, másfél-két hónapig oktatóval. Ekkor ellenőrző repülésen vesz részt olyan oktató társaságában, aki­vel még sohasem repült. Mennek két kört, s az ok­tató figyeli, milyen maga­biztos, mennyire ura a gépnek, alkalmas-e már az önálló repülésre? Ha nem, még tanul tovább . . . 0 Milyen új célokat tű­zött ki maga elé? 0 Ma inkább vágyaim, reményeim vannak. Sze­retném, ha végre a női vitorlázórepülést egyen­rangúnak ismernék el a férfival. Ha lennének ha­zai, számottevő nemzet­közi versenyeink, s lenne világbajnokságunk! Azt mondják, kevesen vagyunk egy-egy viadalon, ezért nem érdemes VB-t vagy Eb-t kiírni. Meggyőződé­sem, hogy egy világbaj­noki versengésre sokkal többen érkeznének, hiszen ma már nincs olyan föld­rész, ahol ne űznék ezt a sportot nők is. A nemzet­közi szövetség versenyén Ausztráliából, az Egyesült Államokból­ is voltak ott vitorlázórepülők . . . A másik vágya? Azt mondja, még nem ismer­hette meg azt az érzést, milyen a dobogó legtete­jén állva a Himnuszt hall­gatni. Eddig háromszor nyerte meg a szocialista országok versenyét, s va­lamiért a Himnusz elját­szása mindig elmaradt. Egyszer, mert nem talál­ták meg a lemezt, egyszer, mert vasárnapra, a záró­­ünnepségre rendelték ki a fúvószenekart, s az idő­­járás miatt csak kedden lett vége a viadalnak, s most Csehszlovákiában nem is tudja, miért nem. Pedig általában, el szok­ták játszani a győztesek nemzeti himnuszát. .. Ahogy a világ sportja - s ezen belül a női sport - halad, biztos, hogy Bolla Mária részt vesz még világbajnokságokon. A Himnusz pedig? Ha a helyében lennék, mindig vinnék magammal egy le­mezt ... Bajnai Teréz Kép: Csatorday Zoltán A Malta tavi sikerek Rajna (elöl) K-1 500 méteren aranyérmet nyert, s a mögötte ülő Tóthtal a kajak kettesek ezerméteres versenyében a harmadik helyen végzett Antal Gábor felvétele Az 1978. évi IBV-t Lengyelor­szág rendezte Poznanban, Malta tavon. A rendezők ünne­a­pélyes lebonyolításra törekedtek, mert idén van a lengyel kajak­kenu szövetség megalakulásának 50. évfordulója. A kis tó már két alkalommal volt rangos kajak-kenu verseny színhelye. 1955-ben VIT-et, majd 1961-ben EB-t rendeztek itt. Mind a két alkalommal magyar sike­rek születtek, ami érthető, hiszen még a legendás maconi csapat szerepelt itt, és az őket követő nagyszerű utódok. Közülük Ke­­mecsei Imre most mint edző volt jelen az év legrangosabb ifjúsági nemzetközi versenyén. A feltéte­lek mások itt, mint az ifjúsági EB-n, ahol minden ország csak egy hajót állíthat rajthoz, míg a szocialista országok olimpiai re­ménységeinek a seregszemléjén két hajó indulhat országonként Miután a szocialista országok a vezetők ebben a sportágban, ez már utal a színvonalra is. Ha itt a dobogóra akar felkerülni vala­ki, akkor annak legalább egy szovjet és egy német hajót le kell győznie és még akkor is ott vannak a nagy múltú kajak-kenu országok versenyzői, a csehszlo­vákok, a románok, a bolgárok és a vendéglátó lengyelek is, akik 4-4 hajót állíthattak rajthoz a rendező jogán.minden Már a középfutamok során kér­dezték tőlünk, hogyan csinálja ez a kis ország, hogy évtizedek óta mindig az élvonalban végez, és a sportág egyik „nagyhatal­ma”. Csak a Szovjetunió, az NDK és Magyarország tudott minden számban két-két hajóval a döntőbe kerülni. Az első dön­tő napon e három ország nem­zeti himnuszát két-két alkalom­mal játszották el. A következő, szeles nap arany helyett ezüst­ös bronzérmeket hozott, de vé­gül is azt az eredményt, hogy ifjúsági válogatottunk tavalyhoz képest előbbre lépett és változat­lanul az élvonalba tartozik. A magyar versenyzők közül ki­emelkedő eredményt ért el KSI újabb nagy tehetségű tanít­a­ványa, Rajna András, aki K—1-ben első, K—2-ben pedig harma­dik lett a szintén KSI-beli Tóth Istvánnal. Tíz évvel az 1968-as snagovi IBV után, ahol Várhelyi és Ballai ugyanebben a hajó­osztályban ért el első és harma­dik helyezést. A sportág szakem­bereit meglepte, hogy a 16 éves MTK-s Lipták a csongrádi Sarussival győzni tudott C—2- ben. Ugyanis ez a páros az ez évi versenyeken még egyszer sem ült össze, és csak az ifi ke­ret edzőtáborában próbálkoztak Tóth Árpád javaslatára. És íme, első versenyükön, az IBV-n mindjárt nyertek is. Lipták At­tila egyesben ezt még egy har­madik hellyel meg is tetézte. Pe­dig mindössze 16 éves. Az érme­sek és helyezettek között számos olyan tehetség van, aki akár a moszkvai olimpián is szóba ke­rülhet. Továbbfejlődésük a szak­emberek nevelő munkájától függ. Az ifjúsági keret ebben az év­ben új módszerekkel kísérlete­zett, eredményesen: — az iskolaigazgatók támoga­tásával meghosszabbodott a téli és tavaszi edzőtáborok időtarta­ma; — a napi kettő helyett három vízi edzés anyaga egységesen, zö­mében szakaszos volt és a dél­utáni időreevezések sorozata kö­zött egyórás pihenőt tartottak; — a versenyzők női és férfi szakcsoportonként egységes elvek alapján­ dolgoztak, — az edzésterhelést nagy hoz­záértéssel végig dr. Balázsi Sán­dor keretorvos irányította, és ő tett javaslatokat a terhelés mér­tékére; — a méréseknél közreműkö­dött a sportorvosi intézet mobil brigádja, a TFKI kutató csoport­ja, és pszichológiai tesztelést vé­geztek az edzők. Az eredmények értékelése és a mérések feldolgozása után ke­rülhet sor a még hatékonyabb módszerek bevezetésére. Az után­pótlásnevelés mellett így válik az ifjúsági keret a felnőtt keret kísérleti műhelyévé. Fü­zesséry Gyula

Next