Képes Sport, 1978. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1978-07-18 / 29. szám

N­­ A válogatott 1920. augusztus 28-án Brüsszelben, az — antwerpeni — olimpia keretén belül ját­szotta első hivatalos mérkőzését. Francisco Bru legényei mindjárt sikerélménnyel aján­dékozták meg a nemzetet, 1:0 Dániával szemben. A most véget ért Mundiallal bezárólag — ez ugyan több könnyet, mint mosolyt fa­kasztott — összesen 228 találkozó szerepel az összesítésben. 117 győzelem, 57 döntet­len, 54 vereség, 446—264 a gólkülönbség. Ahogy az már lenni szokott, a spanyolok is a szomszédokkal játszottak a legtöbbször. Portugáliával a mérlegük: 14 győzelem, 6 döntetlen, 3 vereség. Kubala a harmincegyedik szakvezető. 1969. október 15-én ült először a kispadon, a finnekkel vívott világbajnoki selejtező parádés 6:0-val kezdődik. Negyvenkilenc alkalommal adta eddig ő a taktikai utasí­tásokat, egyetlen elődje sem dicsekedhet ily hosszú parancsnoki tisztségviseléssel. A válogatottsági listavezető a bilbaói ka­pus, Iribar, 49 szerepléssel. A rég- avagy a közelmúlt nagyjai közül Zamora 46, Gen­­to 43, Amancio 42, Di Stefano 31 válogatott­sággal rendelkezik. A legeredményesebb (az argentin származású) Alfredo Di Stefa­no 23 góllal. A Santa Rubia, a Szőke Nyíl — egyszemélyben jelent korszakot a sport- Az úgy kezdődött... ... hogy a Rio Tinto mentén 1872 nyarán angolok dolgoztak, Huelva tartomány ás­ványkincskészletét térképezték fel. A kö­dös Albion hangulatát a napfényönözben is megőrzendő, természetesen hoztak maguk­kal teát, keménykalapot, keresztsávos brit lobogót is. És egy labdát. A brit világbirodalom alattvalói rúgták először a bőrt a történelmi Hiszpánia föld­jén. Sőt, klubalapító természetük sem nyu­godhatott, míg 1889. december 23-án a huel­­vai Hotel Colónban meg nem alakították az első labdarúgóegyletet. Recreation, ez lett a neve. Ebből világosan következtethe­tünk: a testedzés fontosságának és a sza­bad idő tartalmas eltöltésének ötlete már nem épp mai. Hogy azonban a spanyolok is tudják, miről is van szó, Recreativo név­vel is ellátták magukat. A címfordítás min­denképpen indokolt, hisz a hovatartozás a játékosok neveiből nem derül ki egyértel­műen: Adam, Sundheim, Crofts, Lawson, McKay ... Néhány hónappal később Andalúzia köz­pontjában újabb társaság bontott lobogót a labdarúgás művelése céljából. A Sevilla csapatának összeállítása: McCall—Logan, Stroulger—Rikson, Andamm, Mandy ... no, ezek is angolszászok. Így vagy úgy, a példa már adott, csak követni kellett. 1896-ban megalakul a Bil­bao FC, két évre rá az Athletic Club de Bilbao, 1899-ben a Barcelona FC. Ez utób­bi alapítója és egyben csapatkapitánya a svájci Hans Gamper, első elnöke az angol Oscar Wild. Sebaj, a labda már pattog, ez a lényeg, nem az állampolgársági bizonyít­vány. 1902 májusában XIII. Alfonz koronázá­sára készül az ország, fényességes és pom­pás ünnepségek jelentik majd a körítést. Carlos Padrón, a Madrid FC elnökének öt­lete: miért ne lehetne összekötni a kelle­mest a hasznossal, azaz a királyi ház ha­gyományos szertartását a labdarúgás — hi­vatalos elismerést jelentő — megkoroná­zásával? XIII. Alfonz trónraléptét öt csapat kö­szönti a gyepen: a Madrid, a New FC, a Barcelona, az Espanol és a Vizcaya. A tor­na döntőjében a vizcayaiak 2:1-re nyernek el katalánok ellen és óriási a boldogság. Hát még, amikor később kiderül: e ren­dezvényt számítják az első hivatalos baj­nokságnak. 1902 ősze: megalakul a főváros újabb egylete, királyi engedéllyel veszi fel a „ki­rályi" megjelölést — így születik meg a Real Madrid. 1905: megkezdi munkáját az országos szövetség. 1920: a válogatott bemutatkozása. 1928: a területi bajnokságokat össznem­­zeti pontvadászat váltja fel. 1949: a mediterrán országok klubtorná­jának győztese az FC Barcelona, ez az első nagy nemzetközi siker. 1955 ősze: a Real Madrid elindul a dia­dalok felé vezető úton. Beindul az európai bajnokcsapatok vetélkedője, 1956 nyarán a fehérmezesek már hivatalosan is a kon­tinens legjobbjai. A város Lakossága 1978-ban Júniusi közép­hőmérséklet /° C Madridtól való távolsága /km neve 241 000 22,7 416 502 000 17,6 401 San Sebastian 188 000 16,7 473 A stadion játéktér befogadóképes mérete /m 1978 vége 1982 Madrid 3 871 000 20,6­ Bernebeu V. Calderón 105X70 105X70 96 000 70 000 ugyanannyi­­ ugyanannyi Barcelona 2 248 000 21,5 627 Nou Camp Sarria 107X72 105X69 100 000 45 000 ugyanannyi ugyanannyi Alicante 105X70 30 000 50 000 Bilbao 103X68 39 000 47 000 Elche 142 000 22,7 445 103X70 60 000 ugyanannyi Gijon 192 000 17,2 483 105X70 35 000 50 000 La Coruna 196 000 16,5 604 105X69 22 000 50 000 Malaga 428 000 22,6 566 105X68 30 000 ugyanannyi Oviedo 173 000 15,9 439 105X66 29 000 50 000 Santander 173 000 16,9 401 El Sandinero 110X65 25 000 50 000 Sevilla 625 000 21,2 540 R. Sanchez Pizjuan Benito Villamarin 105X70 108X68 71 000 52 000 ugyanannyi ugyanannyi Valencia 767 000 21,3 350 José Rico Perez San Mames Nuevo Estadio El Molinón De Riazor La Rosaleda Carlos Tartiere 102X65 20 000 ugyanannyi Atocha Luis Casanova 105X70 47 000 65 000 Valladolid 313 000 18,5 187 José Zorilla 105X68 16 000 ugyanannyi Vigo 228 000 18,3 655 Balaidos 107X69 32 000 50 000 Zaragoza 612 000 21,2 323 La Romareda 102X67 43 000 50 000 Az egyletekről A bajnokságok legeredményesebbjei: Athletic de Bilbao 22, FC Barcelona 18, Real Madrid 13, Atletico Madrid 5, Valen­cia 4, Real Union Irun és Sevilla 3—3 el­sőséggel. Nemzetközi sikerekben sem szegényes a lista. Helyszűke miatt viszont csak a győz­tesek névsora következik: Bajnokcsapatok Európa Kupája: Real Madrid 1956, 1957, 1958, 1959, 1960, 1966. Kupagyőztesek Európa Kupája: Atletico Madrid 1962. UEFA Kupa illetve a jogelődként szá­mon tartott sorozatok (Vásárvárosok Kupá­ja, Európai Vásárvárosok Kupája): FC Bar­celona 1958, 1960, FC Valencia 1962, 1963, Real Zaragoza 1964, FC Barcelona 1966. Interkontinentális Kupa: Real Madrid 1960, Atletico Madrid 1974. A BEK előtti legfontosabb rendezvény, a Latin Kupa spanyol elsői: FC Barcelona Pablo Porta Bussons, a következő labdarúgó-világbajnokság szervező bizottságának elnöke

Next