Képes Sport, 1980. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-05 / 6. szám
Új rejtvénypályázatunk... Európa-bajnokság a gyorskorcsolyázóknak, Világ Kupa-futamok az alpesi síelőknek, kontinensviadal a műkorcsolyázóknak. Közben korongcsaták eredményeiről érkezik hír, a szánkó- és bobversenyzők száz kilométer feletti sebességgel robognak, a biatlonosok puskájának hangja felveri az erdőt. Tél van, igazi tél, így aztán természetes, hogy a sportvilág főszerepeit mostanában a téli sportok képviselői és klasszisai - Rodnyináék, Rinnék, Stenmarkék - alakítják. Számukra a legfontosabb esemény természetesen a most következő, épp a jövő héten kezdődő téli olimpia. Új rejtvénypályázatunk... Azután? Tavasz lesz és nyár. Atléták népesítik be a pályákat, kerékpárosok róják az országutakat, úszók jelentkeznek új csúcsokkal. Birkózók gyúrják egymást a szőnyegen, ökölvívók járják szorítótáncukat, vitorlák feszülnek a szélnek. Kosárlabdázók, kajakosok, cselgáncsozók, öttusázók, súlyemelők ... Valamennyiük célja, a világ sok tízezer sportolójának célja a moszkvai nyári olimpia. Új rejtvénypályázatunk... Szerkesztőségünk célja: hamarosan induló olimpiai rejtvénysorozatunkkal szórakozást, hasznos időtöltést, izgalmas játéklehetőséget biztosítani olvasóinknak, a sportbarátoknak, szurkolóknak. Ki minden idők elgeredményesebb vívója? Hány ezüstérmet nyert Larissza Latinyina és hány bronzot Eduardo Mangiaiotti ? Tizenkét hetes rejtvénysorozatunk azonban nem csak ilyen kérdezz—felelek feladványokból áll majd. Képrejtvény, keresztrejtvény, egykori élmények felidézése, logikai játék - tehát nem csak a lexikális tudás, hanem a sportkedvelők „olimpiai jártassága" is dönt majd. Új rejtvénysorozatunk... Erre azért szeretnénk már most felhívni az önök figyelmét, mert ez esetben a tét sem akármilyen! Az összetett versenyben legjobban szereplő olvasók között ugyanis többen ott lehetnek Moszkvában, a XXII. Nyári Olimpiai Játékokon - és ez ritka élmény a sportbarátok számára. Emellett szocialista országokban rendezendő sporteseményekre szóló utazások, gépkocsinyeremény-betétkönyvek, Adidassportfelszerelések és még sok-sok további díj is gazdára talál. Új rejtvénysorozatunk... Thomas Keller, a Nemzetközi Evezős Szövetségnek és az AGFI- nek — a nemzetközi sportszövetségek szervezetének — elnöke egyike a legtekintélyesebb sportvezetőknek. Határozott, következetes embernek ismerik a sportvilágban. Tekintélyét őszinte, szókimondó, a szabályokat törvényként tisztelő vezetői magatartásával vívta ki. A montreali olimpián nyilatkozott lapunknak a nemzetközi sportéletet, az olimpiai mozgalmat akkor érintő kérdésekről. Többek között néhány afrikai ország olimpiai bizottságának lépéséről. Thomas Keller álláspontja nem egyezett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság néhány más vezetőjének az álláspontjával. Véleménye szerint meg kellett volna büntetni azokat az olimpiai bizottságokat, amelyek versenyzőik indulási lehetőségeinek megvonása mellett döntöttek. Akkor a következőket mondotta: „... Nem gondolok valamilyen súlyos »ítéletre«, de figyelmeztetni kell mindenkit, aki vét a sportszerűség ellen. Nekem, nem csupán, mint a Nemzetközi Evezős Szövetség elnökének, — akinek minden körülmények között őrködnie kell a szabályok és a törvények megtartása felett —, ez a véleményem, hanem sportemberként is ezt mondom. Tagja voltam a melbourne-i olimpiára készülő svájci evezős válogatottnak, amikor kormányunk döntése arra kényszerített bennünket, hogy ne vegyünk részt az olimpián. Mindnyájan tele voltunk keserűséggel és csalódással. Esztendőkig készültünk arra, hogy megmérkőzzünk az olimpiai elsőségért és egy hivatali szobában meghozott döntés ettől eltiltott bennünket. Amíg élünk, fájdalmas lesz erre visszagondolnunk. Amikor a Nemzetközi Evezős Szövetség és később az AGFI elnöke lettem, akkori »élményem« hatására elhatároztam, hogy sohasem teszek olyant, ami a versenyzőket sújtja, és mindig hallatom a hangom a sport és a versenyzők érdekében ...” Nincsen hír arról, hogy a Svájci Olimpiái Bizottság döntésében, amely szerint versenyzőik részt vesznek a moszkvai olimpiai játékokon,milyen szerepe volt Thomas Kellernek és azoknak a versenyzőknek, akik nem vehettek részt a melbourne-i olimpia versenyein. Az tény, hogy a svájci sportvezetők Carter felszólítása ellenére az olimpiai részvétel mellett döntöttek, azt bizonyítja, hogy Thomas Keller és vezetőtársai nem felejtették azt a döntést, amelyet elődeik „politikai” megfontolásból, nélkülük, róluk hoztak, és amely megfosztotta őket versenyzői pályafutásuk legnagyobb élményétől, az olimpiai részvételtől. Minden ember szerte a világon, aki szívén viseli az olimpiai eszme sorsát, csak Thomas Keller álláspontját és magatartását fogadhatja el. Semmilyen politikai megfontolás nem foszthat meg sportolóikat attól, hogy több esztendős áldozatkész munkájuk gyümölcsét learathassák, megmérkőzhessenek az olimpiai bajnoki címért. Különösen akkor nem gátolhatják meg vezetők a versenyzők olimpiai részvételét, amikor a rendező város és a nemzeti olimpiai bizottság minden tekintetben betartja az olimpiai mozgalom írott és íratlan törvényeit. Thomas Keller (jobb oldalon) ma is rendszeresen sportol. Felvételünk egy „öreg fiúk” versenyén készült