Képes Sport, 1980. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1980-02-05 / 6. szám

Új rejtvény­pályázatunk... Európa-bajnokság a gyorskorcsolyázók­nak, Világ Kupa-futamok az alpesi síelők­nek, kontinens­viadal a műkorcsolyázók­nak. Közben korong­csaták eredményeiről érkezik hír, a szánkó- és bobversenyzők száz kilométer feletti sebességgel robog­nak, a biatlonosok puskájának hangja fel­veri az erdőt. Tél van, igazi tél, így az­tán természetes, hogy a sportvilág fősze­repeit mostanában a téli sportok képvi­selői és klasszisai - Rodnyináék, Rinnék, Stenmarkék - alakítják. Számukra a leg­fontosabb esemény természetesen a most következő, épp a jövő héten kezdődő téli olimpia. Új rejtvénypályázatunk... Azután? Tavasz lesz és nyár. Atléták népesítik be a pályákat, kerékpárosok ró­ják az országutakat, úszók jelentkeznek új csúcsokkal. Birkózók gyúrják egymást a szőnyegen, ökölvívók járják szorító­táncu­­kat, vitorlák feszülnek a szélnek. Kosár­labdázók, kajakosok, cselgáncsozók, öttu­sázók, súlyemelők ... Valamennyiük célja, a világ sok­ tízezer sportolójának célja­­ a moszkvai nyári olimpia. Új rejtvénypályázatunk... Szerkesztőségünk célja: hamarosan in­duló olimpiai rejtvénysorozatunkkal szóra­kozást, hasznos időtöltést, izgalmas játék­­lehetőséget biztosítani olvasóinknak, a sportbarátoknak, szurkolóknak. Ki minden idők elgeredményesebb ví­vója? Hány ezüstérmet nyert Larissza La­­tinyina és hány bronzot Eduardo Mangia­­i­otti ? Tizenkét hetes rejtvénysorozatunk azonban nem csak ilyen kérdezz—felelek feladványokból áll majd. Képrejtvény, ke­resztrejtvény, egykori élmények felidézése, logikai játék - tehát nem csak a lexikális tudás, hanem a sportkedvelők „olimpiai jártassága" is dönt majd. Új rejtvénysorozatunk... Erre azért szeretnénk már most felhívni az önök figyelmét, mert­ ez esetben a tét sem akármilyen! Az összetett verseny­ben legjobban szereplő olvasók között ugyanis többen ott lehetnek Moszkvában, a XXII. Nyári Olimpiai Játékokon - és ez ritka élmény a sportbarátok számára. Emellett szocialista országokban rende­zendő sporteseményekre szóló utazások, gépkocsinyeremény-betétkönyvek, Adidas­­sportfelszerelések és még sok-sok továb­bi díj is gazdára talál. Új rejtvénysorozatunk... T­homas Keller, a Nemzetközi Eve­zős Szövetségnek és az AGFI- nek — a nemzetközi sportszö­vetségek szervezetének — elnöke egyi­ke a legtekintélyesebb sportvezetők­nek. Határozott, következetes ember­nek ismerik a sportvilágban. Tekinté­lyét őszinte, szókimondó, a szabályokat törvényként tisztelő vezetői magatar­tásával vívta ki. A montreali olimpián nyilatkozott lapunknak a nemzetközi sportéletet, az olimpiai mozgalmat ak­kor érintő kérdésekről. Többek között néhány afrikai ország olimpiai bizott­ságának lépés­éről. Thomas Keller álláspontja nem egye­zett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság néhány más vezetőjének az álláspont­jával. Véleménye szerint meg kellett volna büntetni azokat az olimpiai bi­zottságokat, amelyek versenyzőik in­dulási lehetőségeinek megvonása mel­lett döntöttek. Akkor a következőket mondotta: „... Nem gondolok valamilyen sú­lyos »ítéletre«, de figyelmeztetni kell mindenkit, aki vét a sportszerűség el­len. Nekem, nem csupán, mint a Nem­zetközi Evezős Szövetség elnökének, — akinek minden körülmények között őr­ködnie kell a szabályok és a törvények megtartása felett —, ez a véleményem, hanem sportemberként is ezt mondom. Tagja voltam a melbourne-i olimpiára készülő svájci evezős válogatottnak, amikor kormányunk döntése arra kény­­szerített bennünket, hogy ne vegyünk részt az olimpián. Mindnyájan tele voltunk keserűséggel és csalódással. Esztendőkig készültünk arra, hogy meg­mérkőzzünk az olimpiai elsőségért és egy hivatali szobában meghozott dön­tés ettől eltiltott bennünket. Amíg élünk, fájdalmas lesz erre visszagon­dolnunk. Amikor a Nemzetközi Eve­zős Szövetség és később az AGFI el­nöke lettem, akkori »élményem« hatá­sára elhatároztam, hogy sohasem te­szek olyant, ami a versenyzőket sújt­ja, és mindig hallatom a hangom a sport és a versenyzők érdekében ...” N­incsen hír ar­ról, hogy a Svájci Olimpiái Bizottság döntésében, amely szerint versenyzőik részt vesznek a moszkvai olimpiai játéko­kon,­­milyen szerepe volt Thomas Kel­­lernek és azoknak a versenyzőknek, akik nem vehettek részt a mel­bourne-i olimpia versenyein. Az tény, hogy a svájci sportvezetők Carter felszólítása ellenére az olimpiai részvétel mellett döntöttek, azt bizonyítja, hogy Thomas Keller és vezetőtársai nem felejtették azt a döntést, amelyet elődeik „poli­tikai” megfontolásból, nélkülük, róluk hoztak, és amely megfosztotta őket ver­senyzői pályafutásuk legnagyobb élmé­nyétől, az olimpiai részvételtől. Min­den ember szerte a világon, aki szívén viseli az olimpiai eszme sorsát, csak Thomas Keller álláspontját és maga­tartását fogadhatja el. Semmilyen poli­tikai megfontolás nem foszthat meg sportolóikat attól, hogy több esztendős áldozatkész munkájuk gyümölcsét le­arathassák, megmérkőzhessenek az olimpiai bajnoki címért. Különösen ak­kor nem gátolhatják meg vezetők a versenyzők olimpiai részvételét, ami­kor a rendező város és a nemzeti olimpiai bizottság minden tekintetben betartja az olimpiai mozgalom írott és íratlan törvényeit. Thomas Keller (jobb oldalon) ma is rendszeresen sportol. Felvételünk egy „öreg fiúk” versenyén készült

Next