Képes Sport, 1981. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1981-07-07 / 27. szám
SZILVÁSY Bár a héten a vancouveri junior VB-n szőnyegre lépő birkózó válogatottunk legfiatalabb tagja és ez lesz a bemutatkozása világversenyen — neve szívet melengető emlékeket idéz. E névre a birkózóvilágban oda kell figyelni. Édesapja, az immár több mint évtizede elhunyt Szilvásy Miklós minden idők egyik legnagyobb magyar birkózója. — Mit jelent, milyen érzés ilyen névvel és az ehhez járuló minden felelősséggel, nimbusszal a világ porondjára kilépni 18 éves korban? — Nagyon furcsa és nagyon felemás. Egyrészt nagy erőt, energiát ad a tudat, hogy ezt a nevet viselhetem, hogy édesapám örökébe léphetek. Másrészt olykor nyomaszt is egy kicsit a felelősség, hiszen első versenyeimtől az ő mércéjével mérettem, ha hibáztam, már tudtam, jön a „szegény Szilva ezt bizony jobban csinálta”, szöveg. Mindezt persze nem panaszként mondom, ezeket a terheket, bármilyen súlyosak is, boldogan vállalom. — Édesapját, ugye, már nem láthatta birkózni? — Nem, de valóban birkózó légkörben nőttem fel. A falakon birkózóképek, a vitrinben érmek, vendégeink híres birkózók voltak, számomra természetes volt, hogy én is csak birkózó lehetek. Édesapám azonban már nem élt ekkor. Pólyák Imre, Bencze Feri bácsiék irányították első lépéseimet. — Képességeiről, bár sorban nyerte serdülőtől juniorig a bajnokságokat, igencsak megoszlottak a vélemények. — Azt hiszem, lassabban érő típus vagyok, mostanában kezdem csak igazán megtalálni önmagamat a szőnyegen. Persze, ehhez felbecsülhetetlen segítség volt, hogy az olimpia előtt végigcsinálhattam a munkát a válogatottal. Azok az iszonyú erőfeszítések felszínre hoztak bennem olyan készségeket, amelyeket nem is sejtettem. Ennek tudom be, hogy tavaly már bronzérmes voltam az IBV-n, hogy idén két nemzetközi felnőttversenyen is dobogón végeztem és nyertem egy nagy junior viadalt is. — Mit vár a mostani junior VB-től? — Dobogón szeretnék végezni mindenképpen ... Szegő Atlétikai vidékbajnokság és Christián László-emlékverseny. Természetesen Gyulán, ahol évtizedekig szervezte és vezette a nemrég elhunyt nagyszerű sportember az atlétikát. A 110 méteres gátfutásban (képünkön) a bajnoki címet Törőcsik József (Szolnoki MÁV MTE) szerezte meg (14.8), Sió (Székesfehérvári MÁV Előre) és Soós (Hódmezővásárhely) előtt Lányai László felvétele Szomorú a szívem, ha az MTK-VM-re gondolok. Nem szégyellem bevallani, hogy az utolsó pillanatig reménykedtem, pedig józan pillanataimban régen tudtam, hogy menthetetlen a csapat. Hogy miben bíztam? - szinte szánalmas leírnom. Ilyesmiben a vezetők beszélnek a fiúkkal, s megmagyarázzák, hogy ez lehetetlen, nem eshetnek ki; a fiúk összebújnak egy vendéglő csendes zugában, s fogadalmat tesznek, vérszerződést kötnek, hogy nem és nem; a régi játékosok megkeresik a gyerekeket, s nagyszerű tanácsokat adnak; egyemberként összefog a fatribün népe, s olyan buzdításba kezd ... Láthatják, hogy reményeim között nem akadt egyetlen használható, valamirevaló mai ötlet sem. Csupa ósdi elképzelés erről a játékról, s erről a csapatról. Ahogy csúsztak lejjebb és lejjebb a tabellán a kék-fehérek, úgy tűntek elém az elmosódott képek. Egy szomorú napról, amikor megtudtuk, hogy a Hungária út már nem a mienk, egy nyári délutánról, amikor edzés után a kölyökjátékosok segédkeztek a felnőtteknek begyógyítani a tribünön a háborús nyomokat; bajnokságokról, felejthetetlen nemzetközi mérkőzésekről, s fantasztikus játékosokról. Kék-fehér nosztalgia. A valóság az NB II, s a visszakerülés reménye. Ilyesmi; a vezetők beszélnek a fiúkkal, s megmagyarázzák, hogy vissza kell kerülni; a fiúk összejönnek egy vendéglő csendes zugában, satöbbi. Aggódom, hogy ennél sokkal modernebb, s fontosabb lépések követik majd egymást. Hallottam, hogy új edzőt akarnak szerződtetni mindenáron, s már sikerült is... Támadt egy ötletem, igaz, ez is ósdi. Mi lenne, ha összehívnák egy kis tanácskozásra a szurkolókat? Nem vagyunk olyan sokan, elférünk a régi tribünön. -így. - Az öttusázók országos egyéni bajnoksága - rendhagyó módon - a vívással kezdődött szombaton és a lovaglással folytatódott vasárnap. A mezőny rangidőse, a harmincharmadik évében járó Maracskó Tibor (Csepel SC) első lett a lovaglásban 1054 ponttal, sőt - tulajdonképpen meglepetésre - két nap után 1956 pontjával vezet az összetettben is. Képünkön az összetettben harmadik helyen álló Buzgó József (Bp. Honvéd) Falus István felvétele TOTÓTIPPJEINK A 28. HETI MÉRKŐZÉSEKRE Siófoki Bányász-Dunaújvárosi Építők 1 x Kaposvári Vasas—Barcsi SC x Honvéd Kiss J. SE—Dombóvári MSC 1 Körmendi Dózsa MTE—Ajkai Bányász 1 x Honvéd Schönherz SE—MOTIM TE 2 1 Tatabányai Vasas—Pápai Textiles x 2 Győri Dózsa—Komáromi Olajmunkás 1 Honvéd Szondi SE—MM Vasas (Esztergom) x 2 Kisvárdai SE—Honvéd Papp J. SE 2 x Honvéd Köteles J. SE—Salg. Síküveggyár x Jászberényi Vasas—ESMTK 1 Karcagi SE—Orosházi MTK 1 2 Honvéd Mezőfi SE (Kecskemét)—Szegedi VSE 1 2 Pásztói SE—EMG Sashalom 1 Fertőszentmiklósi MEDOSZ—Soproni Postás 1 1 Honvéd Asztalos J. SE—Nagyhalászi Textiles x Ficzus Tivadar felajánlása 2015.01.07.