Képes Sport, 1982. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-05 / 1. szám
Év vége a számvetés és az új elhatározások ideje. Ilyenkor visszapillantunk a múltba, felmérjük helyzetünket, lehetőségeinket és erőt merítünk a jövő feladatainak meghatározásához, kialakításához. Szeretnék néhány gondolattal hozzájárulni a sportolók, edzők, sportvezetők, társadalmi aktivisták jövőt formáló, jövőt befolyásoló elhatározásához. A világ versenysportjáról megállapíthatjuk, hogy — bár sportáganként differenciáltan és különböző ritmusban — színvonala töretlen dinamizmussal fejlődik. A színvonalemelkedés mellett az élmezőny szélesedése, erősödése tapasztalható. Az év során a kiemelkedő nemzetközi versenyeken részt vevő országok többsége fiatal, új tehetségek kipróbálására, új egységek, csapatok kialakítására törekedett. Ez a tény nem befolyásolta hátrányosan az események színvonalát. A moszkvai olimpiáról távol maradt országok 1981. évi szereplésüket presztízskérdésként kezelték, ez is hozzájárult a nemzetközi színvonal emelkedéséhez. Érzékelhető volt az év nagy világversenyei kapcsán, hogy a versenysport élvonalába tartozó nemzetek nagy erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy minél több sportágban és versenyszámban növeljék eredményességüket. A sportolók teljesítményének, a sikeres nemzetközi szereplésének meghatározója: a tehetség, a felkészülés, a szorgalom és a pillanatnyi diszpozíció. Ebből következnek a nemzetközi helytállás sarkalatos feladatai, amelyek napról napra új követelményeket állítanak a munkánkban. 1. Egyre több és nagyobb adottságokkal rendelkező tehetséget kell felkutatnunk, kiválasztanunk és az utánpótlás neveléséről mind erőteljesebben, mind nagyobb körültekintéssel kell gondoskodnunk. A tehetség megítélése nem könnyű feladat. Ki a tehetséges? Hogyan határozhatjuk meg a sportágra alkalmasságot? A pályaválasztáshoz hasonlóan megmondható-e, ki milyen sportágat válasszon? Kérdések, amelyekre nehéz egyértelmű választ adni. A kiválasztás legközpontibb és legbonyolultabb része az előrejelzés, annak megítélése, hogy kiből, melyik sportágban, milyen szintű sportoló válhat. A feladat: meglátni a gyermekben a felnőtt bajnok ismertető jeleit. A kérdés megközelítésénél figyelembe kell vennünk, hogy az embernek vannak olyan jellemzői (testmagasság, a test arányai, az idegrendszer sajátosságai stb.), amelyek kevésbé befolyásolhatók edzéssel és vannak a rendszeres edzéssel fejleszthető, a sportban kiemelkedő teljesítményt befolyásoló képességei (erő, ügyesség, hajlékonyság stb.). Sok évi kutatás kellett ahhoz, hogy megállapítsák: a tehetséget a „saját sportág” eszközeivel nem szabad kizárólagosan megítélni. A technikai, taktikai felkészültség ugyanis néha zavar abban, hogy az igazi tehetséget felismerjük. A sportban a kiválasztást nem lehet egy alkalommal végzett felméréssel megoldani. A kiválasztás folyamat. Átgondolt, több szakaszos rendszerre van szükség, amelynek alapja a fiatalok sokoldalú felkészítése, fejlődésük rendszeres felmérése. Sportmozgalmunk utánpótlás-nevelése egységes rendszerének szerkezeti és szervezeti keretei adottak. A tagozatos testnevelési iskolák és osztályok, a sportiskolák, a kollégiumi rendszer, a megyék és Budapest utánpótlás-áramoltatási rendszere, a nagy sportegyesületekkel szembeni utánpótlás-nevelési igény, mind-mind a lehetőségét adják annak, hogy a tehetségek útja nyitott és folyamatos legyen. A baj a megvalósítással, az utánpótlásnevelés adott lehetőségeinek nem kellő kihasználásában van. Mindenekelőtt a tartalmi munka vár javításra, kíván meg az eddiginél odaadóbb, körültekintőbb figyelmességet. Széles körű összefogással kell kibontakoztatnunk az elmúlt időben feltűnt és a nemzetközi ifjúsági versenyeken sikeresen szerepelt fiatal, utánpótláskorú versenyzők tehetségét. Nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy egyetlen tehetség se vesszen el. Egy-egy tehetség eltűnése után fel kell tárni eltűnésének okait, s mindent el kell követnünk az okok megszüntetésére. Nem rendelkezünk a tehetségek nagy számával, ezért a meglevőkre különös gonddal kell vigyázni. versenysport alapjainak bővítése, szélesítése érdekében a sportszervezeteknek mindent el kell követniük, hogy a szakosztályok száma ne csökkenjen tovább és az alsóbb szintű versenyrendszerek erősödjenek, stabilizálódjanak. A sportegyesületeknek, szakosztályaiknak a kiválasztottak oktatásán túl, törődniük kell a fiatalok foglalkozta PÁDER JÁNOS, AZ OTSH ELNÖKHELYETTESE A tegnapi elég, holnap már kevés!