Képes Sport, 1984. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-17 / 16. szám
. A Zsolnay SE kölyökcsapatában kezdte labdarúgó-pályafutását, majd a ZSE-ben folytatta. Mindvégig hű maradt Zuglóhoz, csak a klubok neve változott: Z. Danuvia, Z. MADISZ, MOGÜRT, Autótaxi. 1953-ban, 31 évesen ifjúsági szövetségi kapitány — 1967-ig. Tevékenysége során 55 ifjúságiból lett nagyválogatott. 1970—71-ben 10 mérkőzésen látta el a szövetségi kapitányi tisztséget. szakember szemével — Koffer József Nemcsak az ügyesen szerkesztett műsorfüzet, hanem a virágvasárnapi, igazi tavaszi verőfény is kicsalogatta a szurkolókat a Csepel—MTK-VM mérkőzésre, ahol merőben ellentétes volt a két öltöző hangulata. Dr. Puskás Lajos azt sorolta, kiket nem vehetett számításba az összeállításnál (Elekes, Tulipán, Szabó K. sérülés, Mészöly a sárga lapok, Csucsánszky felfüggesztés miatt), s azt is megemlítette, hogy az alaposan megfogyatkozott játékosállomány miatt ifi játékost is kénytelen a kispadra ültetni. „Hogy is hívják? — kérdezte a mellette álló segítőtársától, Mednyánszkitól.” — Kénoszt, 14-essel a hátán — hangzott a felvilágosítás. Palicskó Tiborral az élen nagy nyugalom volt a kék-fehérek öltözőjében. „Úgy érzem, a Bp. Honvédtól elszenvedett 0-8 hullámai már teljesen elcsitulóban vannak — nem lesz különösebb baj, már ami a kiesés elkerüléséért folytatott harcot illeti. Azt a játék elején már észre lehetett venni, hogy a két csapat azonosan, 4—4—2-es felállást választotta hadrendül a Krisztin—Budavári és a Fodor—Boda „ékkel”. A Csepel gépezete mozgott olajozottabban, de az, hogy az első félidőben 2-0-lal vonulhatott le a szünetre, valamelyest a Hungária útiak védelmének köszönhető, amely eléggé zavarodottan játszott. A legfeltűnőbb az egyébként rutinos és már sok nagy csatát megélt Turner kapkodása volt. Mindkét gólba „belejátszott”, különösen a másodiknál hibázott, amikor nem találta el a labdát. Persze, ez egy cseppet sem csökkenti a két szemfüles csepeli csatár, Budavári és Krisztin érdemeit, akik éltek a kínálkozó alkalommal, és megzörgették Gáspár hálóját. A cserelehetőséggel előbb az MTK-VM élt. Palicskó a második félidőre a fiatal Baloghot állította a védősor tengelyébe, Turtóczky a középpályán szorgoskodott, míg a kis Katzenbach töltötte be a beállós szerepkört. Lehet, hogy az első félidei jó iram, vagy talán az egyre fokozódó meleg vett ki sokat a játékosokból, mert a második 45 perc már bizony sok kívánnivalót hagyott maga után. Valahol csorbát szenvedett a hazaiak további igyekezete, s a vendégek erőlködése is igen zaklatottnak tűnt. Némileg változott a játék képe, amikor a megsérült Borsó helyére Handel állt, s nem sokkal később Boda beadását bekotorta a csepeli kapuba, amellyel 2-1-re alakította az állást. Tűzbe jöttek a kék-fehérek, nemcsak a játékosok, de maroknyi szurkolótáboruk is, amely egyenlítésre hajtotta kedvenceit. Ez némileg azért volt érdekes, mert a bizony nagy létszámfölényben levő csepeli rajongók — kb. 3500-an látták a 90 percet — némán figyelték az eseményeket. Javukra kell mondani, hogy nem biztattak, de nem is bántottak senkit... A 65. perctől kissé elszabadult a pokol. A nagy adok-kapokban az volt a félő, hogy valaki súlyosan megsérül. Közös játékvezető mondva és gesztikulálva próbálta csillapítani a kedélyeket — nem sok sikerrel. Az eredményért izguló, volt csepeli edző, Keszthelyi Mihály joggal jegyezte meg: „Úgy látszik, Körös otthon felejtette a sárga lapokat”. A pirosat viszont nem, röviddel a mérkőzés lefújása előtt ezt ugyanis Bodának mutatta fel. A Csepel a 2-1-gyel visszavágott az őszi hasonló különbségű vereségért az MTK-VM-nek, s a 21 ponttal most egy kis nyugalom költözhet a gyári vezetők és játékosok szívébe, netán a középmezőnybe is felzárkózhatnak. Arról nem is szólva, hogy talán valamelyest felejtetik tavaszi igencsak gyenge otthoni szereplésüket. (Volán 0-4, ZTE 1-2, SZEOL AK 1-1.) Nem volt nívódíjas mérkőzés, azt viszont nem lehet mondani, hogy a 25 játékos — Puskás az utolsó percben Paksit küldte be Kincses S. helyére — ne tett volna meg mindent a két pont megszerzéséért. Hogy a küzdelem nem volt végig méltó az NB I színvonalához, abban a 26. résztvevő, a játékvezető is ludas. Visszapillantó tükör A táblázatban az utóbbi tíz labdarúgó bajnokság hasonló időszakának néhány érdekességét vetjük össze. ¡»a xoa’5« ea cla 'd d xg x a oS o« 3« SS Ss, d d “ hj in d - V 63 da *d B9 a *o S o I §•? 8 § 43 g CJ Ü so > tsh > a 2:o X) »0 ex a> o éf CD Qi JO aH »O « CD 'O SS Xoa •S v js in •0'S 09 N 4» « x>> . « < xs 5 » A M *0« *5 v X>* . a) < A 1973—74 1617109 54 5000. Dózsa SZEOL Dorog 1.D. Dózsa 15. SZEOL 16. Dorog 1974—75 15154 2 70 0000. Dózsa Haladás (egy kiesd volt)1.D. Dózsa 9. PMSC 1975—76 16207 6 63 500Ferencváros Nem volt kiesd 1.Ferencváros— 1976—77 1826105 71 000D. Dózsa Csepel Dorog 4.Vasas 16. Salgótarján 18. Dorog 1977—78 18299 5 96 0000. Dózsa Kaposvár SZEOL AK 1.I. Dózsa 17. Kaposvár 18. SZEOL AK 1978—79 18211412 42 0000. Dózsa Szfv. MÁV Haladás V. Izzó 1.V. Dózsa 15. Csepel 17. Haladás 18. V. Izzó 1979—80 18291310 65 000Bp. Honvéd Salgótarján Szfv. MÁV PVSK 1.Bp. Honvéd 16. Salgótarján 17. Szfv. MÁV 18. PVSK 1980—81 18189 8 69 500Vasas Dunaújváros MTK-VM Kaposvár 2.Ferencváros 16. Dunaújváros 17. MTK-VM 18. Kaposvár 1981—82 18259 4 85 000Videoton Volán Ózd SZEOL AK 2.Rába ETO 16. Volán 17. Ózd 18. SZEOL AK 1982—83 1630135 90 000Rába ETO MTK-VM Békéscsaba 1.Rába ETO 7. Debrecen 16. Békéscsaba 1983—84 1628127 97 000Bp. Honvéd Nyíregyháza Diósgyőr? ? Mesterlövészek 13 gólos: Esterházy (Bp. Honvéd) 12 gólos: Hannich (Rába ETO) 11 gólos: Szabó (Videoton) 10 gólos: Plotár (Tatabánya), Kiss L. (Újpesti Dózsa) 9 gólos: Nyúl (Volán SC), Kiss L. (Vasas) 8 gólos: Bodonyi (Bp. Honvéd), Borsó (MTK-VM), Gass (ZTE), Dohány (Haladás VSE) 7 gólos: Borostyán (DVTK), Burcsa (Rába ETO), Dajka (Bp. Honvéd), Fekete (II. Dózsa), Fodor (MTK-VM), Kardos (Újpesti Dózsa), Mile (Rába ETO), Pogány (Ferencváros), Tulipán (Csepel) Kiss Sándor Három gól a rangadón