Képes Sport, 1986. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1986-02-11 / 6. szám
Festői látvány a Cseke tó, ilyenkor, a tél derekán. A befagyott víztükör persze, csábítja az embert, föl a korcsolyát, usgyi a jégre! A „tőszomszéd”, az edzőtábor kevésbé csöndes, kevésbé romantikus. A szállórész második emeleti társalgójában az első edzés előtti perceket múlató sportolók — tévéznek. A súlyemelő válogatott színe-java. — Nem örülnék neki, ha azért könyörögnének, hogy korcsolyázhassanak — magyarázkodik Ambrus László szövetségi kapitány. — Pedig higgyék el, megérdemelnék, hogy csúszkálhassanak — már amennyiben ez jutalmazás —, csak hát... Szóval, be kell látni, hogy a súlyemelők nem túlságosan jó mozgásúak —, hogy finoman fogalmazzak. Képzeljék el: elindulnának itt, a tó edzőtábor felőli oldalán, s a túlsónál kötnének ki. Mert megállni képtelenek lennének, annyi szent! Néhány napja, Mátraházán is majdnem pórul járt Bagócs Jancsi, az egyik edzőnk — igaz csak focizott. Olyan lendülettel száguldott, hogy már nem tudott „fékezRitka unalmas lehet, ha valakinek másból sem áll a napja, minthogy mázsás súlyokat emelget, majd leroskad a képernyő elé, és nézi, ha kell, ha nem. Mi mást is tehet, hiszen óvják őt a széltől is. — Azért nem ilyen tragikus a helyzet — nyugtatja meg az elhamarkodottan ítélőt Ambrus László. — Szó sincs arról, hogy a korcsolyázáson kívül ne mozoghatnának versenyzőink anynyit, amennyit akarnak, s úgy, ahogy kedvük tartja. A focitól sem tiltunk senkit, sőt, alig várjuk már a jó időt. Mielőtt bárki mást gondolna, elárulom: Tatán egyetlen percig sem unatkoznak a súlyemelők. Nem vagyunk éppenséggel csöndesek, így aztán nem csoda, hogy a terem túlsó végéből is meghallják, miről folyik a diskurzus. Szinte egyszerre bizonygatják kapitányuk igazát: — Ma délután kezdődik a pingpong háziverseny, és valamelyik nap indul a sakkbajnokság is! Már akinek! Mert vannak hiányzók is. Nincs az edzőtárban például Szanyi Andor, 1985 legsikeresebb magyar sportolója. Egészen egyszerűen nem ment el a közös felkészülésre. Február végén minden bizonynyal megkezdi kötelező katonai szolgálatát, s állítólag ez az oka a távolmaradásának. Bökfi János — autóvezetői vizsgája miatt — és Messzi István — családi okból — egy napos kimenőt kapott. Akik viszont itt vannak, dolgoznak keményen. A trénerek szerint rájuk is fér, hiszen a múlt év végén lazítást engedélyeztek. Persze, akad, aki még nem nyerte vissza régi önmagát, a társak előtt azonban nem akar szégyenben maradni. Jacsó emelgeti gyors egymásutánban a két mázsát, majd, amikor befejezi a sorozatot, már tonnáknál tart. Ambrus László megkérdi tőle: „Na, hányszor ment?” „Hatvanszor” — szól a szűk szavú felelet. „De Jóska, én is számoltam, ez csak negyvenszer volt.” „Hja kérem — adja meg magát Jacsó —, ha a mester mindent lát...” Vége a délelőtti foglalkozásnak, irány az étterem. — Fogadjunk, hogy vesztett más lesz! — próbál könnyű pénzkereseti lehetőséghez jutni a kapitány. — Minden csütörtökön az van. És, sajnos mindenki ugyanazt kapja: a száz kilós súlyemelő és a harminc kilós tornászlány egyaránt. Az igaz, hogy mindenki annyit ehet, amennyit akar, csakhogy minőségi különbségek nincsenek. Érdekes módon, Mátraházán ezzel sokkal jobban törődnek. Meg aztán nagyon szép a nemrégiben átadott új edzőtermünk, csupán egy hibája van: csak akkor ázik be, ha esik az eső. Márpedig az eső az olyan, hogy olykor esik. No, de nem zsörtölődöm tovább, hiszen mindent összevetve remekül érezzük magunkat — ezek amolyan apró tüskék csak. Úgyhogy, jó étvágyat ! (bruckner) Ediés után. Aki törülközik: Sándor István, aki tűnődik: Hlavati András, akik táplálkoznak: Jacsó József és Babarczi István ma Jacsó Jóska előtt... Kis híján porcműtét lett a vége. AMAGYAR SÚLYEMELŐ VÁLOGATOTT EDZÉSTERVE AZ ELSŐ FELKÉSZÜLÉSI SZAKASZBAN 1986. január 30., délelőtt Testsúly Helyből felvétel tőkéről (8 kísérletből kell Tőkéről elemelés Földről el-Babarczi 54,60 eljutni a kijelölt maximális súlyig) 80 6X3 120 8X3 emelés 4X3 120 Csenged 79,00 150 220 220 Barsi 80,30 140 210 210 Király 84,50 150 220 220 Balázsi 87,15 145 210 210 Buda 88,60 150 220 220 Hlavati 102,40 160 220 220 Jacsó 107,25 165 220 220 Sándor 102,00 160 220 220 Kertész 82,25 145 210 210 52,90 80 100 100 Karcag TATAI ÉTLAP (1986. január 30.) Reggeli: tea, vaj, dzsem, méz, zsemle, vegyes felvágott, tejeskávé, foszlós kalács Ebéd: frankfurti leves, töltött káposzta, resztett máj, burgonya, savanyúság, aranygaluska, tejsodó, tej, joghurt, alma Vacsora: francia sertésborda, francia rakott burgonya, tökfőzelék, tej, joghurt, alma