Képes Sport, 2011. október-december (9. évfolyam, 40-52. szám)
2011-11-09 / 45. szám
ALBERT FLORIAN A VÁLOGATOTTBAN, BEN HUR, FIDEL CASTRO ÉS VAN, AKI FOR Túl a sikertelen ’58-as vb-n, 1959-ben a magyars válogatottba új emberek kerültek. Egy ekkoramég csak 17 éves, a középiskolát épphogy csútoló befejező fiú is, akit úgy hívtak: Albert Flórián... Vérfrissítés. Erre gondolhatott Baráti Lajos az 1958-as svédországi labdarúgó-világbajnokság után. Négy évvel a berni elbukott vb-döntő után a várakozásokhoz képest gyengén teljesített a magyar együttes a tornán, hiszen még a csoportjából sem jutott tovább, ami a legutóbbi ezüstéremhez képest minimum viszszalépést jelentett. Baljós árnyak Mondjuk, szerencséje sem volt Barótiéknak, hiszen a házigazda Svédországgal került egy csoportba, és mellette ott volt még a harcos walesi csapat és a fekete lónak számító Mexikó gárdája is. Utóbbit simán megverték a magyarok, a svédektől szorosan, de kikaptak, Walesszel pedig 1: 1 -et játszottak. Mivel pontszámban is ugyanannyit gyűjtött a csapatunk, mint a britek, jöhetett a „szétlövés", azaz a megismételt meccs a továbbjutásért, ám hiába szerzett Tichy vezetést, a kemény walesiek a második félidőben fordítottak, s bejutottak a legjobb nyolc közé. Hogy mi volt a gyengébb magyar szereplés oka? Nem kérdés: 1956. A forradalom alatt a magyar futball elveszítette Puskást, Kocsist, Czibort, hogy csak HITTED VOLNA...? • ...hogy bár Albert Flórián 17 évesen debütált a magyar válogatottban, nem ő a nemzeti együttes legfiatalabb bemutatkozója? 1906-ban Horváth József 16 évesen lett válogatott, három világklasszist említsünk. Az ötvenes évek elejének sztárjai felett ráadásul el is telt az idő, a Svédországban még aktív Hidegkúti 36, Bozsik és Grosics 32 éves volt ekkor, de Budai vagy a korábban Sebes Gusztávnál nem sok jót megevő Sándor Csikar is 29 éves múlt. S hiába villogott a tornán négy gólig jutó épült be a védelembe Mátrai vagy Sipos, a nagy elődök zsenialitásának roppant súlyát ez keret még nem bírta el. S mivel szép lassan az utolsó „aranyemberek" is leléptek a gyepről, a válogatott szakmai vezetősége - a sikertelen vb-szereplés ellenére a posztján maradó Barátival az élen - tudta, sürgősen új ászok kellenek a paksi magyar kártyába. A beváltott ígéret jelölt szerencsére akadt bőven, mivel ekkoriban nemcsak az élvonal, hanem a labdarúgó-utánpótlás is világszínvonalú volt, az egyszeri drukker azt hihette, bokorban terem a jó centerhalf, és tán a mindenek felett álló középcsatár, így aztán Baráti komplett sort is cserélhetett volna 1959-re, ám a kiváló stratéga tudta, lassan járj, tovább érsz. Ezért lépésenként dobta be a jelöltjeit a mély vízbe. így tett a 17 éves ferencvárosi Albert Flóriánnal is, akinek a jellemzéséhez talán elegendő Szepesi György néhány mondata: „Ő volt az a játékos, aki befért volna az Aranycsapatba is!” Albert csak '58 novemberében mutatkozott be az NB I-ben, s ugyan óriási tehetségnek tartották, még alig volt a felnőttek közt rutinja, ráadásul érettségi vizsga előtt állt a budapesti Madách-gimnáziumban. Baráti azt mondta Albertnek: „Flóri, ha leérettségizel, játszol a válogatottban!" Albert teljesítette a feltételt, Baráti pedig beváltotta az ígéretét - a svédek elleni júniusi barátságos meccsen kezdőnek jelölte a csapatba. KORSZAKOS MAGYAR KLASSZISOK VÁLOGATOTTBELI DEBU SÁROSI György A magyar labdarúgás első világsztárja 1931- ben, 19 évesen mutatkozhatott be a magyar válogatottban, pechjére épp egy vesztes meccsen. Gyurka karrierjét persze sokkal inkább a sikerek határozták meg, 1938-ban vb-ezüstérmes lett! PUSKÁS Ferenc A magyar futball legnagyobb sztárja 18 évesen esett át a válogatott tűzkeresztségen. 1945-ben, Ausztria ellen debütált, nem is akárhogy, hiszen gólt lőtt. Később még 83-at! NYILASI Tibor Nyíl húszévesen lett először válogatott, 1975 augusztusában Irán ellen ölthette .. . * ■ ' Lev JASIN A KELETI BLOKK ARA -Josef MASOPUST | ALBERT ) (TÍZ) IDŐUTAZÁS A EZT NÉZTÉK, EZT OLVASTÁK, EZT HASZNÁLTÁK 1959-BEN Ben Húr Barátság, harc, Krisztus - egyenesen az ókorból. Ezt kínálja a monumentális film. Édes élet Anita Ekberg a szökőkútban, Marcello Mastroianni az élet sűrűjében. Dolce vita! Négyszáz csapás Truffaut megreformálta a mozit, hozzá kötjük a szerzői film nevű irányzatot. Van, aki forrón szereti Micsoda nők ezek a férfiak! És akkor a dögös Marilyn Monroe-t még nem is láttuk. Élőújság Elindult a Magyar Televízió első magazinműsora, de a témát a párt diktálta. Mint minden területen... Híradó Híradó volt ez is, de a nézők inkább csak hallhatták, mintsem láthatták az eseményeket. Muzsikáról mindenkinek Ádám Jenő népszerű műsora a zenéről szólt, értőknek és botfülűeknek. Sakknovella Ez volt az első magyar tévéjáték! Zweig művét Várkonyi Zoltán rendezte. Zseniálisan! A pancsoló kislány „Jaj, úgy élvezem én a strandot!" Ez volt az első igazi gyereksláger!