Képes-Ujság, 1866 (2. évfolyam, 7-24. szám - 3. évfolyam, 1-6. szám)

1866-09-19 / 24. szám

Második évi folyam. 24-dik szám. Pest, 1866. szeptember 16. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------'------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------e^iP A magyar nép mulattatva oktató barátja. iW----------------------------------------------------------------------LX­KS------------------------------------------------------------—-----­ Hogy csináljunk pénzt a semmiből? Emberek sokat nevetnek azok felett, a­kik örök mozgony feltalálásán fáradoznak. Én nem nevetek, én láttam örök mozgonyt. A fel­vidék egyik barlangjában denevérek laknak, e denevérek hulladékaiból bizonyos rovar táp­lálkozik, a rovarok pedig a denevéreknek szol­gálnak táplálékul. És ez így megy napról napra, évről évre, évszázadról évszázadra, s e barlang lakóiban eképen örök mozgonyt tes­tesített meg a természet. A természet ez örök átváltozással járó működését másutt is mindennap látjuk; az­latok és a növények anyaga folyvást felváltja egymást, s e működésben mintegy olyan az ásványország, mint a szerszám az iparos kezé­ben. Mivel pedig a természet szerető édes­anya, és jó tanító, szívesen követjük példáját, s különösen az ipar által folytonos átváltozta­tásban tartjuk anyagait. Az ipar e működésében nagy szerepet visz­nek a hulladékok, sőt vannak oly iparüzletek, a­melyek épen csak hulladékok feldolgozásá­val foglalkoznak. A­ki a műveltebb országok gyárait meglátogatja, bámulva tapasztalja, hogy a temérdek nyers­anyag daczára, mely ily helyeken megfordul, sehol szemetet, pisz­kot, hulladékot nem talál. Ezelőtt egyetlen konyhából több szemét gyűlt a ház körül, mint most egymilliókra dolgozó angol czukor­­gyárból. Műveletlen országokban, például Ázsia, Afrikában, ma is három számra áll a külön­böző iparüzletek hulladéka az utczákon, mind­untalan akadályozva a járáskelést és döglele­­tessé tévén a levegőt, a műveit nyugaton pedig még csak a lángnak hulladékát, a füstöt is megemésztetik, elmésen alkotott kémények által. A múlt században még nagyon találó volt az a tréfa, hogy az ember bátran kiugorhatik az ablakon, mert bizonyosan szemétdombra esik, ma már még jóravaló faluk is fődolognak tart­ják a tisztaságot, s a hulladékok eltávolítását. S hová lesznek e hulladékok? Kü­lönb­öző műtétek alatt hasznos és gyönyörködtető tár­gyakká változnak által az ipar kezében, s meg­annyi eszközzé lesznek az élet kellemessé tételére. Akár régóta készitnek papirost a rongyból, s ezer meg ezer embernek ad azon iparág kenyeret, mely a nagy úri iszom­ságok leta­posott uszályait finom levélpapír alakjában juttatja ismét kezünkbe. Némely rongyot, külö­nösen gyapjúkelméből, melyet egy ideig itatós­­papírrá dolgoztak fel, ma újra megtépnek, megfonnak, szőnek, s­ej kelmét, szőnyeget, abroszt stb. készitnek belőle. 1862-ben 300,000 mázsa gyapjurongyot vittek be e czélra An­gliába. Megegenik Folyvást előfizethetni: Az előfizetések­r e lap havonkint kétszer, a „Képes újság“ kiadó­ hivatalához minden hó 1-jén és fo­kán, egész évre : 3 frttal o. é. (egyetem-utcza 4. sz.) § két-két ivén, félévre : . 1 „ „ küldendők. §

Next