Képes Újság, 1964. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1964-02-29 / 9. szám

Váradi Hédi színművésznő (Szerda, K. 11.00) Józsa Ibolya magyarnóta énekesnő (Péntek, K. 13.08) Bódy József operaénekes (Hétfő, K. 17.05) Harkányi Ödön színművész (Csütörtök, K. 10.10) Bélley Pál író (Vasárnap, K. 9.15) E. Schwarzkop­ operaénekesnő (Vas., URH, 18.35) A STÚDIÓKBAN HALLOTTUK Rádiójáték-találkozó Nemzetközi »­rádiójáték-fesztiválra« ké­szül a dramaturgia. Május közepe és jú­nius közepe­­között két magyar, csehszlo­vák, lengyel és NDK-beli rádiójátékot mu­tatnak­­be, olyanokat, amelyek nemcsak önmagukban jelentenek majd igényes szó­rakozást, hanem együttvéve képet adnak mindenki részére az irodalom e még min­dig aránylag fiatal ágának, a­­rádiójáték­nak népi demokratikus országokbeli hely­zetéről, fejlődéséről. A két és félmilliomodik A rádióban nagyban készülnek már a 2 500 000. előfizető­ »­fogadására«. Január elsején 2 452 278 volt az előfizetői létszám, így arra számítanak, hogy a nyár elején jelentkezik majd a következő jubiláns. Azt természetesen nem lehet pontosan megállapítani, hogy ki lesz a két és fél­milliomodik, a postahivatalokban új elő­fizetőkként jelentkezők közül azonban ki lehet választani azt a néhány százat, akik között biztosan szerepel az ünnepelt. A néhány száz közül előreláthatólag sorso­lással választják ki őt. Úgy­­tervezik, hogy ajándékot kap és külön műsor is köszönti majd. Itt említjük meg egyébként, hogy ez nem azt jelenti, hogy csak két és félmillió rádiókészülék van üzemben az országban, ment hiszen egy előfizető több készüléket (táskarádiót például!) is használhat. A készülékek száma becslés szerint 3 millió, a hallgatók összlétszáma pedig eléri a 9 milliót, tehát a lakosság 90 százalékát! Mici néni harmadik élete Tudják-e önök, mi az a »show«? Angol szóval így nevezik azokat a­­tv-műsorokat, amelyeknek középpontjában egy-egy ki­váló színész áll, az ő művészetüket mutat­ja be az egy személyre épített műsor. Ilyen volt a mi televíziónk Tollnay Klári­­műsora, vagy Márkus Lászlóé i­s ilyen lesz a közeljövőben Kiss Mányi-estje. Nem, egészen más lesz, mint a rádióban nemrég hallott »Zenés este«: egyetlen szám sem lesz ugyanz! Még a címe sem: »Mici néni harmadik élete« jelenik majd meg a képernyőn. Mici néni két életét mindnyájan láttuk­­már moziban, tv-ben — ez a harmadik élet: Kiss Manyi egész életműve. Az Éjjeli menedékhely, a Kurá­zsi mama, a Sári bíró c. darabokban nyúj­tott felejthetetlen alakításokat ez a végte­lenül sok­színű tehetséggel megáldott mű­vésznő, és filmekben, komédiákban, san­zonban és táncban egyaránt kiválót alko­tott. Ezekből idéz majd a műsor é­s régi nagy szerepei mellett új, eddig még nem látott részei is lesznek a Kiss Manyi­­shownak. Mi a boldogság forrása Emlékezetes dokumentumfilmje volt a magyar tv-nek a »Bognár Anna világa«, egy vak tanyai asszonyról szólt, aki 52 éves korában kezdett először látni. A film itthon már díjat nyert, s most, a május elején sorra kerülő cannes-i tv-filmfeszti­­válra küldik ki. Alkotói, Kende Márta és Koós Béla, a napokban készítették el új dokumentumfilmjüket »A siker« címmel. Kinél mi a boldogság forrása? — erre ke­res választ a film, s egy falusi tanítónő munkáján keresztül mutatja meg a hi­­vatásszeretetből fakadó boldogságot... Második kiadás A tv egyik legnépszerűbb műsora, a TV-Híradó, március elejétől kezdve az ed­diginél is frissebb lesz: minden adásnap végén második kiadásban jelentkezik majd. Részben megismétli a 19.30-as hír­adó anyagait, részben azonban új, közben beérkezett filmriportokkal bővül, s magá­ba foglalja majd az eddig felolvasott híre­ket is, állóképekkel, térképpel, rajzokkal illusztrálva ezeket. Az első kiadás tovább­ra is 15 perces marad, a második, késő esti kiadás 20 perces lesz. Az Iskola-tv postája Az országszerte nagy örömmel fogadott Iskola-tv máris igen sok levelet kap szü­lőktől, felnőtt tanulóktól, főleg azonban a pedagógusoktól,­­akik számos értékes ta­nácsot, észrevételt tesznek a kísérleti adá­sokkal kapcsolatban. Az Iskola-tv most csütörtökönként, a késői órákban új mű­sort iktatott be: »Az Iskola-tv postája« címmel válaszol a levelekre. Az ember ősi vágya, hogy a magasba emelked­jen. Ennek a szenvedélynek hódol Wim Wage­­naar holland fiatalember is. A kezdeti lent­enet egy gépkocsi adta meg és azután a sárkán szerkezettel indult útnak. Wagenaar legutóbbi Zandvoort-i autóversenypályáról startolt. Első kísérlete során elérte a 16 méteres magasságot. Másnapra meghívta a rádió, a TV, a sajtó kép­viselőit is. Az indulás sikerült, de később egy szélroham elkapta és a merész vállalkozó a földre zuhant. A »repülő hollandus« ez alkalom­mal még életben maradt, de súlyos sérülésekkel szállították kórházba. A REPÜLŐ HOLLANDUS Stúdió-operett ítészül Offenbach: A 66-os c. művéből, amely egy lutri­búzás okozta viszontagságokról szól, s mai lottózóknak is tanulságos. Az operettet Szécsi Ferenc rendezi. Képünkön: jelenet az operettből: László Margit és Várhelyi Endre (TV—Foto — Lippay Ágnes felv.) Ez a kísérlet sikerült Másnap a repülő hollandust súlyos baleset érte 29

Next