Képes Újság, 1966. július-december (7. évfolyam, 30-53. szám)
1966-10-15 / 42. szám
NEVETÉSÜNK TÖRTÉNETE 5. MEGALAKUL A VIDÁM SZÍNPAD 1951 nyarát írtuk. A Pénzügyminisztériumban éppen a költségvetést állították össze, milliárdos tételek a szakemberek előtt. Gál Péter művészeti igazgató és Sebestyén Dezső gazdasági igazgató éppen akkor nyitott rájuk, amikor a legnagyobb beruházásokat tárgyalták. — A Kabaré költségvetése ügyében jöttünk ... — Mit zavarnak ilyen kis ügyekkel? — vágta félbe a főelőadó. — Maguk kezdjenek dolgozni, mi majd megadjuk az engedélyt írásban. A két színházi vezető megnyugodva távozott, s rögtön munkához látott. A Révai utcai Vidám Színházban kezdték meg a társulat szervezését. — Mi legyen a színház neve? — vetődött fel az első kérdés. A neonreklám, jó pesti szokás szerint, rosszul működött, csak annyit lehetett elolvasni a feliratból: Vidám Szín. Gondolták a kabaré vezetői, úgyis meg kell csináltatni a hibás betűket, így a Békés István által igazgatott Vidám Színházból, Vidám Színpad lett, hogy ne kerüljön sokba a neon ... — Csak három betű ... A társulat tagjait leszerződtették, megkezdődtek a próbák. De az engedély csak nem érkezett meg a minisztériumtól. Ez a kis hiányosság nem zavarta a társulatot, megtörtént a premier, sőt már a második műsor ment, a Tessék hozzászólni, amikor Gál Péter levelet kapott illetékes szervektől: szabálytalan színháznyitás miatt 300 forintra megbüntették ... Az indulás tehát nem volt egyszerű. De 1951 októberében mégis bemutatkozott az új szocialista kabaré, »Ki vagytok értékelve« címmel. Ma már kultúrtörténeti érdekességnek számít az alapítótagok felsorolása: igazgató: Gál Péter, gazdasági vezető: Sebestyén Dezső, főrendező: Hegedűs Tibor, rendező Mezei Éva, dramaturg: Szenes Iván, díszlettervező: Vogel Eric, konferál: Kellér Dezső. Színészek: Mezey Mária, Turay Ida, Hollós Melitta, Balogh Erzsi, Feleki Sári, Madaras Vilma, Rosthy Magda, Újváry Viktória, Komlós Vilmos, Herczeg Jenő, Boros Géza, Salamon Béla, Kabos László, Andai Béla, Bársony István, Horváth Tivadar, Benedek Tibor, Dékány László, Forgács László, Sugár István, Romhányi Rudolf, Perényi József. Zenekar: Balassa Tamás, Lőrinczy Pál, Kárpáthi József. Mint vendégművész Feleki Kamill. Ügyelő: Király Ferenc. A nyitójelenet Kellér Dezső találó, nagysikerű tréfája volt, amelyben ő maga is szerepelt és a nézőtérre leültetett két színésszel, Benedek Tiborral és Perényi Józseffel a színházak új és új elnevezéséről folytattak vitát. A Vidám Színpad életében Kellér Dezső az az egyéniség, aki külön fejezetet érdemel. Közvetlen humora, a fiatal kollégák segítése, bátorítása szinte természetéből fakadt. Általában minden színházban fenntartással fogadják az új színészt, de ha ő azt mondta valakire, hogy tehetséges, akkor azt a társulat elfogadta. Ha beült a próbára, a fiatal kolléga játékán ő nevetett a legjobban, sőt, hirdette, hogy tetszett. Sok fiatal művész az ő bátorításával, segítségével lett a kabarészínpad jeles művészévé. A színészeknek, kollégáknak segített, sőt »felfelé« is szóvá tette problémájukat. Később fárasztó lett számára évente 320 előadást konferálni. Ekkor »csak« minden második műsor konferálását vállalta. És ilyenkor Darvas Szilárdnak adta át helyét. Tréfás jelenetei, darabjai a kabaré klaszszikus értékeivé lettek. Emlékezetes műve volt az irodalommal foglalkozó »Jambus vagy nem jambus«, »A káderezés« című jelenete és a »Csak egy szál ingben, de megúszni« című nagysikerű tréfája, amelyet Komlós Vilmossal ketten játszottak. Nemcsak a színház, hanem az ország összes műkedvelőcsoportjai is színre vitték e két jelenetet. A Salamon Bélának írt »Pomócsi a klubesten«, »Pomócsi csúsztat«, »A papa helyezkedik«, shogy csak a legkiemelkedőbb darabjait említsük, a Vidám Színpad legnagyobb sikerei közé tartoztak. De csúcsteljesítményeit mégis, mint konferanszié érte el. Szellemes, bátor, nagyszerű politikai érzékről tanúskodó szövegei hetekig, hónapokig beszédtémák voltak az országban. * Sokszor játszott a színház klasszikus szerzőtől, Alexej Tolsztojtól, Csehovtól, Mikszáthtól, Móricz Zsigmondtól novellákat, dramatizáltan. Alfonzó az egyik dramatizált Mikszáth novellában lépett először színre, mint Mr. Bleams, a krokodilszelídítő. A kabaré egyik legnagyobb sikere volt a »Nem a tükörgörbe« című műsor, amely 260 előadást ért meg. Érdekes, hogy a műszaki dolgozók már az első próbákon megérzik a sikert. Hegedűs Tibor sokszor kiszólt a próbán: — Lesz siker? Ha nekik tetszett, akkor közönségsikerre lehetett számítani. A színészi ösztön is jó, de nem annyira, mint a kívülállóké. — Például Csapó György: »Csak öt százalék igazság« című tréfáját egyik szereplő sem vette komolyan. Az első próba után a szereplők így szóltak a főrendezőhöz és Szenes Iván dramaturghoz: — Tessék mondani, ebben kell magunkat blamálni? De ők megfellebezhetetlenek voltak. — Ez lesz a legnagyobb siker, erről beszélni fognak! Nem hitték a színészek. A jelenet egy értekezletet vitt színre, négy résztvevővel. Az íróasztalnál ült az előadó, Benedek Tibor és előtte a három hozzászóló: Dévai Hédi, Kabos László és Forgács László. Benedek Tibor szájából felhangzott a híressé vált mondat: — Nincs probléma, ügyi? Így mondta: e nélkül. Abban az időben Benedek után fél Pest így ejtette ki a problémát. Az előadó, Benedek Tibor így folytatta: — Nincs probléma? Itt kell elmondani a kritikát, nem a fölösön suttogni-buttogni, mint tavai! Ügyi? Az egész jelenet mindössze három percig tartott, de híre ment az egész városban. Benedek Tibor fanyar humorú, zárkózott egyéniség volt. Kifelé higgadt, nyugodt, belül tele szorongással. Hihetetlenül olvasott, intelligens ember volt. Igazi pesti figura: Zacsek alakját mintha csak rászabták volna. Egy alkalommal katonai táborban szerepelt a társulat. A hosszú akácos ösvényen katonai dizsippen szállították a színészeket. Sehol egy ember, csak erdő . . . erdő ... akácfák. Benedek egyszercsak megszólalt: — Kellene nézni egy közértet, és venni egy kis köhögés elleni cukorkát. Forgács László—Bolgár István (Folytatása következik) Kedves Közönség! Kellér Dezső konferál a Vidám Színpad függönye előtt A »Békés vetkőztetés~ című tréfában Horváth Tivadar és Feleki Kamill A "Jó parti« című jelenetben: Feleki Sári, Mezey Mária és Hollós Melitta 25