Képes Újság, 1968. július-december (9. évfolyam, 28-52. szám)

1968-09-28 / 39. szám

■emutmuk A borsodi VEGYIKOMBINÁTOT 1. HOGYAN NÖVELHETJÜK A GABONA HOZAMÁT? Még a laikus külső szemlélő is megsejt valamit arról, hogy vegyiparunk egyik legkorsze­rűbb létesítményét látja, amikor Miskolctól 22 kilométerre Ózd felé, Kazincbarcikánál elhalad a Borsodi Vegyikombinát modern, sokszínű gyárépületei mellett. A kombinát igazi értékét azon­ban a szakemberek tudják job­ban felbecsülni. — Mai, korszerű, modern. Hogy mit jelentenek ezek a jel­zők a vegyipar vonatkozásában, az itt, a Borsodi Vegyikombinát­ban igazán lemérhető — jegyez­te meg például a sok külföldi látogató egyike. És igaza van: a vegyikombinát három gyáregy­sége — a nitrogén-műtrágya­gyár, a pvc- és a kaprolaktám­­gyár — nemcsak korszerű be­rendezéseivel, nagyfokú auto­matizáltságával, hanem kiváló termékeivel is tartalmat ad a fenti jelzőknek. MŰTRÁGYA Évente mintegy 350 ezer ton­na. Ennyi az ország nitrogén­műtrágyatermelésének 35 szá­zaléka. És ezt a Borsodi Vegyi­kombinát adja Hogy mit jelent ez a mezőgazdaság számára? A műtrágya holdanként átlag három mázsa gabona többlet­termését eredményezi. Népgaz­dasági szinten számolva tehát a Borsodi Vegyikombinát termé­kének felhasználásával évente 600 ezer tonnával több gabo­nánk terem. A nitrogén-műtrágya-gyár azonban a fő terméken kívül még igen sokféle, más értéket is ad. „Mellékterméknek” nevezik ezeket, de idézőjel kívánkozik a szóhoz, mert a termékek sem mellékesek az ország számára. Sőt, nélkülözhetetlenek a külön­féle iparágakban. Mert mivel le­hetne helyettesíteni például a szintetikus ammóniát, a salét­romsavat, az oxigént, a dinitro­­génoxidot, a héliumot vagy a neont? És mindebből országo­san jelentős mennyiséget termel a Borsodi Vegyikombinát mű­trágyagyára „melléktermék­ként”. Mint ahogyan hasonló „melléktermék” a pvc-gyáregy­­ségben a sósav, a klór, a maró­nátron, amelyből exportálunk is. MŰANYAG Pvc: így rövidítik a polivinil­­klorid nevű műanyagot. A Bor­sodi Vegyikombinát pvc-gyár­­egysége évente több ezer tonna műanyagot ad. Ez a jelenlegi mennyiség is igen jelentős az ország műanyagellátásában. Az a mennyiség pedig, amely majd két év múlva elhagyja a gyárat, lehetővé teszi, hogy hazánkban minden lakosra kétszer annyi műanyag jusson, mint jelenleg. Hogyan éri el, mivel „garan­tálja” ezt a gyár? Nagy bővítési munka folyik most a pvc-gyáregységben. A bővítés 1970-re befejeződik, a gyártási kapacitás megötszörö­ződik, évi 30 ezer tonnára nö­vekszik. MŰSZÁL Bizonyára senki előtt nem kell különösebben bizonygatni, hogy milyen népszerűvé váltak a műszálas textiliák. Nos, a tex­tilipar számára immár nélkü­lözhetetlen poliamid típusú mű­szálat is a Borsodi Vegyikombi­nát adja, mégpedig a kaprolak­tám gyáregység egyik fő termék­­eként. Egyikként, mert a kap­rolaktám gyáregység a műszál­­gyártáson kívül még más ipar­ágak poliamid-szükségletének kiegészítésére is termel. A fő termékeken kívül pedig ez a gyáregység még jelentős meny­­nyiségű ciklohexanont, hidro­­xilaminszulfátot, ammónium­­hidroxidot és ammónszulfátot is gyárt. Az utóbbi nitrogén­­hatóanyagtartalmú műtrágya­ként kerül hasznosításra. A kombinát állandóan fejlesz­ti a gyártmányokat, amit fontos kutatómunka előz meg. Erről legközelebb számolunk be. (*) Borsodi Vegyikombinát látképe­k Kaprolaktám és karbamid üzem Karbamid üzem, sóraktár

Next