Képes Újság, 1969. január-június (10. évfolyam, 1-24. szám)

1969-01-25 / 4. szám

PANNONHALMA Honi és külföldi történészek, tudósok gyakran keresik fel a pannonhalmi könyvtárat. Kétszázötvenezer kötetével hazánk egyik legjelentősebb könyvgyűjteménye. Már a tizenegyedik századi összeíró-levél 74 könyvet sorol fel Pannonhalmán. Ma is sok értékes kéziratos könyvet és ősnyomtatványt láthatunk itt M­ilyen békességes, szép táj te­rül el a hegy, a „három pannon domb" lábánál! Lent, Győrszent­­márton, ahol dűlök, források, fa­lurészek neveiben él a múlt. Min­den kő, minden darab föld a tör­ténelemre emlékeztet itt. Római kövek, kelta urnák, bronzkori tár­gyak kerülnek elő. Mert sokféle nép lakta ezt a földet a honfog­lalásunk előtti időkben. Kelták, ró­­maiak, hunok, keleti gótok, longo­­bárdok, avarok ... Éltek, munkál­kodtak, s a történelem nagy nép­­vándorlásában egymás után tűn­tek el, olvadtak be a rájuk zúduló új néptörzsekbe. Az avarokat Nagy Károly császár 800-ban verte le. A kereszténységet ekkor már szinte minden európai nép felvet­te, így történt, hogy Szent Már­ton tiszteletére és az avaron, tehát a pogányon aratott győzelem emlé­kére templomot emeltetett Nagy Károly a hármas hegy egyikére. Ez az első keresztyén templom ha­zánkban.• A magyar népvándorlás utolsó nagy robbanásk­ént zúdult Pannó­niára. 896-ban Bánhida mellett dőlt el Pannónia sorsa: Árpád le­győzte a morva—szláv néptörzse­ket és a csata után katonáival: „ ... Szent Márton hegye mellett lábat­­ ütöttek és ittak Sabaria for­rásából ... Felmentek a hegyre és Pannónia szépségét látva, igen megörültek . . (Anonymus) . . . Ez hát az a hegy, ahonnan őseink gyönyörködtek, s ezen a helyen építtette fel István király a lerombolt Szent Márton templom helyén a magyarság első keresz­tyén templomát, a régi kövekből. Azután újabb és újabb alkotá­sok emelkedtek a kicsi kápolnára. Sokféle, de mindig az újat és min­dig a legszebbet kereső és jelentő stílusban templomok, csarnokok épültek ... Pannonhalmát a tatár nem tud­ta bevenni, török nem tudta el­pusztítani . . . Oros apát a tatárok jöttének hírére erősséggé alakítja a templomot. A török elől beva­kolnak minden boltívet, díszt. Mi­re elfoglalta a török, sima, egy­szerű csarnokokat látott. (A török nem bírta elviselni a díszt, a ké­pet, boltívet, azt nyomban lerom­bolta). De nemcsak háborúkban volt erősség Pannonhalma. A mű­veltségnek is erős vára volt min­denkor, s megőrzője a történelmi emlékeknek. És valóságos kincses­tára a műemlékeknek ma is. A könyvtár olvasótermében ma is sokan folytatnak tudományos kutatómunkát (Bohanek Miklós felvételei) Két csodálatos szépségű könyv a tizenötödik századból: a Turóczy-krónika festett brünni kiadása és a pécsi misekönyv. (Ez utóbbiból összesen három van az egész világon)

Next