Képes Újság, 1970. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-28 / 9. szám

XSIKESJESRXS: F ebruár témája, amiről a legtöbbet be­széltünk, vitathatatlanul az országszer­te tomboló influenzajárvány. Tízezrek voltak betegállományban, az iskolai hiányzások húsz százalék fölé emelkedtek, s ezrével szállították kórházakba a betege­ket. Volt olyan nap, amikor Budapesten 18 000 megbetegedést jelentettek az orvo­sok, a kórházakba naponta 200 influenzás beteget vittek a mentők, s a szövődményes esetek száma naponta 400 körül volt. Meg­feszített munkát végeztek ezekben a he­tekben az orvosok, az ápolónők. Mindenütt megerősített ügyelettel gondoskodtak a be­tegekről. Így volt ez az Egyesített Újpesti Kórházban is, amelynek igazgató főorvo­sát, dr. kazarits Jenőt választottuk a hó­nap emberévé. Az Sfi esztendős sebésztanár, felettesei szerint remekül látta el a jár­vány okozta kórházi átszervezés cseppet sem könnyű feladatát, alaposan megnöve­kedett munkájában kiválóan helytállt. — Akárcsak beosztott orvosaim tették — hárítja el szerényen a felettesek dicsé­retét. Ügy véli, semmi más nem történt kórházában, mint a várható járvánj'veszély­ről, időben kapott figyelmeztetés maradék­talan végrehajtása, egy sor biztonsági, meg­előző rendszabály betartása. — Mik voltak ezek? — Mindenekelőtt időben sikerült az egy­kori Árpád Kórház betegeit két másik kór­házunkba átköltöztetnünk, így az Árpád Kórház 260 ágya teljes egészében az inf­luenzások rendelkezésére állt. Az ott levő röntgen, a laboratórium is sokat segített, nem kellett nagy távolságra vinnünk a betegeket a különféle vizsgálatok elvégzé­sére. Orvosaink, betegápolóink védőoltáso­kat kaptak, egyszóval időben felkészültünk az influenzás betegek izolált fogadására. — A kórház orvosainak, személyzetének hozzáállása a várható megnövekedett mun­kához, valóban példás volt — folytatja. — Tudomásul vették az influenza létét, s dr. Farkas Andor vezetése alá rendeltem a 300 főnyi személyzetet. Sajnos, ő is beteg lett, de ott volt a helyettese, dr. Bada Gyula adjunktus, aki pótolni tudta Farkas fő­orvost. Példamutató volt az összhang a röntgen, a labor és a fül-orr-gége szakor­vosaim között... Talán mondanom is fe­lesleges, minden ágyunk foglalt, hiszen az idei influenzajárvány szinte robbanássze­rűen lepte meg a fővárost. — Tapasztalatok? — A járvány általában enyhe lefolyású. Egyeseknél csupán a felső légutak beteged­tek meg, náthásak, hurutosak lettek. Az influenzások átlaga is 4—6 nap alatt gyó­gyult meg. Voltak,’ akiknél szövődmény lé­pett fel: tüdő, orr, arc, melléküregek gyul­ladásával járt ez. Ezek hosszabb ideig vol­tak kórházban. S akadtak olyanok, akik előzőleg szív-, ér-, tüdőmegbetegedésben szenvedtek, általában az idősebbek, s ezek között, sajnos haláleset is előfordult... A jellemző azonban mégsem ez volt. A gondosan megszervezett munka eredménye­képpen a legtöbb beteg zárójelentésébe ez a mondat került: „gyógyultan távozott...” Lazarits tanár úr személyén keresztül köszöntjük mindazokat az egészségügyi dol­gozókat, akik hivatástudatból jelesre vizs­gáztak az elmúlt hetek során, s akik közül nagyon sok lehetett volna „a hónap em­bere”. Z. F. AZ IGAZGATÓ FŐORVOS A tábla ott függ minden kórház bejáratán Dr. Ábel Aladár birodalma a laboratórium. Mire érzékenyek az influenza-vírusok? (Fotó: Bohanek) Dr. Bada Gyula belgyógyászati adjunktus inkjeciót ad az egyik betegnek Tf.HÖ 5- TOL A LtfCGMS SZÜNETEL

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék