Képes Újság, 1970. július-december (11. évfolyam, 27-52. szám)

1970-10-31 / 44. szám

ÖS­­SZERTARTÁS Dél-Afrikában járt a Quick riportere, s megbarátkozott néhány bennszülöttel, akik megígérték neki, hogy elviszik az egyik legérdekesebb ősi színjátékhoz, amikor a dzsungel melletti faluban fiatal varázsló­lányokat avatnak. Ahogy közeledtek a faluhoz, már hallat­szott a dobszó, és hamarosan meglátták Massondót, a fővarázslót, aki a szertartást irányította. Szomszédos, sőt távolabbi fa­lukból is ide sereglettek a résztvevők, vala­mennyien azt az ünnepet akarták meglátni, amikor Massondo két újabb fiatal munka­társát avatják. Hirtelen elnémult mindenki, az egybe­gyűltek abbahagyták élénk társalgásukat. Az egyik kunyhóból pedig kilépett a két fiatal lány, akik az ünnepi alkalomra kü­lönleges viseletet öltöttek. Mindkettőnek éles kés volt a kezében. De kést tartott Massondo, a fővarázsló is, aki odalépett a lányokhoz, és titokzatos jeleket karcolt a homlokukra. A sebeket azután valamilyen különleges keverékporral hintette be. Nyil­ván ez volt az avatás első mozzanata. Massondo segédei azután elővezettek két­ fiatal kecskét, s következett az áldozati szertartás. Közben éjszaka lett. Ismét megszólaltak a dobok, az ünnepség résztvevői rákezdtek az ősi dalokra. Hatalmas edényekben kü­lönleges, ott termesztett sörféleségeket szol­gáltak fel, és a riporter leírása szerint — bár ő csak néhány kortyot kockáztatott meg a keverékből — ez is elég volt ahhoz, hogy úgy érezze, mintha alaposan becsípett volna. Persze pecsenyét is felszolgáltak, és a barátság jeléül a messziről jött látogató részét maga a fő­var­ázsló, Massondo nyúj­totta át. Ez egyben azt is jelentette, hogy a vendég ezentúl a fővarázsló védelme alatt áll. Gyorsan repültek az órák, és amikor haj­­nalodott, még bemutatták a varázslóavatás utolsó jelenetét. Massondo és társai kivo­nultak a közeli folyóhoz. A két lányt izmos, karok ragadták meg, bemártották őket a vízbe, és bizony egy kicsit a víz alá is nyomták őket. Ezzel teljes jogú segítőivé váltak Massondónak, mert a víz nemcsak testüket tisztította meg, hanem lelküket is. Bizonyos, hogy a szertartás rendjét vala­mikor nagyon-nagyon régen állapították meg, az sem kétséges, hogy számunkra pri­mitívnek tűnhet, de az elmaradottságot megérthetjük, ha tekintetbe vesszük, hogy ez éppen Dél-Afrikában zajlik, ahol a bennszülötteket súlyos elmaradottságban, elkülönített rezervátumokban tartja a faj­üldöző kormány. Titokzatos jeleket rajzolnak a lányokra. Ez is hozzátartozik az ősi előírásokhoz A szertartás epizódja: a varázslólány­­jelölt közreműködik a kecske fel­áldozásában UDO JÜRGENS HAZA Magasra csaptak a lángok, Udo Jürgens Santa Barbara ne­vű villájában kiütött a tűz. A művész és felesége azt tervez­ték, hogy ez lesz végleges ott­honuk Ausztriában, de az elgon­dolás a szó szoros értelmében füstbe ment. A tűzoltók hiába próbálták megfékezni a lángo­kat, csak egy kis melléképület maradt épen. A balsors — úgy tűnik — üldözi Udo Jürgenst, mert a villa korábban egyszer már kigyulladt, akkor azonban a tűz nem volt olyan méretű, az ol­tás sikerrel járt. Szerencsére egyik tűzvész sem követelt em­beréletet. A tűzoltók mindent megpróbáltak, de hiába. A Santa Barbara leégett Udo Jürgens és felesége tehetetlenül nézik, amint szép otthonuk elpusztul

Next