Képes Újság, 1973. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-17 / 11. szám

KEDD, MÁRCIUS 20. 17.13: Hírek 17.20: Kincskeresők 17.30: Természetbarát 17.45: Rólad van szó! 18.20: Félóra a családról 18.50: Játék a betűkkel 19.10: Reklámműsor 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Szülővárosunk Budapest I. 20.20: Vitézek és hősök. Tévéjáték. 22.15: A festészet kalandjai II. 22.45: Tv-híradó — 2. kiadás KÍSÉRLETI (2.) MŰSOR: 20.00: Szigligeti Ede: Trónkereső SZERDA, MÁRCIUS 21. 9.30: Delta 9.55: Maigret felügyelő 10.45: Félóra a családról. . . ism. 14.50: Fehér sörény 15.30: Irány az egyetem! 16.13: Hírek 16.20: Forradalmi Ifjúsági Napok 17.20: Reklámműsor 17.25: TELESPORT. Újpesti Dózsa—Juventus 19.20: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Szülővárosunk Budapest II. 20.20: Olvasta-e? Móricz Zsigmond: Szerelem 21.00: Az Országházból jelentjük... 22.00: Bartók: Hat tánc bolgár ritmusban 22.10: Tv-híradó — 2. kiadás KÍSÉRLETI (2.) MŰSOR: 20.00: Pokolrév. Magyar film. 21.20: Tv-híradó — 1. kiadás (ism.) CSÜTÖRTÖK, MÁRCIUS 22.: 17.28: Hírek 17.35: Helyünk a világmindenségben 1/.55: Reklámműsor 18.00: Tízen Túliak Társasága 18.25: Az Országházból jelentjük 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Szülővárosunk Budapest III. 20.20: Hosszú forró nyár IV. rész 21.00: a Tv Galériája. Farkas Ádám szobrászművész 21.50: Mindenki közlekedik 22.20: Tv-híradó — 2. kiadás TEN­E V­ÍZXÓ PÉNTEK, MÁRCIUS 23. 17.33: Hírek 17.40: Slágerszerviz 18.05: öt perc meteorológia 18.10: Reklámműsor 18.15: Radar 18.45: Kisfilmek 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Szülővárosunk Budapest IV. 20.20: Pirx kalandjai IV. 21.20: Marócza Olga üzem­ 22.15: Tv-híradó — 2. kiadás KÍSÉRLETI (2.) MŰSOR: 20.00: Dallapiccola: Az éjszakai repülés 20.55: Tv-híradó — I. kiadás ism. 21.25: Reklámműsor 21.30: Kolumbuszok 22.25: Rendhagyó ünnepi beszéd. Riportműsor SZOMBAT, MÁRCIUS 24. 10.05: Radar 10.35: Kolumbuszok V. 11.30: Rólad van szó! 14.53: Michel Vaillant 15.25: Tatabányai Bányász—Videoton bajnoki labdarúgó-mérkőzés 17.20: Akiktől mindennap búcsúznak 17.55: Reklámműsor 18.00: Hírek 18.05: Jelentés. A Tv tudományos és kulturális figyelője 18.55: Az üzenet. Dokumentumfilm 19.15: Cicavízió 19.30: Tv-híradó 20.00: G. B. Shaw: Az ördög cimborája 21.35: Ismét . . . Rhoda Scott 22.15: Tv-híradó — 2. kiadás VASÁRNAP, MÁRCIUS 25. 9.30: A Tenkes kapitánya 13. 9.55: Csak gyerekeknek 10.25: Játsszunk bábszínházat! 11.00: Csepel—Bp. Honvéd bajnoki férfi röplabda-mérkőzés 15.23: Pedagógusok fóruma 16.05: Reklámműsor 16.10: Kubai tavasz 16.40: Delta 17.10: Műsorainkat ajánljuk! 17.35: Állatokról bizalmasan I. 18.00: Reklámműsor 18.05: Mézga Aladár különös kalandjai 18.30: Sporthírek 18.40: Esti mese 19.00: A Hét 20.00: A kertész kutyája 21.45: Hugues Aufray műsora 22.30: Hírek — Sporthírek KEDD Szülővárosunk, Budapest Négy­ folytatólagos dokumentumfilmen mutatja be a televízió hazánk százesztendős fővárosát. A „film­szimfónia" — a zenei hasonlatot folytatva — négy „tételből"’ áll: az első (kedden) a város életének régebbi korszakait idézi, a második (szerdán) négy évszakban ábrázolja Budapestet a Dunát, a a budai hegyeket, a parkokat; a harmadik (csütörtö­kön) a főváros különböző nemzedékeit, arculatu­kat, szokásaikat, típusait, sajátos világát mutatja be; a negyedik (pénteken) egy budapesti hétköz­napot kísér végig hajnaltól éjszakáig: a munkát, a szórakozást, a lüktető napi életet. Szerkeszti: Koós Béla, rendező: Kis József. SZERDA Pokolrév Az 1969-ben készült magyar film a Tanácsköztársa­ság születésének fél évszázados jubileumára készült. A magyar nép nagy sorsfordulójának idején ját­szódik egy egyszerű testvérpár története. A Sass családnál szolgál egy kis cselédlány, Pille Mária, s bátyja, Menyus is. Ütjük azonban szétválik, az ese­mények más-más oldalra sodorják a két test­vért ... A filmet Markos Miklós rendezte, az ő no­vellájából írta a filmet Galambos Lajos. Főszerep­lők: Pille Mária — Széles Anna, Menyus — Dávid Kiss Ferenc, Sass Iván — Koncz Gábor, Sidó — Kozák András. Zeneszerző: Mihály András. Az ördög cimborája A nagy angol drámaíró, G. B. Shaw (1856—1950) eb­ben az 1897-ben bemutatott színművében a XVIII. századi Amerikába visz el minket. Az amerikai nép függetlenségi harcot vív az angol elnyomók ellen, akik sorra végzik ki a felkelőket. A képmutató, szenteskedő Dudgeon-família legidősebb, szabad gondolkodású fia, Richárd, hősi magatartásával megmenti ugyan Anderson lelkész életét, maga ke­rül azonban bíróság elé, s halál vár rá. A felkelés és az Anderson által szerzett menedéklevél azonban meghiúsítja az ítélet végrehajtását... A színmű tv­­változatát Ádám Ottó rendezte. Főszereplők: Ri­chard — Huszti Péter, Anderson — Lőte Attila. An­­dersonné — Piros Ildikó. Burgovne tábornok — Gá­bor Miklós. Sass százados és a kis cselédlány (Koncz Gábor, Széles Anna) (Tv-fotó: Komáromy Gábor felv.) PÉNTEK Pirx kalandjai Hősünk — életében először — űrhaj­óparancsnok lett. örömét az sem csökkenti, hogy a masina eléggé rozzant állapotban van — boldogan indul el vele első útjára. De mindjárt különös dolgokat tapasz­tal. Egy „idős" robot. Terminusz, anélkül ad le jeleket, hogy erre bárki beprogramozta volna. Va­jon mi lehet a rejtélyes ügy mögött? És mi köze van a dolognak egy tehetséges konstruktőr becsü­letbeli ügyéhez .. . ? Rendező: Kazán István és Raj­nai András. A főszereplő Sunyovszky Szilvia és Papp János mellett Básti Lajost, Sinkovits Imrét, Tordy Gézát, Tomanek Nándort és Bálint Andrást látjuk jelentős szerepben. SZOMBAT Az üzenet Magyarország területének egy része már felszaba­dult, s ott legálisan működött a Kommunista Párt Ideiglenes Központi Vezetősége. A náci-nyilas ter­ror alatt nyögő Budapesten azonban a legmélyebb illegalitásban dolgozott a párt Központi Bizottsága, amelyhez meg kellett találni az utat. Két bátor kommunista — Kossa István és Sárközi Sándor — vállalkozott az üzenet eljuttatására. Erről az akció­ról beszélnek egykori végrehajtói: Apró Antal, Kiss Károly, Sárközi Sándor és Vas Zoltán. Rendező: Hárs Mihály. Riporter: Kovalik Károly. VASÁRNAP A kertész kutyája francia tv-filmen lát­hatjuk ezúttal a világ­­irodalom egyik legna­gyobb drámaírójának, a spanyol Lope de Vega­­nak (1562—1635) nálunk is gyakran játszott da­rabját. A komédia fő­szereplője a „férfigyű­lölő” Diana. A szépsé­ges grófnő szerelmes titkárába, de össze­vissza bolondítja, hol vonzza, hol taszítja. Teodorót végül is Tris­­tan, a hűséges inas há­zasítja össze Dianával: elhíreszteli, hogy a tit­kár főnemesi származá­sú, a grófnénak tehát nem kell rangján alul férjhez mennie . . . Fő­szereplők : Diane — Claude Winter (Békés Rita), Théodore — Jac­ques Tója (Mécs Ká­roly), Tristan — Jean- Paul Roussillon (Sztan­­kay István). A Comédie Francaise előadását Ed­­mond Tyborowsky ren­ A titkár és szerelme dezte. a francia tv-filmben Méz és alma (Csütörtökön a tv-ben: a Petőfi szavalóverseny döntői) ötven év múlva, ha az akkori nagyszülőket faggatják ifjúkoruk örömeiről, sok egyébbel bi­zonyára a legszebbek között emlegetik majd: verseket mondtunk a televízióban. Vers és fiatalság együtt hódította meg a képernyőt, s szerzett híveket mindegyik a maga számára. Legutóbb a most döntőjéhez érkezett Petőfi Sándor szavalóverseny. (Valójában nem is verseny: bemutatkozási forma, a versszeretet fóruma.) Az elődöntők változó összetételű — és szín­vonalú — zsűrijének biztos pontjaként, a né­zők rokonszenvétől kísérve Keres Emil elnö­költ. — Nem volt-e fárasztó annyi verset végig­hallgatni a színésznek, aki maga is versekkel telített? — kérdeztük. — Versmondással foglalkozni s annak ré­vén emberekkel kapcsolatot teremteni, mindig öröm. Kétszeres, ha amatőrökkel találkozom, mert belőlük lesz a színésznek értő, szakava­tott hallgatósága. Hogy hasonlattal éljek: va­lamikor hegedülni tanultam, így ma is a he­gedű a legkedvesebb hangszerem, boldog va­gyok, ha hozzáértőt hallok rajta játszani. Ellátogattunk a VI. elődöntő próbájára. Az egyik versenyző, Nagy Erzsébet, „civilben” szervező az egri művelődési központban. Kész ars poeticával fogalmazza meg kapcsolatát a versekkel: — A költők gondolatainak megértése, tel­jes befogadása után szinte érzem a kényszert, hogy a szavakba zárt örömet vagy szomorú­ságot másokkal megosszam. Amikor „ember­közelben” lépek fel, a szemekből olvasom a hatást, s megnyugtató, ha látom, hogy a vers nem oszlik füstként a levegőbe ... Egyik csendesebb szobában Csányi Miklós rendező éppen verset értelmez: — Nem befolyásolja-e ezzel a versenyző egyéni felfogását? — Rendezői tapasztalatom és irodalomtanári képesítésem birtokában az ideális elképzelést igyekszem a versmondó elé vetíteni, már a képernyő más törvényeinek szempontjából is. A tévében test nélküli fej mondja a verset, minden — a pódiumon elképzelhető mozgás — az arcra összpontosul. Ezekkel a beszélgeté­sekkel természetesen senkit sem akarok egyé­niségéből kiforgatni. A rendezés szolgálni kí­ván, s azt hiszem, a technika „visszahúzásá­val­’ eddig is sikerült észrevétlennek marad­nom. Azután szó esik még öltözködésről, hangha­tásokról, no meg arról is, mit tanácsos a ver­seny előtt fogyasztani. Valaki azt tanácsolja: legjobb a méz és az alma. Mintha jelképet mondott volna ki: mind­kettő a nyár színeit, fényeit magába gyűjtő s kisugárzó. Mindkettő a beérett termést juttat­ja eszünkbe. Ahogyan ez a szavalóverseny is. Simon Emil 29

Next