Képes Újság, 1975. július-december (16. évfolyam, 29-52. szám)
1975-10-04 / 40. szám
ló Mindennapi hírhozón! Ősi sóvárgás él az emberben, hogy hírt kapjon távoli szeretteiről, távoli tájok eseményeiről, és hírt küldjön önmagáról. Ugyan ki gondol ma arra, miközben postára adja a levelét, hogy olyan kiváltságot élvez, amely néhány ezer évvel ezelőtt csak a fáraóknak és a császároknak jutott. Válogatott gyorsfutáraik 7—8 kilométeres sebességgel futottak, lovasstafétáik 17 kilométeres gyorsasággal vágtáztak. Ma ezen csak mosolygunk. Ám a fáraóknak már 5000 évvel ezelőtt is volt légipostájuk, a kiépített postagalamb-hálózaton 80-90 kilométeres óránkénti sebességgel repült a hír. Trója elestének hírét — 3000 esztendőnél is régebben — alig három óra alatt, fényjelek láncolata vitte a 450 kilométerre levő mükénéi palotába. A levelezés csak a rómaiak korában vált általánosabb gyakorlattá. Kiépített útvonalaikon az állomáshelyeket „positiae mansiones” elnevezéssel illették, és a „positiae” szóból alakult egy egy évezred folyamán a „posta" kifejezés. A magyar hírközlés első emberei lovas futárok voltak, a fejedelmek szolgálatában. Évszázadokon át a hadba hívó jel a véres karddal száguldó futár volt. A levelet marhahajcsárok, vándorló szerzetesek, iparosok, diákok vitték, alkalomszerűen. 1722-ben III. Károly adta ki az első postarendeletet, amellyel állami kezelésbe utalta a híradást. A magyar posta gyakorlati megszervezője II. Rákóczi Ferenc volt, aki a szabadságharc idején négy hírközlő vonalat alapított az országban. Ennyit a régmúltról. Aki 1945 kora tavaszán lépett a postaládához, papírszalagot talált, rajta a következő szöveggel: „Figyelem! Levelét még ne dobja be, a postaforgalom egyelőre szünetel." Hol tartunk ma? Az országban 3200 postahivatal dolgozik és levelet, 1,2 milliárd hírlapot, 12 mintegy 15 ezer ötrekeszes külterületi postaláda szolgálja a falusi és tanyai lakosságot. Évenként több mint félmilliárd levelet, 1,2 milliárd hírlapot, 12 millió csomagot, 11 millió táviratot szállít a posta. A táviratok fele dísztávirat és ebben elsők vagyunk a világon; ha ebből ítélünk, mi vagyunk a világ legszívélyesebb népe! Telefonálni ugyancsak nagyon szeretünk, csupán a helyi beszélgetések száma háromnegyed milliárd! A posta azokban a községekben, ahol a kézikapcsolású telefonközpont nem tart éjjel-nappali szolgálatot, az utcán, rendszerint a postahivatal előtt úgynevezett segélykérő nyilvános telefonokat működtet Több mint 2000 ilyen készülék működik. Kevesen tudják, hogy bárki, bárhová telefonálhat rajtuk, a beszélgetés költségét a hívott félnek számlázzák. Magyarországról a világ minden országával beszélhetünk telefonon. Egy-egy külföldi telefonbeszélgetés alkalmával kalandos utakon utazik a hang:tenger alatti kábeleken, levegőben vagy éppen az űrben. A legújabb: Budapest egy részéről már otthonról közvetlenül is hívható a világ. Ha valaki Moszkvával kíván beszélni, jár Találkozás Cegléd tanyavilágában, az ugyeri boltnál. Dezső Ferenc naponta 11 órakor érkezik a zöld autóval, s déli 12 óráig áll a SS rekeszes postaláda előtt a mozgó postahivatal. (Címlapunkon: a kecskeméti Barna János, a Posta kiváló dolgozója)