Képes Újság, 1977. július-december (18. évfolyam, 27-53. szám)

1977-07-02 / 27. szám

Raj­tuk az ország szeme A nap kél 3 óra 47 perckor. Feil Ferenc — a Paksi Állami Gazdaság kiváló kombájnosa — már előbb talpon volt. Meg­locsolta a kertjét, felhörpintett egy bögre hideg teát, aztán, mielőtt munkába indult volna, egy pillanatra az ablakon át még bekukkantott a házában lakó egyik unokájára. Kezdeni — a harmat miatt — csak hét óra körül lehet, de ad­dig alaposan körül kell nézni az üzemegység udvarán álló ha­talmas gépmonstrumot, mert napközben — ha az idő engedi — csak annyi időbe állhat, amíg a terhétől szabadul, vagy még annyira sem, mert ha a terep engedi, a gabonaszállító teher­gépkocsik a kombájn haladási ütemét követve menet közben is átveszik a kicsépelt termést. A kombájn vezetőfülkéjének ablaka akkora, mint egy kira­katé, s mögötte az alacsony ter­metű Feil Ferenc, a vezető ül, akire a több ezer hasonló gabo­nabetakarító gépen ülő társával együtt — most egy ország sze­me tekint. Szentségtörésnek érzem, hogy a nagy munka óramű pontossá­gú ritmusát zavarjam, mégis felkéredzkedek a fülkébe, hogy menet közben tegyek fel néhány kérdést. De a kombájnos hatá­rozott nemmel int, a műszer­falra mutat, jelezve, hogy fi­gyelmét másodpercekig sem za­varhatja semmi.. Inkább leáll néhány percre, s a gép árnyé­kában a tarlón beszélgetünk. — A nagyobbik fiam többet tudna magának mondani, — mondja Feil Ferenc — ugyanis ő agronómus itt a gazdaság központjában. A kisebbik gép­szerelő, de ha kell, kombájnra is ül. Asszony leányom is itt dolgozik a gazdaság számviteli osztályán. Úgyhogy én családi szinten negyedmagammal ipar­­kodok azon évről évre, hogy ebben a gazdaságban minél jobb termést takarítsunk be. — Ez a legszebb termés. A családi, a már felnőtt és felelős­ségteljes munkát végző gyere­kek. — No meg az öt szép unoka — egészíti ki a családi „termés­ről” tett megjegyzésem a kom­bájnos nagypapa, aki ahogy mondják, még fürgébb a fiata­loknál. Ötvenöt éves, de a mun­kában senkit nem tűr maga előtt. Többszörös kiváló dolgo­zó, s két éve a Munka Érdem­rend Arany fokozata kitünte­tésben is részesült. Ezeket a gazdaság gépüzemének vezető­jétől tudom. Érdemeiről a kivá­ló kombájnos szerényen hallgat, inkább a családjáról szól, mint­ Feil Ferenc, a Munka Érdemrenddel kitüntetett kombájnos — ha minden jól megy — naponta ezer mázsa gabonát takarít be A vihar nagyon sok gabonát a földre döntött. Itt nehezebb lesz az aratás A teherautók menet közben veszik át a kombájn terhét

Next