Képes Újság, 1977. július-december (18. évfolyam, 27-53. szám)
1977-09-03 / 36. szám
3» ©SALAI®® 8IÍM- Kézimunkázó olvasók A Fejér megyei Szabadbattyánból kapott nemrég rovatijaik egy kedves meghívó levelet Józsa Anna Borbálától. A meghívásnak eleget tettünk hiszen a levélíró, aki egy személyben a község népfront titkára, könyvtárosa és a kézimunka szakkörének vezetője, a megye asszonyainak ügyességére, kézimunkáira hívta fel figyelmünket. A megye tizenhat kézimunka szakköre közös kiállításon mutatta be a legjobban sikerült munkáit — mint mondották — ,hely hiányában csupán kétszázat: hímzéseket, térítőket, párnákat, faliképeket. A látogatást arra használtuk fel, hogy a közművelődésnek erről — az új tartalommal megtöltött — formájáról beszélgessünk a szakkör vezetőjével. Szabadbattyánban mindössze hároméves múlttal rendelkezik a kézimunka szakkör, és harminchat törzstagja van. A foglalkozásokat október és április között hétfői napokon tartják a községi könytárban. Általában este hatkor kezdődik a foglalkozás, és nemegyszer éjfél körül úgy kell haza küldeni az aszszonyokat. — Miről is folyik itt a szó, hogy ennyire népszerű a közös kézimunkázás? - kérdeztük Józsa Anna Borbálától. — Először általában előadást tartok egyegy tájegység motívumairól, majd a gyakorlatban be is mutatom a kézimunka technikáját. A legtöbb asszony úgy van a kézimunkázással, mint én magam. Kislány korom óta kézimunkázgatok szabad időmben, de amióta a szakkört vezetem, azóta jöttem rá, mennyire nem értettem hozzá. Én is összekevertem a színeket, a motívumokat, úgy hímeztem, ahogy éppen eszembe jutott. Három éve azonban a megyei művelődési központ szervezésében szakkörvezetői tanfolyamra járok, ahol lehetőségem volt megismerni az igazi, a tiszta népi művészetet. Erről beszélgetünk a foglalkozásokon, és ismereteimet igyekszem tovább adni a helybéli asszonyoknak. Már eljutottunk oda — s ezt nem kis büszkeséggel mondhatom —, hogy kritizálják egymás munkáját: szólnak társaiknak, ha nem szabályosan szerkesztik meg a kézimunkát, ha nem a tájegységnek megfelelő színeket használnak, vagy ha giccsesnek találják a kézimunkát. Egyszóval az ízlésformálás egyik leghatékonyabb eszköze lett nálunk a kézimunka szakkör. — Úgy hallottam azonban, hogy nemcsak hímzésről, horgolásról, kötésről esik szó hétfő esténként a művelődési ház könyvtárában. - Bizony nem. Beszélgetünk politikáról, az előző hét tévéfilmjeiről, felhívom a figyelmet a TIT előadásokra, a művelődési ház programjairól és nem utolsó sorban könyvekről is, az olvasás élményéről is szó esik. A kézimunka szakkör tagjai színe kivétel nélkül rendszeres könyvtár látogatók is. Újdonsült olvasók ők többnyire, akik a kézimunkázás során szerették meg az olvasást. Bevallom, néhány évvel ezelőtt magam sem hittem, milyen érdeklődőek, fogékonyak ezek a jobbára mezőgazdaságban dolgozó asszonyok. Tavaly közös kirándulást is szerveztünk a fővárosba. Nagy sikere volt ennek a programnak, pedig a célja a Nemzeti Galéria megtekintése volt. Ez felbátorít, s az idén színházlátogatást tervezek. Mint említettük, Józsa Anna Borbála a könyvtáros, szakkörvezető egyben a népfronttitkára is, és nem tagadja meg önmagát akkorkor sem, amikor együtt kézimunkázik a község asszonyaival. Kiderült ugyanis, hogy a leglelkesebb népfront aktivisták Szabadbattyánban a kézimunka szakkör tagjai. A szakkör vezetőjéért, Borikéért mindent vállalnak: társadalmi munkát, és társadalmi munka szervezést. Csak néhány elejtett szó a község tisztaságáról, a kaszálatlan árokpartról és az asszonyok ígérik, egy hét múlva minden rendben lesz. Eddig még mindig megtartották ígéretüket. A Fejér megyei kézimunka szakkörök legszebb darabjait a nagyközönség is megismerheti, a MEDOSZ jubileumi éve alkalmából rendezett országos kézimunka kiállításon. A kiállítás helye: Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Városliget, Vajdahunyad vára. A. É. Furtai futó (Bruner Janosné, Zámoly) Mezőségi falikép (Kubik Imréné, Szabadbattyán) Kalocsai napsugárhímzés (Makovi Jolán, Zámoly) Képes autótörténet FORD CONSULT 1972 Maximális sebessége 150—180 km. Rögtönzött kiállítás a könyvtárban (Fotó: Tapani Kilpeläinen finn fotóművész vendégünk)