Képes Újság, 1977. július-december (18. évfolyam, 27-53. szám)
1977-12-24 / 52. szám
A karácsonyfa Piros betűs ünnepeink közül a legősibb, hagyományokban a leggazdagabb a karácsony. Már a negyedik században december 15-e ünnep volt „világszerte” korábban ugyanis a karácsonyt vízkereszttel ünnepelték. A karácsonyról való megemlékezés tehát évezredes szokás, de ez nemzetenként és koronként is változott. Napjainkban például a karácsonyfa állítás Európa-szerte elterjedt, de most is vannak olyan országok, ahol kivételt tesznek. Olaszországban és Franciaországban gyakran elmarad a karácsonyfa, csupán ajándékokkal lepik meg a gyerekeket. Angliában, amikor karácsony estjén összejönnek a barátok, rokonok, az asztalt fenyő helyett fagyöngy díszíti. Bizonyára kevesen tudják, hogy nálunk sem oly régi keletű a fenyőfa díszítés. A korabeli feljegyzések szerint első ízben Berlinben állították karácsonyfát 1816 körül, majd Bécsen keresztül jutott hozzánk ez a szokás, s csak a XIX. század húszas éveitől kapcsolódott össze teljesen a fenyőág és karácsony ünnepe. Kezdetben hazánkban kizárólag tüskés, pirosbogyós magyalfa ága tölthette be a karácsonyi szimbólum szerepét. Azóta a szokások alaposan megváltoztak, a kis fenyőágat felváltották a hatalmas, díszített fenyőfák, amely lehet luc- ezüst- vagy vörösfenyő. Általánosan elterjedt az a nézet, hogy minél kisebbek a gyerekek, annál nagyobbnak kell lennie a karácsonyfának. És ahogy nőnek a gyerekek úgy zsugorodik évről évre a fa, és amikor már kirepülnek a fiatalok, a magukra maradt szülők gyakran nem is bajlódnak a karácsonyfával. Valóban, a gyerekek kedvéért szokás karácsonyfát vásárolni, de egy szépen díszített fa a felnőtteket és meghatja, régi emlékeket ébreszt. Érdemes tehát megvenni a fát, ha csak másért nem a lakást betöltő fenyőillat kedvéért. Néhány esztendővel ezelőtt a legtöbb családban a szülők titokban díszítették a fát, illetve munkamegosztás az volt, hogy amíg készül a meglepetés, addig az édesapa sétálni ment a gyerekekkel A szülők azonban elfoglaltabbak, a gyerekek felvilágosultabbak, még a legapróbbak sem hiszik el, hogy az „angyalka hozza a karácsonyfát”. így aztán egyre több családban a kicsik és nagyok együtt készítik a fát És higyjék el, akik ellenzik ezt a szokást, a közösen készült fának éppúgy örülnek a gyerekek, mint a meglepetésnek. S különösen emlékezetes öröm a karácsonyfa díszítés a gyerekeknek, ha saját készítésű „karácsonyfa díszeik" is helyet kapnak a fán. Már hetekkel előbb jó elfoglaltság kartonból, színes papírból saját elképzeléseik, vagy felnőtt irányítása mellett díszeket készítetni. S ha már a karácsonyfa díszeknél tartunk, nézzünk körül, mi kapható készen az üzletekben. A vékony ezüstözött, aranyozott üveggömbök még mindig népszerűek, pedig nem éppen praktikusak. Könnyen törnek, és az apró szilánkok megsérthetik a kisgyerekek kezét, lábát. Mennyivel szebb, természetesebb a fán a dió, amelynek festésében a gyerekek is részt vehetnek. Szerencsére a valóban veszélyes üveggyapot, közismert nevén az „angyalhaj”, már teljesen kiment a divatból, helyette kapható az ezüst, arany papírból készült karácsonyfa ágra emlékeztető dísz, amellyel körültekerhetjük a fát. Valóban mutatós, de akkor is tetszetős lehet, ha ezt a kicsikkel együtt házilag készítjük el. És mi kerüljön még a fára? Mindenképpen kell az édesség, de nem feltétlenül szükséges, hogy roskadozzanak alatta az ágak. Ajánlatos olyan csokoládé-, cukorféléket megvenni, amiket valóban szeretnek a gyerekek, s nem pedig szaloncukrot, csak azért, mert mások is így szokták. A legtöbb gyerek ugyanis szívesebben eszik tejcsokoládét, mint hagyományos szaloncukrot. Az édességet pótolhatjuk gyümölcscsel is. Nem újdonság a szép piros alma a karácsonyfán, és kerülhet mellé füge, narancs banán is. Ha több a gyümölcs a fán, mint az édesség, azzal csak gyerekeinknek kedvezünk. Nem rontjuk el étvágyukat a karácsonyi vacsora, ebéd előtt. És végül még egy jó tanács: hogyan tehetjük hosszú életűvé a fenyőfát a lakásban. Sajnos, a legtöbb fát, már hetekkel az ünnepek előtt kivágják, s mikor bekerül a lakásba, rögtön hullatni kezdi levelét. Ezt megakadályozhatjuk, ha a díszítésig, vagy utána is vízbe állítjuk. A vízbe keverjünk bele 1—2 del gyógyszertárban kapható glicerint. Végül nem akarunk ünneprontók lenni, de egy gyakori baleset forrására fel kell hívnunk a figyelmet. Sajnos a karácsonyfatűz nem ritka napjainkban sem. Általában a csillagszóró okozza, amely valóban kellemes, hangulatos látvány. Ha valaki nem akar lemondani a csillagszóróról, akkor úgy intézze, hogy csak felnőtt jelenlétében lehessen a szikrákban gyönyörködni. Inkább tessék a csillagszórókat elzárni a gyerekek elől, minthogy a tűzoltókat kelljen riasztani. A. É. A legszebb karácsonyfadísz - de nem veszélytelen Fotó: ifj. Soproni Béla Az apróságok is részt vehetnek a karácsonyfa díszítésében Moszkva, London, Caracas , hogy néhányat említsünk Szabó István pályafutásainak emlékezetes állomásai közül. Szabó István ugyanis szakács, munkahelye a Buna Intercontinental — idestova tíz esztendeje. A megnyitás óta dolgozik a szálló Randevú éttermében. A Gundelben tanulta a szakmát, s itt, az Intercontinentálban nem kisebb ,,mester’’ mellett dolgozott, mint Eigen Egon, aki nemrég nyugdíjba ment. Az étterem tőszomszédságában egy parányi irodában beszélgetünk, az üvegablakon át belátni a konyhát, ahol imponáló méretű edényekben készülnek az ételek. Szabó Istvánt percenként keresik meg a legkülönbözőbb kérésekkel a konyha kezdői, a kuktasapkás szakácspalánták. Fűszert is, tanácsot is kérnek. — Ma este francia vendégeket várunk éttermünkbe, hideg tálakat készítettünk. Ha érdekli, megmutatom. Hogyne érdekelt volna, már vitt is magával a hűtőház egyik helyiségébe: imponáló méretű tálak roskadoztak a finomságoktól, volt itt őszibarack sajtsalátával, isült húsok és főtt nyelvek, s mindez olyan tálalásban, hogy aki rápillantott, azonnal összefutott a nyál a szájában. Nehéz az ízek birodalmából viszszazökkenteni, dehát rá kell térnem jövetelem eredeti céljára: itt a karácsony, s olvasóinknak valami igazán különleges ünnepi étrendet kívánunk összeállítani, természetesen Szabó István szakács segítségével. Nem kell sokáig várni az ajánlatra, már sorolja is a fogásokat: előételnek strassburgi töltött tojást, majd becsinált levest, ami készülhet pulyka vagy szárnyas aprólékból, és gesztenyével töltött pulykát és végezetül egy túrós rétest. Az előétel, a strassburgi töltött tojás „klasszikus” alapanyaga a libamáj, de mint Szabó István szakács hozzátette: csirkemájból is elkészíthető. Vásároljunk egy kg — 2 csomag mirelit — csirkemájat, a szívtől válasszuk el a májakat, és körülbelül 20 dkg apróra vágott vöröshagymán pirítsuk meg, közben sózzuk, borsozzuk ízlés szerint. Ha kész, daráljuk le, tegyük félre és készítsünk besamell tej mártást a következőképpen: 10 dkg vajat pirítsunk aranybarnára, körülbelül 20 dkg liszttel, fél liter forró tejjel engedjük fel. Majd 10 dkg vajjal keverjük el simára, sózzuk, borsozzuk, és pástétomfűsszerrel — gyógynövényboltban kapható — ízlés szerint fűszerezzük. Közben főzzünk meg 10 darab tojást, a sárgáját emeljük ki, s helyébe töltsük be a csirkemájas-besamelles pástétomkrémet, franciasaláta alapra — amit készen is megkapunk. A levest pulyka-, vagy más szárnyasaprólékból is megfőzhetjük; hozzávalók 30 dkg sárgarépa fehérrépa, 20 dkg zeller. A zöldséget megtisztítjuk, kockára vágjuk és lepirítjuk kevés zsíron, vagy margarinon. Hozzátesszük a tisztított aprólékot, és együtt pirítjuk a zöldséggel, majd kevés vízzel fedő alatt puhára főzzük. Tetszés szerint sózzuk. Ha elkészült világos vajas rántást készítünk, amit apróra vágott zöldpetrezselyemmel megszórunk. A gesztenyével töltött pulykához vásároljunk 2,5—3 kg-os bébipulykát. A mellcsontját vágjuk ki, mossuk, és sózzuk meg. Áztassunk tejbe négy darab zsemlyét, s ha megpuhult, keverjük össze körülbelül 80 dkg darált sertéshússal és 60—70 dkg-nyi sztenyemasszával. Majd egy tojást és négy sárgáját keverjük bele és együtt daráljuk át. Adjunk hozzá 2 dl tejszint, sózzuk, borsozzuk és reszelt szerecsendióval, esetleg egy kis apróra vágott zöldpetrezselyemmel is összekeverjük. Most már csak a legutolsó művelet van hátra: a masszát be kell töltenünk a mellcsont helyére, majd gondosan rávarrjuk a pulyka bőrét. A tepsiben olvasszunk fel zsírt, erre helyezzük rá a gesztenyével töltött pulykát és a tetejét vékony szalonna szeletekkel Mit főzzünk az ünnepekre*? 30