Képes Újság, 1979. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1979-02-03 / 5. szám

Televízió műsor Kedd, február 6. 16.40: Bach d-moll kettősverseny 17.00: Kalocsai vagy szegedi? 17.30: Mindenki iskolája 10.40: Volga menti gondolatok 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Az Onedin család. VI. 20.50: Tisztelendők 21.20: Művészeti magazin 22.10: Tv-híradó 1­3. 22.20: Tv-Tükör II. MOSOK 20.00: Három jelenet Ingmar Bergmannal 20.25: Zenés film 20.55: Tv-híradó — 3. 21.15: Sakk-matt 21.40: Címe ismeretlen. Fr. film Szerda, február 7. 10.20: Az Onedin család VI. 11.10: Delta 11.30: Lehet egy kérdéssel több? 14.50: A’ piacere 16.35: Francia zenés film 17.30: A haza felszabadítása 18.00: Új év — két ütemben 18.45: Szépen, jól magyarul 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Gálaest a gyermekekért 21.40: Tv-híradó — 3. 11: MOSOK 20.00: Három jelenet Ingmar Bergmannal 20.30: Vendégjáték 20.55: Tv-híradó — 2. 21.15: Az anyai szeretet. Ang. film Csütörtök, február 8. 16.30: Király Kupa Teniszmérkőzés 18.20: Ipari kaleidoszkóp 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Kék fény 21.00: Panoráma 21.40: Király Kupa Teniszmérkőzés n. mások 19.08: Francia nyelvtanfolyam 19.30: Tv-híradó 20.00: Világszínpad 21.00: Tv-híradó —­2. 21.20: Lina esküvője viselnek, régóta szeretem. Most azonban igaznak éreztem a közmondást: kevesebb több lett volna. Talán ha nem próbálnak ennyi mindent egy műsorba be­szorítani, teljesebb volna ez a produkció. Mivel gyakran hallunk a kör­nyezetvédelemről, mégis azt hi­szem, még mindig keveset te­szünk azért, hogy óvjuk vilá­gunkat. S ebben egy kicsit a propagandának is szerepe van. Ezért említeném a „Smog-ria­­dó” című NSZK kisfilmet, ami valóban hatásos, megdöbbentő. S végül örömmel fedeztem fel, a kezdődő új sorozatot a második műsorban „Forgószín” címmel. Az első adás nagyon tetszett, íme újból bebizonyoso­dott, hogy mennyi amatőr te­hetségünk van, s dicséretes, hogy ilyen televízióműsorok al­kalmat adnak arra, hogy azt be is bizonyíthassák. N. Sz. Péntek, február 9. 16.35: Színjátékosok 17.10: Játék a betűkkel 17.40: Pannon krónika 18.10: Tévébörze 18.20: Öt perc meteorológia 18.25: Szigetek a Csendes-óceánban 18.40: Forradalmak nemzedéke 19.10: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: Delta 20.20: A bigámista. Olasz film 21.55: Pár­beszéd 22.35: Tv-híradó — 3. II. MOSOK 20.00: Három jelenet Ingmar Bergmannal 20.30: Öt perc meteorológia 20.35: A Nílus. Rövidfilm 20.50: Tv-híradó — 2. 21.10: Iskolavár. Tévéjáték Szombat, február 10. 9.55: Színjátékosok 10.30: Kojak 11.30: Játék a betűkkel 14.03: Zsebtévé 14.35: Belgrádi fiúk 15.25: Pergő képek 16.10: Mérföldkövek 17.10: „Hogy nálam különb legyen” 17.50: Parabola 18.20: Főzőcske — de okosan 18.55: Egymillió fontos hangjegy 19.10: Cicavízió 19.30: Tv-hiradó 20.00: Gusztáv nyer 20.05: Derrick 21.05: Egymillió fontos hangjegy 21.25: A könnyűlovasság támadása 23.30: Tv-hiradó — 3. II. MOSOK 17.03: Amerikai komédia 18.25: Kék fény 19.30: Tv-hiradó 20.00: Goldoni: Bugrisok közt. 21.00: Tv-hiradó — 2. Vasárnap, február 11. 8.10: Mindenki iskolája 9.15: Óvodások filmműsora 9.35: Játsszunk együtt! 9.45: Magyarország állatai 9.55: Pengető 10.20: Mozdulj! 11.20: Itália múzeumaiban 11.45: Dési muzsika 14.53: Gusztáv nyer 15.00: Pedagógusok fóruma 15.35: Musztáng. Szovjet film 17.00: Király Kupa Teniszmérkőzés 18.00: Most mutasd meg! 18.40: Esti mese 19.00: A Hét 20.00: Hírek 20.05: Louis Armstrong Chicagóban 21.20: Telesport HUMOR HUMOR HUMOR HUMOR HUMOR Mintha... A nyurga megtorpant egy pillanatra, aztán szélesen rá­­vigyorgott a köpcösre. — Szevasz öreg fiú, szevasz! A köpcös egy pillanatig tű­nődni látszott a nyurga és an­nak vigyora láttán, aztán ne­ki is felderült a képe és lel­kesen harsogta vissza: — Szevasz öreg fiú ... sze­vasz ... Ezer éve, hogy nem láttalak. Mit mondtam, ezer? Tízezer éve ... — Hát öregem, tényleg van annak már jó ideje — így a nyurga viszont lelkesedéssel és rögtön a lényegre is tért: — Mizujs, mizujs arra tife­­létek? — Semmi különös öreg fiú, semmi... Élünk, éldegélünk hála az OTP-nek... hehehe döcögött saját szellemességén a kis köpcös. — És nálatok? — A, ugyanaz, tökre ugyan­az ... Hogy van a család? — Jól, kösz, igazán megva­gyunk, nem panaszkodhatunk. Igazán nem. A gyerekek ta­nulnak, az asszony dolgozik, én dolgozom ... Mi kell több? Nem igaz? — így igaz, öreg fiú, pon­tosan így ■■. Nálunk is ugyan­így megy a dolog — helyesel na­gyon komolyan, mint vala­mi fontos ügy döntnöke a nyurga. — Ugyanígy... Az egészség a fő, nem igaz? Ha egészség van, akkor minden megvan... — A melóddal? Meg vagy elégedve vele? — kérdezte nagy aggodalommal a köpcös és úgy igyekezett csüngeni beszélgetőpartnere száján, mint ama gyümölcs a fán. — Hát, hogy is mondjam öreg fiú ... Igenis, meg nem is. Ha nem zrikálnak, ha hagynak dolgozni az okosok, akkor semmi bajom ... Azt nem állítanám, hogy agyon fizetnek, de az is igaz, hogy nem kell agyon dolgoznom sem magam. Körülbelül be­csületes az egyenleg. Körül­belül — tette hozzá. — Hát ugyanígy vagyok én is. Pontosan ugyanígy. Nem érdekes? — lelkesedett fel hangosra a kis köpcös, arra a hallatlan felfedezésre jutván, hogy im, micsoda azonosság is lehet két ember sorsa kö­zött. Még hozzáfűzte azonban: — Nem nagy karrier az biz­tos, de itt nincs lebukás sem. Az is tuti. — Szent igaz. Se fel, se le. Biztos középpont. Ez kell ne­künk, igaz öreg fiú? — vi­gyorgott a nyurga, és búcsú­zóul újból hátbapüfölte a kis köpcöst, mondván: — Hát akkor szervusz Laci­kám ... — Lacikám? — gyökered­zett a lába a földbe a köpcös­nek. — Miért, mi a baj Lacikám? — De Dezső kérlek, én nem vagyok László... én kérlek, Dezsőkém Ede vagyok. Ede, már negyven éve! — Ede? — csodálkozott a nyurga, aztán megint eltöhin­­tette magát. — Sebaj Ede ... Te nem vagy László, én meg nem vagyok Dezső... Én ugyanis Béla vagyok. Mi meg így kvittek ... — Lehet... izé uram ... még az is lehet, hogy mi nem is ismerjük egymást? — hüle­­dezett Ede. — Lehet? Ujjé! Biztos, hogy nem — jelentette ki határo­zottan Béla, a nyurga, de megelégedetten fűzte hozzá: — Annak ellenére, milyen jól kibeszélgettük magunkat. Mintha csak ismernénk egy­mást ... Éppen úgy — rázott kezet a nyurga a kis köpcös­sel, és mindketten elindultak az ellenkező irányban, óvato­san figyelgetve maguk körül, nem jön-e ismét olyan isme­rősük, aki voltaképpen isme­retlen, vagy egy olyan isme­retlen, aki pedig valójában is­merős. Mert nehéz magát kiismer­ni az embernek ebben a bo­nyolult világban. Gyurkó Géza p®p sarofi A múlt héten volt Cannes-ban az év legna­gyobb hanglemez-találko­zója, a MIDEM. A népes magyar delegáció tagja volt Módos Péter is, a te­levízió könnyűzenei szer­kesztője. Őt hívtuk fel telefonon a gálaest más­napján, a FRANTES Ho­telben. — Milyen fogadtatásban részesültek hazai pop és rock-csillagaink? — Meglepően jól sike­rült bemutatkozásunk. A 600 személyes cannes-i Városi Színházban majd­nem nyolcszázan voltak. Tegnap délelőtt az Ome­ga együttes technikusai beszerelték a több mázsás Módos Péter erősítőket, s ennek kö­szönhető, hogy a megje­lent nemzetközi közönség — roppant elegánsan vol­tak öltözve — hanglemez­minőségben élvezte végig a koncertet. — Hogyan zajlott le a műsor, kinek milyen si­kere volt? — Sebőék már az ajtó­ban hegedűszóval várták a közönséget, amely osz­tatlan sikert aratott a né­zők körében. Szűcs Ju­dit fiatalos lendülete, a Neoton família dallamos disco-slágerei, Koncz Zsu­zsa előadóstílusa és nem utolsósorban kiváló francia tudása, a Fonog­ráf — „eastern”­Country (keleti) muzsikája, az LGT átütő sláger rock­zenéje, és mindenkinél a magyaros temperamen­tum meghozta a maga r--------------------------­gyümölcsét. Több lemez­­­­társaság vásárolt az ott­­­­hon készült angol nyelvű­­ lemezkópiákból. — Szerinted a sikernek lesz folytatása? — Feltétlenül. Mi tele­víziósok, egész nap dol­goztunk, hogy megörökít­sük ezt a három napot a színpadon, a szállóban, és a repülőgépen. Nemsoká­ra a magyar közönség is megnézheti, hogyan áll­tak helyt előadóink, franciaországi premierjü­kön. Az itt készült több órás anyagból nagyon nehéz dolgunk lesz kivá­logatni azokat a pillana­tokat, amelyek majd a nézők elé is kerülnek. Ebben nagy segítségemre lesz az élőkoncert és a televíziós riportfilm ren­dezője, Marton László, a Vígszínházból, valamint a népes TV-s stáb: Már­* Iván operatőr, és Zentai János hangmérnök. Dévényi Tibor Fonográfok Presser „pici’*

Next