Képes Újság, 1980. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-19 / 3. szám
„Szabadnapos tudósok” csodabogarai A tudomány fejlődése nem ismer határokat! Valószínűleg ezt a közhelyszerűen hangzó megállapítást tették magukévá heti összeállításunk főszereplői, illetve a bemutatott elmésségek kiötlői. Manapság már hagyomány, hogy az óesztendőt nem lehet elbúcsúztatni a világhírű Guinnes évkönyv megjelenése nélkül. Olvasóink is rendszeresen találkozhatnak hasábjainkon olyan csacskaságokkal, rendkívüli világcsúcsokkal, amelyek kizárólag egy évet élnek. Most átadunk egy csokorra valót azokból a „szabadnapos tudósok” által kreált csodabogarakból, amelyet alkalmasnak találtunk arra, hogy megmozgassák nevetőizmainkat. Következzenek tehát az óév legmeghökkentőbb technikai badarságai! (Összeállította: I.. N. T.) A robotok és automaták hasznosításával foglalkozó nemzetközi konferencia színhelye volt a múlt esztendőben Szeged. Hasonló tanácskozást rendeztek Zürichben is, ahol a helyi repülőtéren feltűnt a Klatu névre hallgató robot is. Klatu barátunk 250 szót beszél és képünkön éppen almát vásárol. A 82 kilogrammos robotnak állítólag mindössze egyetlen hibája van: nem tud alkudni! Ez a felvétel talán még a „Lehet egy kérdéssel több” című tv-játékban is próbára tenné a résztvevők fantáziáját. Mielőtt az olvasó is fejtörésbe kezdene, eláruljuk, hogy a fiatalember a világ legnagyobb fényképezőgépén tevékenykedik. A géppel mindenki elkészítheti saját, életnagyságú felvételét. A megfelelő beállítást a masinán elhelyezett tükör segíti elő Ki tagadná, hogy biciklizni jó! És hintázni is! A jelek szerint azonban a legjobb: mind a kettőt egyszerre csinálni. A „biciklihinta” nevű új sporteszköz karrierje azt mutatja, hogy a jövőben a közlekedési dugókban sem kell feltétlenül unatkoznunk Nem tudni, ki mennyit kíván áldozni egy-egy egér kézrekerítésére, annyi biztos, hogy ez a mindent tudó csapda igen sokba kerül. Az elmés szerkezet elektromágneses és mechanikus berendezések egész sorával rendelkezik, méghozzá úgy, hogy a rágcsálónak még arra sincs esélye, hogy a csalisajtban kárt tegyen IszaptrágyaA faiskolákban gyorsabban nőttek a facsemeték, mert a tisztítóművek iszapjával trágyáztak. A terméketlen, kavicsos földek termőtalajjá változtak, mivel iszapot kaptak. A város földjén gyorsan növekedett a búza és a kukorica hozama, mert iszappal erősítették a talajt. Száz- és százezer tonna iszap került ki a bajor főváros, München szennyvíztisztító telepeiről az utóbbi évtizedekben a környező földekre. Évekig nem is volt semmi baj, csakhogy nemrégiben kiderült, hogy túl sok kadmiumot tartalmaz a földekre hordott iszap. Tudták persze eddig is, hogy a szennyvíztisztító iszapjában mérgező anyagok halmozódhatnak fel, például ólom, cink, és természetesen az ezüstfehér színű nehézfém, a rendkívül mérgező kadmium is. Kadmium keletkezik a cink és a vasérc kohókban történő feldolgozásakor, és a szén elégetésekor is. Főleg elektródaanyagként és a festékgyártásnál piros és sárga pigmentként használják. Ha egyszer szabaddá válik, nehéz újra vegyileg megkötni. A kohók kéményein át a levegőbe jut és az esővízzel a talajba, onnan a növények termésébe, majd az élelmiszerláncba. Ha a füstgázt előzőleg „megmossák”, akkor a kadmium a vízben marad. A vízzel a csatornákba és a tisztítóművekbe kerül, végül megállapodik az iszapban. A szennyvíziszapban azonban nemcsak káros anyagok vannak, hanem rendkívül hasznos tápanyagok is, mint például a foszfor, a kálium és a nitrogén. Nem hiába nőttek oly buján a növények az iszaptrágyákkal ellátott földeken. Világszerte ezért most számos országban kutatják, hogyan lehetne az iszapot méregteleníteni, hogy ne károsíthassa a talajvizet, a növényeket, és így az állatokat, esetleg az embereket is. Hazánkban a Gödöllői Agrártudományi Egyetem állattenyésztési, a kertészeti, a takarmányozási és a talajtani tanszék munkatársai vizsgálják a szennyvíziszap alkalmazásának lehetőségeit. Az első eredmények biztatók, ezért Alsónémedi határában hamarosan nagyüzemi területeken is kipróbálják, hogy az iszaptrágyázott földeken hogyan nőnek a növények, és megfigyelik azon állatok fejlődését is, amelyek ezeket a takarmánynövényeket megeszik. E. P. Iszaptrágya Bajorországban