Képes Újság, 1980. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-19 / 3. szám

A robotok és automaták hasznosításával foglalkozó nemzetközi konferencia színhelye volt a múlt esztendőben Szeged. Hasonló tanácskozást rendeztek Zürichben is, ahol a helyi repülőtéren feltűnt a Klatn névre hallgató robot is. Klatu barátunk 250 szót beszél és képünkön éppen almát vásárol. A 82 kilogrammos robotnak állítólag mindössze egyetlen hibája van: nem tud alkudni! Nem tudni, ki mennyit kíván áldozni egy-egy egér kézrekerítésére, annyi biztos, hogy ez a mindenttudó csapda igen sokba kerül. Az elmés szerkezet elektromágneses és mechanikus berendezések egész sorával rendelkezik, méghozzá úgy. hogy a rágcsálónak még arra sincs esélye, hogy a csalisajtban kárt tegyen (Összeállította: I,. N. T.) A tudomány fejlődése nem ismer határokat! Valószínűleg ezt a köz­helyszerűen hangzó megállapítást tették ma­gukévá heti összeállítá­sunk főszereplői, illetve a bemutatott elméssé- gek kiötlői. Manapság már ha­gyomány, hogy az óesz­tendőt nem lehet elbú­csúztatni a világhírű Guinnes évkönyv meg­jelenése nélkül. Olva­sóink is rendszeresen találkozhatnak hasáb­jainkon olyan csacska- ságokkal, rendkívüli vi­lágcsúcsokkal, amelyek kizárólag egy évet él­nek. Most átadunk egy csokorra valót azokból a „szabadnapos tudó­sok” által kreált csoda­bogarakból, amelyet al­kalmasnak találtunk ar­ra, hogy megmozgassák nevetőizmainkat. Következzenek tehát az óév legmeghökken- tőbb technikai badarsá­gai! Ki tagadná, hogy biciklizni jó! És hintázni is! A jelek szerint azonban a legjobb: mind a kettőt egyszerre csinálni. A „biciklihinta” nevű új sporteszköz karrierje azt mutatja, hogy a jövőben a közlekedési dugókban sem kell feltétlenül unatkoznunk Ez a felvétel talán még a „Lehet egy kérdéssel több” című tv-játékban is próbára tenné a résztvevők fantáziáját. Mielőtt az olvasó is fejtörésbe kezdene, eláruljuk, hogy a fiatalember a világ legnagyobb fényképezőgépén tevékenykedik. A géppel mindenki elkészítheti saját, életnagyságú felvételét. A megfelelő beállítást a masinán elhelyezett tükör segíti elő Iszaptrágya A faiskolákban gyorsab­ban nőttek a facseme­ték, mert a tisztítómű­vek iszapjával trágyáztak. A terméketlen, kavicsos földek termőtalajjá változtak, mivel iszapot kaptak. A város föld­jén gyorsan növekedett a búza és a kukorica hozama, mert iszappal erősítették a talajt. Száz- és százezer tonna iszap került ki a bajor főváros, Mün­chen szennyvíztisztító telepeiről az utóbbi évtizedekben a kör­nyező földekre. Évekig nem is volt semmi baj, csakhogy nemrégiben ki­derült, hogy túl sok kadmiumot tartalmaz a földekre hordott iszap. Tudták persze eddig is, hogy a szennyvíztisztító iszap­jában mérgező anyagok halmo­zódhatnak fel, például ólom, cink, és természetesen az ezüst­fehér színű nehézfém, a rend­kívül mérgező kadmium is. Kadmium keletkezik a cink és a vasérc kohókban történő feldolgozásakor, és a szén el­égetésekor is. Főleg elektróda­anyagként és a festékgyártás­nál piros és sárga pigmentként használják. Ha egyszer szabad­dá válik, nehéz újra vegyileg megkötni. A kohók kéményein át a levegőbe jut és az esővíz­zel a talajba, onnan a növé­nyek termésébe, majd az élel­miszerláncba. Ha a füstgázt előzőleg „megmossák”, akkor a kadmium a vízben marad. A vízzel a csatornákba és a tisz­títóművekbe kerül, végül meg­állapodik az iszapban. A szennyvíziszapban azonban Iszaptrágya Bajorországban nemcsak káros anyagok van­nak, hanem rendkívül hasznos tápanyagok is, mint például a foszfor, a kálium és a nitrogén. Nem hiába nőttek oly buján a növények az iszaptrágyákkal el­látott földeken. Világszerte ezért most számos országban kutatják, hogyan lehetne az iszapot méregteleníteni, hogy ne károsíthassa a talajvizet, a növényeket, és így az állatokat, esetleg az embereket is. Hazánkban a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem állatte­nyésztési, a kertészeti, a takar­mányozási és a talajtani tan­szék munkatársai vizsgálják a szennyvíziszap alkalmazásának lehetőségeit. Az első eredmé­nyek biztatók, ezért Alsónéme- di határában hamarosan nagy­üzemi területeken is kipróbál­ják. hogy az iszaptrágyázott földeken hogyan nőnek a nö­vények, és megfigyelik azon ál­latok fejlődését is, amelyek ezeket a takarmánynövényeket megeszik. E. P. csodabogarai „Szabadnapos tudósok”

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék