Képes Újság, 1981. július-december (22. évfolyam, 28-52. szám)
1981-12-19 / 51-52. szám
Sárospatak Nyírbátor Hosszú időn át volt királyi és királynői város a Bodrog két partjára épült település. Petőfi a magyar forradalom oroszlánbarlangjának nevezte. 1968-ban kapta meg újra a városi rangot. A 15 000 lakosú várost a közvélemény - joggal - napjainkban is iskola-Nógrád megye mai székhelye 1922 óta város. Története a honfoglalással kezdődik, amikor a Tarján nevű törzs egyik csoportját a belső gyepű vonal védelmére idetelepítették. Az ismeretlenségből a szén emelte ki, s ez kísérte végig mindenkori lakóinak életét. La Salgótarján A Nyírség déli részének nagy történelmi múltú városa, kulturális, gazdasági központja. Hajdan a Báthoryak székhelye; ez a család adott a lengyeleknek királyt, Báthory István személyében. 1973 óta város; lakóinak száma: 13 500 Az aktív népesség fele az 907 *nuj)|?|iu3 isoq jafAOzs se2elu jaijaiu $ e >j!pa>j|3UJ3 ua/Saq-azsejBH V j?a !>|?S3 )ma39|iue sí 3U^>jiuojo)jXu?|zsojo ze JUJUJE|EA '|EAEÍJJOdOS033|nda )j>|OjBq 3?sajauja.i i|np|eiue>| * ‘ejzsnd-^fepj a2assajazaA -au iiu|ESjOjua2ap! °d *0k 9s! -aX|aq9jE|2apuaA * ‘95 euj?zs >joj|oq v -3sppo|aAnujzo>i e E||p2|ozs tunazniu ‘izolu *zyq js9po|aAj)uj aiojfH 'opa>j|auja -14 sí uesoSbzsjo e2e$tt03f||a si|?unuiiuo>j s? si.ifpozs ‘si|?j -rn|ni( '3j3iX|aqsE>|ET '00111 ‘.EUieZS ^EUJESOíjE-] "JJOppZ pesség 31%-át foglalkoztatja az ipar; 10% a mezőgazdaságban dolgozók aránya. 18 ipari üzeme, 5 gazdasága évi 7,5 milliárd forintnyi értéket termel. 4 középiskolája és 1 zeneiskolája van. A városban művelődési központ, 2 könyvtár működik, múzeum, képtár, 3 mozi van, s itt található a Darvas József irodalmi emlékház. A pihenést a gyopárosfürdői üdülőövezet szolgálja. Kereskedelmi és vendéglátó hálózata: 2 szálloda, 2 áruház, 149 bolt, 62 vendéglátóhely. 203 Szabolcs-Szatmár megye mai székhelye 1605 óta város. Lakóinak száma: 110 ezer. Nagyarányú iparosítása a hatvanas években indult, kezdetben az élelmiszeripar, majd a nehézipar települt meg a városban. A népesség fele aktív kereső; ezek 46,5%-a az iparban dél-Nyíregyháza 222 195 219 198 28 vendéglátóhelye van. Alsófokú iskolákon kívül 3 közép, 1 kisegítő és egy önálló zeneiskola található a városban. Itt működik a Pest Megyei Levéltár helyi fiókja. Híres a város melletti pálfai parkerdő, műemlék a városi tanács épülete, a katolikus és a református templom, valamint az úgynevezett kúrianegyed több épülete. Nagykőrös irodalmi nevezetessége, hogy a szabadságharc bukása után, 1851-től a város református főgimnáziumában tanított Arany János. 194 1949 óta város, de nevét egy 1272-ből származó írás már említi. Az 1918-as januári sztrájk idején hétezer munkás gyűlt össze a városban, és a szónok javaslatára - ismereteink szerint először a világon - teret neveztek el Leninről. Lakóinak számadaságban 4721-en dolgoznak. Legismertebb üzemei: a Kontakta, a Szegedi Ruhagyára Hódgép gyáregységei. Az ipar 2,5 milliárdos termelési értéket hoz létre évente. Egy állami gazdaság, a tsz és az európai hírű vetőmagkutató állomás 1 milliárd 514 millió forintot termel meg. Országos hírű a termálvízre épült nagyüzemi kertészetek primőrtermesztése. Egy áruház, 147 bolt, 40 vendéglátóhely szolgálja az ellátást. A városban 4 középiskola, egy szakmunkásképző működik. 254 A monda szerint a mai Százhalombatta környékén vívták meg a népvándorlás korának egyik legnagyobb csatáját a hunok a rómaiakkal. A helység azokról a földhalmokról kapta nevét, amelyek alatt a nagy csata elesettjei pihennek. Százhuszonhat ilyen ha Szeged Csongrád megye székhelye, Dél-Magyarország legnagyobb városa, a Tisza két partján, a Maros torkolata alatt fekszik. Lakosságának száma 173 ezer. Az első oklevél, amely nevét említi, 1183-ból való. 1879. március 12-én hajnalban a Tisza árja elsöpörte a várost; 246 251 művészek városa; számos jeles képzőművészünk alkotott, vagy alkot itt. Mezőgazdasága fejlett, iparát 5 jelentősebb üzem, 4 ipari szövetkezet képviseli. Lakóinak száma 16 800, mintegy 50 százalékuk az iparban dolgozik. A kereskedelmi ellátás az országos átlagnál jobb: egy áruház, 104 bolt, 43 vendéglátóhely található a városban. Joggal tarthat igényt a múzeumváros jelzőre is; 12 múzeumával szinte valamennyi városunkat maga mögött hagyja. 207 210 243 Duna menti városunk nevét régebben legtöbben jó halételéről ismerték. Újabban legfőbb nevezetessége, hogy szovjet tervek alapján, több szocialista ország közreműködésével itt épül az ország első atomerőműve. 1979 óta város, lakónépessége 25 000 fő, és műszaki (villamossági) termékeivel is nevet szerzett magának. A keresők több mint fele dolgozik az ipari üzemekben, a húskombinátban, a textilgyárban, az Elekthermax gyárban, a Rába Vagon- és Gépgyár pápai gyáregységében. A városban egy iparcikk- és 4 ABC áruház, 57 bolt és 18 vendéglátóhely található. Négy középfokú és kilenc általános iskolája van a városnak. Református kollégiuma 450 éves. A közművelődést 2 könyvtár, 4 művelődési ház szolgálja. 215 218 50 000-en dolgoznak az iparban és mintegy 31 000 a szellemi foglalkozásúak száma. 23 önálló iparvállalat, 229 ipari telephely található a városban és környékén. Nagy Lajos király 1367-ben itt alapította meg hazánk első egyetemét. Színház és európai hírű balett-társulat működik a városban. Híres a Csontvárya Vasarely-gyűjtemény és a Zsolnay Múzeum. A Dóm téren, Közép-Európa egyik legszebb terén magasodik a Székesegyház, értékes középkori műemlékünk. Ózd Paks Százhalombattának Új-Testamentum fordítása. 1968-ban kapott városi rangot. Lakóinak száma: 15 500, nagyobb részük az iparban dolgozik. Nagyüzemeinek, mezőgazdaságának évi termelési értéke 5 milliárd Ft. A korábban uralkodó élelmiszeripar mellett egyre nagyobb a jelentősége a gépiparnak is. Jó földjei révén a mezőgazdaság is számottevő; a környék állattenyésztési központja. Itt működik az Erdészeti Tudományos Intézet egyik kutatóállomása. Műemléke a Nádasdy-vár, 227 230 fe volt. Lélekszáma meghaladja a 20 000 főt. Dinamikus fejlődése, iparosodása a hatvanas évek második felében indult meg. A város harminc község kereskedelmi szakellátását biztosítja. A bolthálózat elaprózott, 111 kis üzletből áll. Iskolaváros: 19 oktatási intézmény működik, a tanulók száma meghaladja a négy és fél ezret. Új könyvtárépületében 90 000 darabos könyvállományt őriznek. Itt kezdte közéleti szereplését Kossuth Lajos, itt található egykori családi háza. 239 ezer külföldi turista fordul itt meg évente. Gazdasági életében legfontosabb az ipar; a mintegy 30 állami és szövetkezeti ipari vállalata közül jónéhány országosan ismert (sörgyár, szőnyeggyár, ruhagyár). Termelési értékük a mezőgazdaságéval megközelíti az évi 20 milliárd forintot. Tizenegy középiskolája van, itt működik az erdészeti és faipari egyetem. A város lakossága az első világháború után népszavazáson döntött a Magyarországhoz való tartozásról. Siófok A legnagyobb forgalmat lebonyolító balatoni üdülőváros, a déli part legjelentősebb települése. 1969-ben emelték városi rangra, fejlődése azóta még dinamikusabb. Az üdülőhelyi fejlesztéssel változott a város arculata is: a falusias anyaközség 234 231 A történelmi és műemléki nevezetességeiről ismert délbaranyai város lakott volt már a római uralom alatt is. A tatárjárás után épült vára hazánk egyetlen olyan középkori eredetű erőssége, amely építése óta megszakítás nélkül lakható. 1958 óta az ide Siklós Szekszárd A csaknem 35 000 lakosú Szekszárd, Tolna megye székhelye, teljes joggal viselhetné a legszebb magyar kisváros címet, ha létezne ilyen cím. A közeli Gemenc vadászparadicsom, és felülmúlhatatlan szépségű kirándulóhely. Szekszárd római kori neve Alisca 255 242 fős menti város lakóinak száma: 20 000. Városi rangot 1966-ban kapott. Főként szövetkezeti ipara jelentős, valamint mezőgazdasága; sok az öntözött terület. A város évi termelési értéke 2 milliárd Ft. Két középiskola, két főiskola, két mezőgazdasági kutatóintézet működik a városban. Országos hírű nevezetessége az arborétum. E városban született Bajcsy-Zsilinszky Endre, az ellenállási mozgalom nagy alakja, mártírja.