Képes Újság, 1984. január-július (25. évfolyam, 1-27. szám)
1984-05-05 / 18. szám
©3d/^LM200 ߀@[f? Halakról, hüllőkről... A budapesti belváros Párizsi utca egyes számú házának pincéjében a tágas helyiség sajátos metamorfózison ment keresztül: 1982 decemberére átalakult az ország első magánkezelésű akváriumává és terráriumává. A nagy munkát a Somod Ildikó—Kápolnási Béla házaspár és Zilahi Ferenc, a Természettudományi Múzeum főpreparátora végezte. A nyilvánvalóan várt anyagi haszon még odébb van, egyelőre csak a kiadásokat számolják, például az OTP-kölcsönre gondolnak, amelyből a házaspár akár saját lakás építésébe is kezdhetett volna. A férj kalauzol, elöljáróban leszögezve, hogy a közfelfogással ellentétben: „A hüllők is szépek, majd meglátja!” A délkelet-ázsiai pöttyös gekkónál kezdődik a séta. Régebben azt hitték, hogy tapadókorongok vannak a lábain. Később kiderült: mikroszkopikus nagyságú bőrlemezkék. Segítségükkel függőleges irányban akár üvegen is tud mászni ez a gyíkféle. A szaharai terráriumban a kaméleon két szemét egymástól függetlenül, gömbcsukló módjára forgatja; legfeljebb a színe miatt találhatom szépnek. Minden fajunak külön alapszíne van. Ez zöldes állat, de ha a terrárium üvegének kocogtatásával felmérgesítük, akkor először sötét pöttyök jelennek meg a bőrén, majd sötétbarnává változik. Piros vagy kék viszont sosem lesz! Kápolnási Béla örvendezve mutatja az ausztráliai Gould-varánuszt. — Ritka faj. Nézze, milyen szép rózsaszínű farka van! Ostorként csapkod vele, így védekezik. Itt szelíd, tenyérből etetjük. Az akváriumok lakóiról senkinek sem kell magyarázni, hogy szépek. Spontán gyönyörködik bennük a szem. — Ez a narancs-fehér csíkos bohóchal az Indiai-óceánban honos. Zilahi Ferenc egy ottani koralt imitált neki cementből. Tényleg mulatságos állat. A gyerekek — csíkozása miatt — zoknihalnak nevezték el. A dél-amerikai foltos pirája bezzeg már nem ily szelíd. Olvastam valahol: egyes indián törzsek úgy „temetkeznek”, hogy a testet függőlegesen folyóba lógatják. A piráják rávetik magukat a húsra, és e kegyetlen — ám higiénikus — eljárás után a „gyászolóknak” csupán ki kell húzniuk a csontvázat a vízből... Katasztrofális méretekben szaporodtak el ezek a halak. A kajmán volt az egyetlen ellenségük, de azt szép bőréért — táskához, ékszerhez — szinte kipusztították — mondja pirája-ügyben tárlatvezetőm. • Az afrikai elefánthalaknak mintha valóban ormányuk volna — innen is származik a névadás. Kápolnási Béla meséli az érdekességet. — Az „ormány” a negatív pólus, a farok pedig a pozitív. Ha a kettő között kialakult erőtérhez mágnest közelítünk, akkor a halak nekirontanak. Az ugyanis zavarja tájékozódásukat, „radarozó” képességüket. Megnézzük még az elevenszülő Vitorlás fogaspontyokat, azután a diszkoszthalakat, amelyek fehérjében nagyon gazdag bőrváladékukkal táplálják kicsinyeiket, az oly átlátszó bengáliai üvegharcsákat. Hat óra van, a szokásos múzeumi zárás ideje. Somod Ildikó így búcsúzik: „Reméljük, rövidesen elkészülünk az amazonasi őserdővel, amelyet meglepetésnek szánunk ...” Gazdy Dénes Fotó: Molnár László Ilyen az ausztráliai vízi agáma 30 Fiataloknak — a hajápolásról ! Szerencsére ma már nem „divat” a csapzott, ápolatlan haj. A fiatalok többsége rájött arra, hogy sokkal előnyösebb a külseje, ha tetőtőltalpig gondozott, ebben nagy szerepet játszik a haj, amely kellően szép keretet ad az üde arcnak. A gondozatlan, zsíros, korpás haj nem csak a jó megjelenést rontja, hanem melegágya a különböző bőrpanaszoknak (bőrgomba, töredezett hajvégek, kerek foltok, fejkosz stb.), amely betegségek hajhulláshoz vezetnek. Nyáron hetenként, télen 10 naponként ajánlatos fejet mosni. A zsíros hajat kénes hajmosószerrel vagy Sterogenollal mossuk meg. Hajmosáshoz kitűnő a Fabulon tusfürdő, amely eredményesen tisztít, a haj selymesen illatos lesz. Ha Sterogenolt használunk fejmosáshoz, nem szabad a fejbőrt szappanozni, mert a szappan hatástalanítja. Keverési arány: egy evőkanál Sterogenolhoz adjunk öt evőkanál vizet. A hajat kétszer mossuk meg, utána több vízben öblítsük le, az utolsó öblítő vízbe csavarjunk egy fél citromot. Ha módunk van rá, gyűjtsünk esővizet és abban mossunk fejet. A bőrre káros vegyianyagoktól mentes esővíz jót tesz a fejbőrnek, sőt az arcbőrnek is, ha mosakodásra használjuk. Samponos fejmosásnál be kell tartanunk egy fontos szabályt: töményen nem szabad a hajra önteni a sampont! Keverési arány: egy pohár meleg vízbe tegyünk 3 kiskanál sampont és azzal mossuk meg kétszer a fejet. Mosás közben jól masszírozzuk meg a fejbőrt. Fejmosás után gondosan szárítsuk meg a hajunkat, nehogy a fejbőr megfázzon, mert ez hajhulláshoz vezethet. Vannak olyan fiatalok, akik tapasztalatlanságból a zsíros hajukat Ultrával vagy más mosószerrel akarják zsírtalanítani és ezért ezekkelmosnak hajat. Ez nagyon helytelen dolog. A mosószerek ártalmasak a fejbőrre, és nem is gátolják meg a túlzott zsírosodást. Sőt, a túl drasztikusan zsírtalanított fejbőr faggyúmirigyeit munkára serkenti, még jobban működnek, s gyorsan utánzsírozzák a fejbőrt. Maradjunk meg inkább a fejmosásra szolgáló készítmények használatánál, amelyeket gondosan kipróbálnak forgalomba hozatal előtt. F. K. ... a kőzetek élnek? A holt kövekről szóló mondást a tudomány egyértelműen megcáfolta. A geológus ma „metasomatózis”ról beszél, ezalatt két kőzet közötti vegyi cserét ért, egy anyagcserét a Föld kérgében. Eddig csak három formája volt ismert a kőzetek kialakulásának: az eruptív, amelynél a föld magja vulkánok által majdnem a felszínig hatol, vagy szint alatt gránitként lerakódik. Aztán a kristályos palaképződést, ezek a német Közép-Alpokban találhatók. Úgy keletkeztek, hogy a kőzet a mélybe süllyedt, igen erős nyomás alá került, a kőzet eredeti struktúrája megszűnt. A harmadik formája a kőzetképződésnek a mállás. Ha a homokban, iszapban levő mállott kövek szemcséi a tengerbe jutnak, ott lerakódnak, ebből mész, homok és agyag keletkezik. Ma azonban mind gyakrabban beszélnek egy negyedik fajtáról, ezt kőzetemésztésnek nevezik. A nagy óceánokban óriási megsüllyedt területek vannak, ezekben márga, agyag, homok és mész gyűlik össze és mind mélyebbre süllyed, amíg csak meleg és forró mélységi kőzetrétegeket el nem érnek. Ott megolvadnak, új kőzettömeggé alakulnak, majd később ismét — megmerevedett és kristályos formában — mint gránit nyomódhatnak a felszínre. Tudod-e, hogy... \\