Képes Újság, 1984. július-december (25. évfolyam, 28-52. szám)

1984-07-14 / 28. szám

Dr. Szendei Ádám Küzdelem a rák ellen 7. Mit tehetünk ellene? A fertőző betegségek ellen intézményes védelmet kapunk védőoltások formájában, de védekezünk egyénileg úgy is, hogy rend­szeresen tisztálkodunk és tisztán tartjuk környezetünket. E kettős védelemnek kö­szönhetjük, hogy napjainkban tömeges fer­tőző megbetegedés — leszámítva a nyaran­ta itt-ott felbukkanó hasmenéseket — ha­zánkban már alig fordul elő. A szívinfark­tus ellen sajnos nincsen védőoltás, de az egyéni megelőzés lehetőségei adottak. Mi­ként az előző cikkekben szó volt róla, dié­tával, fizikai munkával, sőt, ha kell, gyógy­szerrel csökkenthetjük vérünk koleszterin­szintjét, vérnyomás-csökkentőkkel normális szintre hozhatjuk a vérnyomást, abbahagy­hatjuk a dohányzást, fogyókúrázhatunk, mozoghatunk és gyakorlatilag biztosak le­hetünk abban, hogy nem fogunk infarktust kapni. Sajnos a rákról nem mondhatjuk ugyanazt, amit a fertőző betegségekről és az infarktusról több-kevesebb büszkeséggel állíthatunk. Ugyanis a rák ellen nincs vé­dőoltásunk. Hamis volna azonban a dagana­tos megbetegedésekről alkotott képünk, ha úgy állítanánk be, hogy a rákkal szemben teljesen védtelenek lennénk. Onkológiai hálózat Hazánkban az Egészségügyi Minisztérium évtizedek óta tart fenn onkológiai szerveze­tet a daganatos megbetegedések korai fel­ismerése, hatásos gyógyítása érdekében. Ez az onkológiai szervezet, élén a Budapesti Országos Onkológiai Intézettel azonban nemcsak a betegség korai felismerését és hatásos gyógyítását szolgálja, hanem kiter­jedt kutató munkát is folytat. Az Országos Onkológiai Intézet irányításával minden megyeszékhelyen, sőt számos járási székhe­lyen van onkológiai szakrendelés, ahol a bajmegállapítás és a gyógykezelés feltételei is adottak. Hazánkban tehát minden érdekelt ember számára biztosított az ingyenes rákszűrés. Ennek az a célja, hogy a daganatot lehető­leg még akkor ismerjék fel, amikor nem kerül sor áttétképződésre, amikor a daga­nat sebészi vagy sugaras módszerrel ma­radéktalanul kiküszöbölhető. Ennek érde­kében azt javasolják, hogy 30 éves kor felett az emberek legalább egyszer évente jelen­jenek meg szűrővizsgálaton. Különösen ér­dekeltek ebben a nők, mert a női nemző­szervek könnyű hozzáférhetősége biztosítja viszonylag legkönnyebben a korai diagnó­zist. Az onkológus szakorvos részben tapin­tó ujjával, de ha szükséges, speciális sejt­vizsgálatokkal dönti el, hogy van-e a női nemzőszervekben daganatos elváltozás. Hozzátartozik a rákszűrés ismertetéséhez még az is, hogy az onkológiai szűrővizsgá­latok kapcsán korai stádiumban felismert méhnyakrákok 92 százaléka végérvényesen és maradéktalanul meggyógyul sugárkeze­lés hatására. Tehát anélkül, hogy műtétre kerülne sor. Tartozunk az igazságnak annak közlésé­vel is, hogy nem minden korán felismert daganat gyógyul meg ilyen magas százalék­ban, mint a méhnyakrák. Az idejében, tü­dőszűrés kapcsán felismert tüdőrákoknak csak 18 százaléka éli túl a műtétet követő 5 évet. És ha ehhez még hozzátesszük, hogy az erős dohányosok 20 százaléka betegszik meg tüdőrákban, akkor minden különös ré­mítő magyarázat nélkül tisztába jöhetünk a dohányzás ártalmas voltával. Egy csepp vér Ahhoz, hogy a rendkívül nagy tapaszta­lattal bíró szakorvos tapintó ujja észreve­­gyen egy kiemelkedő göböt, daganatot, a szervezetben annak legalább 0,5—1 cm nagyságot el kell érnie. Az ilyen méretű daganatok viszont az esetek elsöprő több­ségében nem okoznak még semmiféle pa­naszt, tehát az érdekelt személyek általá­ban nem kerülnek orvoshoz. Ezt a veszen­dőbe menő időt kísérelték meg kiküszöbölni azzal, hogy a vizsgált egyének vérében igye­keztek kimutatni olyan elváltozásokat, ame­lyek közvetve rákra utalnának. Az elmúlt év szinte alig múlt el, hogy egy-egy új rák­szűrő tesztet ne ismertettek volna a világ valamely sarkában. De ezekről sajnos előbb­­utóbb mindig kiderült, hogy találati bizton­ságuk egyáltalán nem olyan megbízható, amilyennek feltalálóik minősítették őket. Ez ideig legalább 30 fajta ilyen reakció is­meretes, de egyik sem olyan, amely alkal­mas lenne arra, hogy „már a születése pil­lanatában” felhívja a figyelmet a daganat­­növekedésre. Újabban úgy tűnik, hogy a sok-sok rákteszt közül kettőnek jelentősé­ge mégiscsak túlhaladja az eddigieket. Az első közülük az, amit először a kanadai Montreal kutatói derítettek ki. Eszerint vastag- és végbélrákok esetében a betegek vérében egy speciális fehérje jelenik meg, amely az embrionális életben már jelen volt. Ez a „carcino-embrionális fehérje” va­lóban kórjelző, bár akadnak olyan betegsé­gek, mint például a vastagbélhurut, vagy a májzsugorodás, amikor ez a reakció pozitív anélkül, hogy daganat állna fenn. A másik reakció hasonló ehhez: a normális felnőtt­ben nincsenek egy alfa-fetoproteinnek ne­vezett fehérje, éppen ezért ennek megjele­nése nagy valószínűséggel utal daganatos elváltozásra. Röntgen, tükör és mikroszkóp Akár pozitív, akár negatív egy-egy, az előzőekben leírt „daganatreakció”, röntgen­nel, tükrözéssel vagy szövettani vizsgálattal nagy valószínűséggel sikerül idejekorán ki­mutatni a daganatokat. A röntgeneljárások gyakran nemcsak egyszerű átvilágításból vagy felvételkészítésből állanak, hanem kü­lönleges kontrasztanyagok segítenek meg­különböztetni a daganatos szövetet a kör­nyezetétől. A számítógéppel kombinált ré­tegfelvételi technika, az úgynevezett kom­putertomográfia még tovább tökéletesítette a daganatok röntgendiagnosztikáját. Egyes esetekben a röntgen mellett egyes sugárzó izotópok felhasználása teszi lehetővé nem­csak az anyadaganat hanem az áttétek fel­ismerését is. Az izotóptechnika mellett az elmúlt negyedszázadban a hajlítható üveg­száloptikák, tükröző berendezések biztosí­tottak óriási lehetőséget az üreges szervek­ben növekvő daganatok felismerésére. Ter­mészetesen a gyomorba bevezetett szálopti­kás tükröző berendezés segítségével nem­csak a daganatgyanús szövetet vizsgálhatjuk szemünkkel, hanem megfelelő technikai be­rendezéssel a tükör csövén keresztül mintát is vehetünk a daganatgyanús szövetből. Az így szert szövetmintát speciális szövettani la­boratóriumokban megfestik és a szakember szinte 100 százalékos biztonsággal meg tudja állapítani, hogy egy-egy daganat vagy da­ganatgyanús szövet jó vagy rossz indu­­latú-e? (Folytatjuk) VÍZSZINTES: 1. Charafort (1741— 1794), francia moralista író egyik gon­dolata (az első rész, zárt betűk: N, K, S). 13. Medvetalpfű, stilizált leve­le a görög építészetben gyakran hasz­nált díszítőelem. 14. Pl. a Patyolat. 13. Borzas... (süteményféle). 16. Érez egynemű betűi. 18. Növényt megtá­maszt. 19. Regényét Gárdonyi írta meg. 20. Omszk folyója. 21. V. V. O. 23. Régi római öltözék. 24. Egyszerű gép (fordítva). 25. ... baba és a negyven rabló. 26. Az idézet harmadik része (zárt betű: E). 27. Perzsa ural­kodó volt. 28. Ezen a másik módon. 30. Virág és hangszer. 32. A tantál vegyjele. 33. Tőszámnév. 34. A Tadzs Mahal városa Indiában. 36. ... világ (nagyapáink kora). 37. Jelenleg. 38. Egyenáramú eszköz pozitív sarka. 39. Népviseletben: bő, köpenyszerű posz­tó férfi felsőruha. 40. K. Z. 41. Az ókori egyiptomiak főistene. 42. Kol­légiumáról híres angol város. 43. Ten­geri hal. 44. N. F. 46. Kóbor, bolyon­gó (névelővel). 48. Mérges kígyó. 50. Becézett Erika. 53. Indulatszó. 54. Dán író (1898—1944). 56. ...szó (panaszko­dás). 57. Közlekedünk rajta. 58. Tur­ku, finn város svéd neve. 59. Isko­lai figyelmeztetők. 61. A nemzet csa­logánya névjele. 62. Az ingerületek vezető pályája a testben. 63. Szipog­va pityereg. 65. Több személy, dolog közül egy. 67. Nemes bútorfa. FÜGGŐLEGES: 1. A legtekintélye­sebb tudósok országos testülete. 2. A salvarsan egyik feltalálója. 3. . . . sza­kadt. 4. Részvénytársaság. 5. Egykori csodafutó. 6. Értelmi képesség. 7. V. Z. 8. Emelet, röv. 9. Holland úszó­nő. 10. Üvegen csuklós zár. 11. Aki éppen következik. 12. Szervái. 13. Az idézet negyedik része (zárt betűk: I, M). 17. Csüng, lóg. 20. Az idézet má­sodik része (zárt betű: I). 21. Sze­vasz . . .! (magyar film címe). 22. Klarinétszerű fafúvós hangszeren ját­szó. 25. Az ezüst vegyjele. 26. Ko­mor, mérges. 29. Lekvár. 31. Tar be­tűi, keverve. 35. Minden rosszra kap­ható. 38. Az ott levő. 39. Color . (színes tv). 40. Valakivel egykorú. 42. Kik? kérdésre lehet a válasz. 43. Tisz­teletbeli. 45. Az orosz kommunista párt egyik vezetője (1885—1925). 47. Füstköd. 49. Indíték. 51. Olasz sport­egylet rövid neve. 52. Zéró. 55. Vaj készítésére való edény. 58. A Közel- Kelet egyik fővárosa. 60. Gépet ola­joz. 61. Budai közlekedési csomópont. 62. I. M. O. 64. Gépkocsi, röv. 65. É re párja. 66. Az ezüst vegyjele: BEDNAY Beküldendő a vízszintes 1., függő­leges 20., vízszintes 26. és a függőle­ges 13. számú sor megfejtése. Bekül­dési határidő: július 21. A 25. számban megjelent kereszt­­rejtvény megfejtése: — Mutassa meg neki a számlát, fogadok, rögtön el­megy a kedve a nevetéstől. Könyvutalványt nyertek: Gombos Péter, Budapest; Vikman Lajosné, Bu­dapest; id. Nagy Józsefné, Vadna; Bo­ros Gáborné, Martfű; Horváth Ist­vánná, Tompa; Füzesi Géza, Buda­pest; Nagy Aladárné, Nemeshany; Szabó Árpád, Olcsva; Pogány János, Kisterenye; Barsi Jánosné, Csomnád. A 25-ös számban közölt „Egy kis számolás” című fejtörő helyes meg­fejtése: 25X4+2—4­98. Könyvutalványt nyertek: Horváth Katalin, Lovászi; Kónya Mária, Cse­répváralja; Márkus Melinda, Boldog; Horváth István, Pápa; Asztalos Zsolt, Soponya; Török Mónika, Budapest; Szarvas Szilvia, Borota; Frank Ba­lázs, Csepreg; ifj. Szegvári András, Budapest; Vilmos Gabriella, Isaszeg. A megfejtéseket a következő címre kérjük beküldeni: Képes Újság szer­kesztősége, Budapest VIII., Gyulai Pál u. 14., 1985. Kérjük kedves Olvasóinkat, hogy megfejtéseiket levelezőlapon továbbít­sák szerkesztőségünknek. KERESZTREJTVÉNY 26

Next