Képes Újság, 1985. január-július (26. évfolyam, 1-27. szám)

1985-07-06 / 27. szám

IAMACIAM3 Jpg A bolt falaira tükröket szereltek föl, hogy az eladók az üzlet viszonylag nagy területét szinte bárhonnan áttekinthessék és lássák, mit csinálnak a vevők a többszintes polcok folyosói között. Egyik vásárló nekiment a tükörnek, mert hirtelen nem vette észre, hogy abban a szemben lévő polc tükörképét látja. Eltört a tükör és a bolt vezetője ezért a vevőt tette felelőssé, teljes kártérítést köve­telt tőle. Vajon jogosult-e a bolt, hogy vevőjétől a teljes okozott kár értékét megkapja? A bolt tulajdonosa teljes kártérítésre nem jogosult. Egy pillanatig tartó figyelmetlen­ség volt csupán, de a nézelődő vevő azt hit­te, hogy a tükörben a valóságos képet látja és nekiment. Ilyen esetben jogi szempontból azt kell vizsgálni, hogy a boltot ért kár mér­séklésének milyen mértékben lehet helye, kinek milyen közrehatásáról kell beszélni. Itt a fele-fele arányú kárviselés indokolt, mert feltűnően, észrevehetően meg kellett volna jelölni a tükröt. Hasonló helyzet alakult ki a következő esemény kapcsán: a boltajtó síkos lépcsőjén a vevő megcsúszott, lábát törte. A bíróság úgy találta, hogy a bolt tulajdonosát teljes kártérítési felelősség terheli, mert a vevőnek nem kötelessége, hogy a boltvezetőt fölszó­lítsa a lépcső szórására. Egy másik eset: néhány hónappal ezelőtt történt, hogy K. Sándorné olvasónk bement az üzletbe vásárolni. Kosarat vett a kezébe és nekiment. Ilyen esetben jogi szempontból jött a másik vevő által elhagyott kosárban megbotlott, elesett és lábát törte. A bolt vezetősége, illetőleg a vállalat arra az állás­pontra helyezkedett, hogy a földön hagyott kosár miatt bekövetkezett balesetért a vál­lalatot nem terheli felelősség, mert azt egy másik vásárló hagyta ott, és nincs olyan létszámú személyzetük, amelyik mindenkit lépten-nyomon követhetne. A vevők vigyáz­zanak a saját testi épségükre. A vállalat ezen az alapon a balesetet szen­vedett asszonynak nem hajlandó kártérítést fizetni. Vajon helyes álláspont ez? Itt is kármegosztásnak van helye. Jóllehet a bolt­ban történt eseményekért elsősorban az üz­let tulajdonosa, a vállalat felelős. Például azért is, hogy a vásárlókosarak mindig a megfelelő és a szokásos helyen legyenek. Tehát a vállalatot, az üzlet dolgozóit feltét­lenül felelősség terheli, de nem teljes mér­tékben. Miért mondhatom ezt? Mert egy üzleti bevásárlókosár olyan nagyságú, hogy azt észre kell venni. Azt hiszem, ha 80—20 százalékos kármegosztást alkalmaznának, akkor a vállalat igazságosan járna el, vagy­is a vevőt az általa elszenvedett kár címén annak 80 százaléka megilletné. Egészen más a helyzet például olyankor, amikor az üzletben egy kis üveg­likőr úgy esik le a földre, hogy valamelyik vásárló véletlenül lelöki. Ezt a bolt dolgozói nem veszik észre és egy másik vevő sem látja meg a földön levő folyadékot és üvegdara­bokat. Elcsúszik bennük, súlyosan megsérül. Szerintem ebben az esetben a vevő a válla­lattal, vagy a bolt tulajdonosával szemben teljes kártérítésre jogosult, mert az árut az üzlet tulajdonosa úgy köteles elhelyezni, hogy ilyesmi ne fordulhasson elő. Ezért a polcokat megfelelő védőráccsal kell ellátni. Befejezésül még egy példát. Az autóbusz­ban az utas a menetirány szerinti első ülés­re ült le, ahol nem volt támaszkodási lehe­tőség. A busz azonban üres volt, másutt is elhelyezkedhetett volna. A busz hirtelen fé­kezett, az utas — mivel a már említettek szerint támaszkodási, kapaszkodási lehető­sége nem volt — megsérült. Vajon terheli-e őt ez esetben felelősség, vagy jogosult-e tel­jes kártérítésre? Itt kármegosztásnak nincs helye, mert az utas önhibájáról ebben az esetben szó sem lehet. Más lenne a helyzet akkor, ha olyan­kor következik be a kár, amikor a károsult helyismerettel rendelkezik, amikor tudnia kell a veszélyhelyzetről. Például egy fürdő állandó látogatójának helyismerete alapján, az elcsúszás veszélyével számolnia kell. Dr. Perl István Hogyan oszlik meg a kártérítés? VÍZSZINTES: 1. Erasmus, a nagy németalföldi humanista egyik gon­dolata (az első rész, zárt betűk: Z, Z). 14. Paradicsom, de nem növény. 15. A virág pártáját alkotó levelek egyi­ke. 16. Ha ép, ép benne a lélek. 17. A rádium vegyjele. 19. „Szívem na­gyot dobbant, a kakas ... az éjfélt jelenti” (Mikszáth). 20. New . . . (in­diai napilap). 21. Szintén ne. 22. .. .­­Ázsia. 24. Vidék, környék (név­elővel). 25. Kiejtett betű. 26. Geren­dák összeerősítésére használják. 29. A hét vezér egyike. 30. Nagy spanyol drámaíró. 32. Természetesen, hogyne. 34. Az ittrium és a kálium vegyje­le. 36. Két személyes névmás. 37. Szúró fegyver. 39. Gazdasági kézi­eszköz. 40. Saját kezével. 41. Ház­bért fizet a bérházban. 42. Kama­tozó pénzösszeg. 43. A szkandium vegyjele. 44. Szülőföld. 45. Alberti­vel egyesült község. 46. Fő táplálé­kunk. 47. Vajon ő? 49. Az ókori ró­maiak ingszerű alsóruhája. 51. Tacs­kó, borzeb. 53. Árulás egynemű betűi. 56. Y. D. 57. Duna-Tisza ... 59. Ráskai... 60. Megszólítás. 61. A he­gedű három húrja. 62. Saját energia. 64. A kripton vegyjele. 65. Gárdonyi Géza színműve. 66. Ismert regény­írónk volt (László). 68. Konyhaker­ti növény. FÜGGŐLEGES: 1. Egykori labda­játék. 2. Betegség. 3. Lószín. 4. Nagy­mértékben áraszt. 5. Rendkívül röv. 6. Bírósági ügyek. 7. Korszak. 8. N. T. 9. Lásd a 25. sz. sort. 10. A Ro­konok írójának névtele­­n. ... Mi­­nelli. 12. A szerelmi költészet mú­zsája. 13. Csekély zsírtartalmú. 18. A vegyjele: Cl. 21. Az Idézet harmadik része (zárt betű: T). 22. Gyötrődve vágyik. 23. Fiatal fiú megszólítása le­het. 25. Az Idézet második része (zárt betűk: Z, Y, V). 26. A. C. 27. Kicsinyke. 28. Szervezetből hűtlenül kivált személy. 31. Strázsa (fordítva). 33. Emésztőnedv. 35. A szekérnek az ülés mögötti és a saroglya előtti ré­sze. 38. „Ha Orzsike nem volna, meg . . . , levest se tudnánk enni" (tréfás közmondás). 41. Régi súlymérték. 42. Trogir jugoszláv város régi neve. 43. Az atlétika egyik ágát űző sportoló. 45. Halpete. 46. A hidrogén és a ká­lium vegyjele. 48. A családnevet elő­zi meg. 50. Spanyol eredetű női név. 52. -et párja. 54. Gazda . . . hizlalja a jószágot. 55. Diadalkiáltás. 58. Vér­­csatornák. 61. Szalonnát puhít. 63. Vajon őt? 64. Borítókosár. 65. .. . mars! 67. Huta egynemű betűi. 68. Kiejtett betű. 69. Az argon vegyjele. (BEDNAY) Beküldendő a vízszintes 1., függő­leges 25. és 21. számú sor megfejté­se. Beküldési határidő: július 13. A 24. számban megjelent kereszt­­rejtvény megfejtése: ... az erényes nemzet jutalma nem égi; földön jut dicső és hosszú élet neki. Könyvutalványt nyertek: Pusztási Zita, Pécs; Inhoff Zsuzsanna, Nagy­kanizsa ; Lakatos Kálmánné, Nyer­gesújfalu; Ságvári Andorné, Buda­pest; Bokor Magdolna, Szombathely; Rotter Ferencné, Siófok; Schubert Melinda, Budapest; Balogh P. Zoltán­ná, Kishuta; Egresics János, Pápa; Wolfgéber Ferencné, Budapest. A 24-es számban közölt „Láncsze­mek" című fejtörő helyes megfejté­se: a két láncszemből álló részt kell széjjelszedni, majd a két egyes lánc­szemmel összekapcsolni a három részt. Könyvutalványt nyertek: Nagy Henriett, Mosonmagyaróvár; Wil­helm Sándor, Bük; Ifj. Ábrahám Já­nos, Budapest; Molnár Mónika, Börs; Jene­ István, Békéscsaba;­­Be­csei Zoltán, Szigetújfalu; Vilmos Gabriella, Isaszeg; Takács Péter, Szeged; Ifj. Nagy Miklós, Törökbá­lint; Török Mónika, Budapest. A megfejtéseket a következő cím­re kérjük beküldeni: Képes Újság szerkesztősége, Budapest VIII., Gyu­lai Pál u. 14. 1985. KERESZTREJTVÉNY 22 Gyümölcsből, gyümölccsel Nyári almaleves Készítése: fél kg kockára vágott savanyú almát cukorral, citrommal, szegfűszeggel, fahéjjal és sóval ízesített 1/2 liter vízben puhára főzünk, majd áttörjük. Ezután vilá­gos vajas rántást készítünk, felengedjük 1/4 liter édes fehér borral. 1/4 liter forró vízzel, hozzáadjuk az almapépet és egyszer jól fel­forraljuk. Almadarabkákkal tálaljuk. Hide­gen és melegen is ízletes. Szilvafalatkák készítése: a kimagozott szilvákat füstölt szalonna csíkokra göngyöljük. Sütőlemezre rakjuk, köménymaggal meghintjük és 10 percre forró sütőbe tesszük. Tálaláskor fog­vájokat szúrunk bele. Májszeletek körtével Készítése: a májszeleteket egyik felükön hirtelen megsütjük vajban, majd törött borssal, csipetnyi majoránnával fűszerezzük. Megfordítjuk és az ekkor hozzáadott hámo­zott, közepes nagyságú kockákra vágott kör­tével együtt pár perc alatt készre sütjük. Burgonyapürével tálaljuk, finomra vágott petrezselyemmel díszítjük. Meggytorta készítése: egy üvegedény alját barna ke­­nyérkockákkal lerakjuk. A kenyérkockákat cseresznyepálinkával meglocsoljuk. Befed­jük kimagozott meggyel, kis kockákra vá­gott étcsokoládéval, darált dióval, majd újra kenyérrel kezdjük. A legfelső réteg ke­nyér legyen. Tetejét tejszínhabbal áthúz­zuk és néhány óráig hűtőszekrényben tá­roljuk. Tálaláskor olvasztott csokoládéval leöntjük.

Next