Képes Újság, 1985. július-december (26. évfolyam, 28-52. szám)
1985-09-14 / 37. szám
16 község a nagyváros Vidéki, falusi riportra indultam a szerkesztőségből, s mire a helyszínre értem, pontosan tizenhárom kilométert mutatott a számláló. Lehetséges ez? A főváros szívétől egy falusi színhely tizenhárom kilométerre legyen? Lehetséges. Ez a falu, illetve nagyközség: Csömör. A Lánchidtól, a nulla kilométertől is összesen tizennégy kilométert kell utazni, hogy az ember a községbe érjen. Már az is csodával határos, hogy a közelség ellenére sem vált a főváros részévé, a nagy bekebelezési időszakot túlélte, és ma is őrzi teljes közigazgatási önállóságát. öt és félezer lakosú község a kétmilliós világváros szomszédságában, tövében, fényében, árnyékában ! Különös státus Csömöré . . . Múltja szokványos. Római település volt, később Franciscus de Chermer gróf birtoka (innen a neve is: Ghermer, Csömör) a török időkben elpusztult, Grassalkovich gróf telepítette be szlovák és németajkú földművesekkel, negyvennégy decemberében szabadult fel. Eddig szokványos a történet. A hatvanas évektől pedig különös. Ekkor történt ugyanis, hogy megindult a magyar falu, özönlött a fővárosba, özönlött volna, de adminisztratív intézkedések, egyéb akadályok (lakáshiány) miatt a sereg elakadt Pest határában. Itt vertek tanyát sokezren a fővárost koszorúzó településeken. Csömör lélekszáma rövid idő alatt szinte megkétszereződött, több mint kétezerrel nőtt. Vastól, Zalától Békésig, Szabolcsig mindenhonnan jöttek a telepesek, itt laktak, s a fővárosba jártak dolgozni. A magyar korona átadásakor Vance, az akkori amerikai külügyminiszter így kezdte beszédét a Parlamentben: „Amerika a népek nemzete.” Csömörről ugyancsak elmondható: Csömör népeink közössége, öt és fél ezer, minden égtájról való, a nemzeti paletta minden színét képviselő ember ma a község polgársága. Jó honfoglalóknak, jó községlakosoknak bizonyultak a telepesek. A szorgalom a legfőbb erényük, a sokféleség ellenére is lépten-nyomon érzékelhető az együvétartozás érzése, a jó közösségi szellem. Minden csömöri lakos fel tudja sorolni azokat az utcákat, amelyekben az elmúlt néhány évben mintegy háromszáz lakás épült rokoni, baráti, lakótársi segítséggel. Valamennyi ház kétszintes, vagy tetőtérbeépítéses. A helybelieknek sokszor fölteszik a kérdést: voltaképpen falusi vagy városi életrend szerint élnek-e? És erre a legnehezebb válaszolni. Az aktív keresők hetvenöt százaléka a fővárosba jár dolgozni. De nem bejáró dolgozók, hiszen tizenöt-harminc perc alatt a HÉV és a metró közös erővel a főváros szívébe is eljuttatja a csömörieket, akik ráadásul nagyon célszerűen a közel eső üzemekben vállaltak munkát. Az IKARUS-ban, az EMG-ben, a cinkotai AURAS-ban és a Finommechanikai Vállalatnál. Hajnalonként egy óriás vekkercsörgés az egész község, háromezer ember ébred kevés időbeli eltéréssel, s indul a gyárba, intézménybe, hivatalba. Iskolai időben ezt megtoldják még a középiskolások, akik mind Pestre járnak. Délután három óra tájban kezdik a visszaáramlást, s eltart hat, hét óráig. Ha felülről szemlélnénk ezt az életritmust, úgy tűnne, mint egy nagy hullámfürdő vízmozgása. Egy nagy emberhullám oda, egy vissza. Csömör alvófalu, sok-sok városi élet jeggyel. Például: minden középiskolás a fővárosban szerez érettségi bizonyítványt. A csömöriek bejáratosabbak a Sugár Áruházba, mint a környékbeli pes tövében Majd egy hétig tart a csömöri lagzi