Képes Újság, 1986. július-december (27. évfolyam, 28-52. szám)
1986-07-26 / 30. szám
A hegyek karéjában egy szép fekvésű kis falu, Nadaplatoztak a fehérvári huszárok, s csak úgy porzott alattuk a homok, Gárdonyból pedig toronyiránt szárazon hajtották át a csikókat Pákozdra. Érthető, hogy a fejlesztések sorában a legfontosabb a tó vízszintjének a szabályozása, a partrendezési munkák, a mederkotrás, a nádírtás, a tó biológiai fiatalítása volt. Az északi parton, okulva a déli üdülőövezet gondjaiból, a VIB irányításával összehangolt területelőkészítés is történt. Hogy mit jelent ez a száraz szakkifejezés? Nézzünk kicsit körül a napsütötte Bence-hegyen, s mindjárt szembetűnik a lényege. Kiépült az úthálózat, van villany és vízvezeték, s rövidesen a csatornázásnak is nekilátnak. A közművek megépítése itt ritka jó példaként megelőzte a nyaralók megsokasodását. Ma már a Bence-hegy alatt is lehet fürödni, mert nádirtással, partrendezéssel itt is hozzáférhetővé tették a tó vizét, s ami nagy szó: vannak szabad strandok is. Az új autós kemping kialakítása, épületeinek ízléses külseje és szolgáltatásainak színvonala pedig bárhol Európában kiállná az összehasonlítást. Bár a hegyoldalakról még ma is jókorát kell gyalogolni a vízhez, a fáradságért kárpótlást nyújt az elénk táruló tó panorámája. A lefelé kanyargó utcák szépen gondozott szőlők és gyümölcsöskertek között visznek, a dús zöldben újjá varázsolt ódon pincék, nádtetős présházak, piros cserepes, ízléses, mértéktartással épített nyaralók bukkannak elő. Nyári szezonban természetesen itt is sokan vannak, de korántsem akkora a tömeg, hogy elűzze a pihentető csendet és nyugalmat. A partmenti lankákról érdemes beljebb is felfedezni a Velencei-hegység zegzugos ösvényeit, virágos rétjeit, sűrű csalitjait. Ez a hegységünk a kőzetek különleges szabadtéri múzeuma. Magva, a Föld ókorának szülötte, több százmillió éves gránittömb. A geológusok itt, Nadap község alatt, a hegység gránitlábazatában helyezték el az ország szintezési alappontját, az úgynevezett szintezési ősjegyet. Nem is olyan régen még innen számították az országban a földrajzi magasságot. Pákozd és Sukoró ma is szembetűnő sajátossága a tájba illeszkedő népi építészet megőrzése, s jegyeinek továbbélése az újabban emelt épületekben. A nádtető visszatérésével a nádazás ősi mestersége is lassan újraéled. A legősibb mesterség, a halászat már megszűnt a tavon, eszközei a múzeumok falai közé vonultak be. A horgászparadicsommá vált Velencei-tó Közép-Európa egyik legjobb pontyozó tava lett; sporthorgászainak éves átlagfogása 26 kilogramm. Aki nem hiszi, tegyen maga is próbát! Horváth Mária Fotó: Soproni Béla Szőlőhegyi kilátás a szelíd szépségű tóra