Kereskedelmi Értesítő, 1967 (60. évfolyam, 2-31. szám)
1967-01-10 / 2. szám
8 — 1967. január 10. KERESKEDELMI ÉRTESÍTŐ 2. szám, forgalom közötti különbözet 50%-ával növelni kell. Az így növelt forgalom után járó jutalék teljes jutalékkulccsal számolandó el. Ezekben a boltokban az állományi létszám tartós növelése vagy csökkentése esetén — a létszámváltozást követő hó 1-től — a jutalékkulcs megállapításánál figyelembe vett egy hóra jutó átlagforgalmat a jutalékkulcs változatlanul hagyásával — arányosan növelni, illetőleg csökkenteni kell. Az esetben, ha a létszámemeléssel a bolt állományi létszáma a 4 főt előreláthatóan tartósan meghaladja, a létszámemelést követő hó 1. napjától a tiszta jutalékrendszernek a 3. pontban előírt módszerére kell áttérni. c) A több áruházi osztály forgalmának bonyolításában közreműködő dolgozók jutalékát a következők szerint kell kiszámítani : — a forgalmi követelményt meg kell szorozni az érintettek tárgyhavi dolgozó létszámával; — az áruház összes jutalékrendszerbe vont dolgozó létszámának figyelembevételével kiszámított tényleges egy főre jutó havi forgalmat meg kell szorozni az érintettek tárgyhavi dolgozó létszámával; — az esetben, ha az érintett dolgozó létszámának a tárgyhónap egy főre jutó forgalmával való szorzata a forgalmi követelménynek a tárgyhó dolgozó létszámával való szorzatánál nagyobb, a jutalékot a 6. a) pont aa) bekezdésében előírtak szerint kell elszámolni; — az esetben, ha az érintett tárgyhavi dolgozó létszámának a forgalmi követelménnyel való szorzata a kisebb, a jutalék elszámolásánál a 6/a) pont ab) bekezdésében előírtak szerint kell eljárni. Mennyiségre épülő jutalékrendszer (darabbérezés) 7. a) A tiszta jutalékrendszerbe vont boltok darabbére, a bázisidőszak alatt kifizetett alapbér és jutalék havi egy főre jutó együttes összegének és a bázisidőszakban eladott havi egy főre jutó árumennyiség (továbbiakban: mennyiségi követelmény) hányadosa. b) A legalább 4 eladót foglalkoztató boltokban az árusításban közvetlenül rendszeresen részt nem vevő dolgozók (a továbbiakban: egyéb dolgozók) — darabbér helyett — a bolt árbevételére épülő forgalmi jutalékot is kaphatnak (boltvezető, pénztáros stb.). Ez esetben az eladók, illetőleg az egyéb dolgozók bázis bér- és létszámadatait a darabbér, illetőleg a jutalékkulcs megállapítása céljából meg kell bontani. Az eladók darabbérét az a) pontban előírt módon, az eladók adatainak figyelembevételével kell kiszámítani. Az egyéb dolgozók jutalékkulcsa a 3. vagy 4. pontokban előírt módon állapítandó meg. c) A legfeljebb 4 (állományi) dolgozót foglalkoztató boltokban a jutalékrendszer — az egy főre jutó havi mennyiség és az egy főre jutó havi bér helyett — a bázisidőszaknak egy hóra jutó átlag mennyiségére és egy hóra jutó átlagbérére is építhető. Ez esetben a darabbér a bázisidőszakban kifizetett alapbér és jutalék egy hóra jutó együttes összegének és az ugyanezen időszakban eladott árumennyiség havi átlagának hányadosa. d) A bázisidőszak alapbérének, jutalékának, dolgozó létszámának kiszámításánál és az időközbeni alapbéremelések figyelembevételénél a 3. pont előírásai szerint kell eljárni. 8. a) A mennyiségre épülő jutalékrendszernél a jutalék az eladott árumennyiség és a teljes, illetőleg az 50%-kal csökkentett darabbér szorzata. Ha a mennyiségi követelményt aa) a bolt teljesíti vagy túlteljesíti, a mennyiségi követelmény és a tárgyhavi dolgozó létszám szorzatának megfelelő forgalom után járó jutalékot teljes darabbérrel, míg az eladott mennyiség fennmaradó része után fizetendő jutalékot 50%-kal csökkentett darabbérrel kell elszámolni, a b) a bolt nem teljesíti a ténylegesen eladott mennyiséget — jutalékelszámolás szempontjából — a darabbér kialakításánál figyelembe vett mennyiségi követelménynek a tárgyhavi dolgozó létszámmal való szorzata és a ténylegesen eladott mennyiség közötti különbözet 50%ával növelni kell. Az így módosított mennyiség után járó jutalékot teljes darabbérrel kell elszámolni. b) Azoknál a legalább 4 eladót foglalkoztató boltoknál, ahol az eladók darabbért, az egyéb dolgozók forgalmi jutalékot kapnak, az eladók jutalékát az a) pont, az egyéb dolgozók jutalékát a 6. aa), 6. ab) pontok előírásainak alkalmazásával kell elszámolni. c) A legfeljebb 4 állományi dolgozót foglalkoztató olyan boltokban, ahol a darabbért a 7. c) pont előírásainak alkalmazásával állapították meg ,a jutalékot a 6. b) pontban előírtak értelemszerű alkalmazásával kell elszámolni. A tiszta jutalékrendszer általános szabályai 9. a) Az árbevételre, vagy a mennyiségre épülő jutalékrendszert alkalmazó boltoknál a lebonyolított forgalom alapján elszámolt jutalékból annak felosztásaelőtt — a nyugdíjasok, kisegítők törzsbérét és jutalékátalányát, valamint a rövidített munkaidejű fiatalkorúak törzsbérét le kell vonni. b) Ha a legalább 4 eladót foglalkoztató boltban a jutalékrendszernek a 7. b) pont szerinti módszerét alkalmazzák, a nyugdíjasok és kisegítők törzsbérét, valamint jutalékátalányát attól függően kell az eladók, illetőleg az egyéb dolgozók jutalékából levonni, hogy e dolgozók a tárgyhónapban melyik csoportban dolgoztak. A rövidített munkaidejű fiatalkorú kisegítők törzsbére az egyéb dolgozók jutalékából vonandó le.e. Az esetben, ha az egyéb dolgozók közül egyesek huzamosabb ideig távol vannak és emiatt a többiek a helyettesítéssel arányban nem álló indokolatlan többletkeresethez jutnának, a távollét idejével arányos jutalék legfeljebb 50%-a elvonható. d) A boltvezető által egyedi elbírálás alapján felosztható jutalékkal a beosztottak jutalékát kell a 19/1966. (K.E. G.) Bk. M. számú utasítás 6. pontja szerint csökkenteni. 10. a) A 9. pont előírásai alapján csökkentett jutalékot a bolt dolgozói között a tárgyhónapban ledolgozott időre járó alapbér a részmunkaidősöknél a ledolgozott időre járó esetleges teszmei alapbér arányában kell felosztani. Ugyanígy kell eljárni a több áruházi osztály munkájában közreműködő dolgozók jutalékának felosztásánál is. b) A legalább 4 eladót foglalkoztató olyan boltokban, ahol a 7. b) pont szerinti jutalékrendszert alkalmazzák, az eladók, illetőleg az egyéb dolgozók elkülönített jutalékát ugyancsak a tárgyhónapban ledolgozott időre járó alapbér arányában kell felosztani. c) A jutalék felosztásánál az árusítás miatt elrendelt túlórák alapdíját a ledolgozott időre járó alapbérnek kell tekinteni. 11. a) Ha a nyitvatartási idő rovására lebonyolított leltárak (vagyonmegállapító vagy elszámoltató) száma meghaladja a jutalékkulcs, illetőleg a darabbér megállapításának alapját képező bázisidőszak leltárainak számát, a többletleltározást díjazni kell. E címen a többletleltárak miatt kieső árusítási időre az érintett dolgozók alapbérének időarányos részét kell kifizetni. b) Az olyan boltoknál, ahol a leltározás miatti zárvatartás huzamosabb ideig tart (pl. nagyobb iparcikk boltoknál) leltár miatt kieső idő díjazása a következők szerint is megoldható: — a jutalékkulcs, illetőleg a darabbér megállapításánál a 3. d) pont szerint korrigált alapbérek összegéből levonandó a bázisidőszakban lebonyolított leltározások miatti zárvatartás napjaira jutó alapbér; — a tárgyidőszakban, a nyitvatartási idő rovására lebonyolított vagyonmegállapító és elszámoltató leltárak miatt kieső időre az érintett dolgozók alapbérének időarányos része fizetendő, tekintet nélkül a bázisidőszakban lebonyolított leltárak számára. 12. A bolt zárvatartásával lebonyolított festés és tatarozás esetén a boltban maradt dolgozóknak a kieső árusítási időre alapbérük időarányos részét kell fizetni.