Kereskedelmi Értesítő, 1969 (62. évfolyam, 1-30. szám)

1969-10-22 / 22. szám

1781969. október 2. KERESKEDELMI ÉRTESÍTŐ 22. szám. a bankszámlára készpénzben teljesített fizetésnél akkor, amikor a készpénzt a pénzintézet pénztáránál vagy a pos­tán befizetik. A jogosult a fizetésről általában csak 1-3 nap múlva értesül oly módon, hogy a pénzintézet az összeg jóváírásáról értesíti. Fontos, hogy a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátásának kérése előtt az előbbiek figye­lembevételével győződjék meg arról, hogy nem történt-e fizetés, mert ha már kiegyenlített követelésére kéri fize­tési meghagyás kibocsátását, ezzel felesleges munkát okoz a gazdasági döntőbizottságnak és a kötelezettnek, továbbá eljárási illetéket is kell fizetnie. 4. A jogosultnak a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem (43/B. §) megalapozottságát okmányok­kal vagy más bizonyítékokkal nem kell igazolnia. Nem elegendő azonban annak puszta megjelölése, hogy a köve­telés miből ered. A kérelem tartalma tekintetében köve­telmény, hogy az az igénybejelentési felhívás kellékeivel rendelkezzék, tehát hogy a kötelezett a fizetési meghagyás kézhezvétele után meg tudja állapítani, hogy a jogosult tőle milyen jogalapon és mennyit követel. Előfordulhat, hogy a fizetési meghagyás iránti kérelem tartalma nem szabatos, nem felel meg az igénybejelentési jellegű felhívás követelményeinek sem. A jogszabály nem ad lehetőséget arra, hogy a gazdasági döntőbizottság a ké­relem helyes tartalmát akár a kérelmező meghallgatásá­val tisztázza, akár a kérelemtől eltérő tartalmú fizetési meghagyást bocsásson ki. Ennek megfelelően az ilyen nem szabályszerűen előterjesztett kérelem alapján a döntőbi­zottság a fizetési meghagyás kibocsátását megtagadja. A jogosultnak azonban lehetősége van arra, hogy újabb — szabályszerű tartalmú — fizetési meghagyás iránti kérel­met vagy keresetlevelet terjesszen elő. Ha a jogosult ezt a megtagadó végzés kézbesítésétől számított 8 napon be­lül terjeszti elő, a korábbi fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemhez fűződő joghatály fennmarad. 5. A jogszabály szerint a gazdasági döntőbizottság a sza­bályszerűen előterjesztett kérelem alapján a fizetési meg­hagyást a kötelezett meghallgatása nélkül bocsátja ki. A gazdasági döntőbizottság a fizetési meghagyást csak a kö­telezettnek adja ki, a jogosult csak — ellentmondás esetén — a tárgyalás kitűzéséről szóló értesítést, ennek hiányában pedig a fizetési meghagyásnak jogerősségi és végrehajtha­­tósági záradékkal ellátott példányát kapja kézhez. 6. Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet nem a hatáskörrel vagy illetékességgel rendelkező gazda­sági döntőbizottságnál terjesztik elő, a döntőbizottság ér­telemszerűen az EB 23. §-ának (1) bekezdését alkalmazza. Ennek megfelelően, ha az iratokból meg lehet állapítani az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező gaz­dasági döntőbizottságot, a kérelmet végzéssel ahhoz átte­szi, különben a fizetési meghagyás kibocsátását megta­gadja. Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem tartalmából az tűnik ki, hogy a jogosult által érvényesíteni kívánt követelés elévült, a gazdasági döntőbizottság az EB 24. §-ának megfelelően ezt hivatalból észleli és a ké­relem teljesítését megtagadja. Ha a jogosult ezzel nem ért egyet, módjában áll követelését keresettel érvényesí­teni. Erre természetesen lehetőség van a megtagadás min­den más esetében is. Bár a jogszabály a fizetési meghagyás kibocsátását meg­tagadó végzés ellen nem ad lehetőséget a jogorvoslatra, a végzést a döntőbizottság minden esetben röviden indo­kolja. 7. A kötelezett ellentmondását a fizetési meghagyás kézbesítésének napjától számított 8 napon belül nyújt­hatja be a fizetési meghagyást kibocsátó gazdasági döntő­­bizottsághoz.A határidő a fizetési meghagyás kézbesítését követő napon kezdődik. Az ellentmondásban hivatkozni kell a fizetési meghagyás számára, a jogosult nevére és az összegre. A jogszabály nem közvetlenül, csak a keresetlevél kel­lékeire utalással határozza meg a fizetési meghagyás el­leni ellentmondás tartalmi kellékeit, ezen felül annyi el­igazítást ad, hogy a fizetési meghagyás bármilyen címen előterjesztett megtámadását ellentmondásnak kell tekin­teni. A kötelezett olyan tartalmú ellenkérelme azonban, amely a követelést teljes egészében elismeri és csak a fizetésre halasztásnak vagy részletekben való fizetésnek engedélyezését kéri, nyilvánvalóan nem tekinthető meg­támadásnak, illetve ellentmondásnak. Az ilyen kérelem ugyanis nélkülözi az ellentmondás valamennyi tartalmi elemét — a jogalap és az összegszerűség vitássá tételét — halasztás, illetve részletfizetés engedélyezésének pedig a vonatkozó rendelkezések értelmében nincs helye. 8. Ha a kötelezett a fizetési meghagyásnak eleget tesz, ellentmondásnak természetesen ilyen alapon nincs helye. Célszerű azonban, hogy a kötelezett a fizetésről a jogo­sultat külön is értesítse, nehogy ez azonnali beszedési megbízást is benyújtson. (A jogosultnak egyébként min­dig meg kell győződnie a beszedési megbízás benyújtása előtt arról, hogy a kötelezett időközben nem fizette-e meg a tartozását.) 9. Ha a kötelezett a fizetési meghagyás ellen 8 napon belül ellentmondást nem terjeszt elő, a gazdasági döntő­­bizottság a fizetési meghagyást a következő záradékkal látja el: „Ez a fizetési meghagyás jogerős és végrehajt­ható.” A jogerőt megállapító döntőbíró a záradékot kelte­zéssel és aláírásával látja el. Az Illetékkiszabási Hivatal részére szóló értesítést a gazdasági döntőbizottság a jogerősítés megtörténte után küldi el. 10. A jogosult a fizetési meghagyásban foglalt követelé­sét és annak járulékait a záradékolt fizetési meghagyás eredeti példányának csatolásával benyújtott azonnali be­szedési megbízással érvényesítheti. A pénzintézetek a fizetési meghagyás alapján benyújtott azonnali beszedési megbízás összegével a kötelezett hozzájárulása nélkül megterhelik a kötelezett bank­számláját, ha erre a számlán fedezet van. [L. a 37/1967. (X. 12.) Korm. sz. rendelet 2. §-ának (2) bekezdését.] A pénzintézetek a fizetési meghagyás alapján benyújtott azonnali beszedési megbízásokat abban az esetben sem küldik vissza a benyújtónak, ha a kötelezett bankszámlá­ján huzamosabb ideig (4—6 napot meghaladóan) sem áll rendelkezésre a fizetés teljesítéséhez szükséges pénzügyi fedezet és ezeket a megbízásokat — amint erre a számlán fedezet van —, az egyéb megbízások előtt teljesítik. ]. a 34/1967. (XII. 24.) PM számú rendelet 9. §-ának (2) bekez­dését.] A pénzintézet megtagadja az azonnali beszedési megbí­zás teljesítését, ha a jogosult a megfelelően záradékolt fizetési meghagyást nem csatolta a megbízáshoz, továbbá ha a fizetési meghagyás és az azonnali beszedési megbízás adatai egymástól eltérnek (pl. a jogosult vagy a kötelezett neve nem egyezik, a megbízás összege nagyobb, mint a fizetési meghagyásé). Az összeg járulékainak a kiszámítá­sát (pl. a­ késedelmi kamat összegét) a pénzintézetek nem ellenőrzik és a helytelenül kiszámított összeg könyvelésé­ért nem felelnek. A pénzintézet a fizetési meghagyást a teljesített azon­nali beszedési megbízás „Terhelési értesítés” példányával együtt küldi meg a kötelezettnek. A gazdálkodó szervek a fizetési meghagyás helytelen végrehajtásával kapcsolatos felszólalásukat, panaszukat a bankszámlájukat vezető bankszervhez nyújthatják be. Az esetleges kétszeres fizetéssel kapcsolatos viták elintézése nem tartozik a pénzintézetek hatáskörébe. Ilyen ügyben a jogosulthoz, illetve az illetékes gazdasági döntőbizott­sághoz fordulhatnak. 11. A 43/C. § (2) bekezdése csupán a fizetési meghagyás kibocsátását megtagadó végzés elleni jogorvoslatot zárja ki. Az elkésetten előterjesztett ellentmondást visszautasító végzés vonatkozásában azonban az EB 44. §-ának szabálya érvényesül, tehát ez ellen fellebbezésnek van helye. 12. A fizetési fegyelem megjavítása érdekében a pénzin­tézetek a forgóeszköz hitelezés során ügyelnek arra, hogy a hitel mértéke és lejárata is ösztönözzön a követelések behajtásának szorgalmazására. Az adós késedelmes fize­tése miatt a pénzintézet — az egyéb feltételek fennforgása

Next