Kereskedelmi Értesítő, 1969 (62. évfolyam, 1-30. szám)
1969-10-22 / 22. szám
1781969. október 2. KERESKEDELMI ÉRTESÍTŐ 22. szám. a bankszámlára készpénzben teljesített fizetésnél akkor, amikor a készpénzt a pénzintézet pénztáránál vagy a postán befizetik. A jogosult a fizetésről általában csak 1-3 nap múlva értesül oly módon, hogy a pénzintézet az összeg jóváírásáról értesíti. Fontos, hogy a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátásának kérése előtt az előbbiek figyelembevételével győződjék meg arról, hogy nem történt-e fizetés, mert ha már kiegyenlített követelésére kéri fizetési meghagyás kibocsátását, ezzel felesleges munkát okoz a gazdasági döntőbizottságnak és a kötelezettnek, továbbá eljárási illetéket is kell fizetnie. 4. A jogosultnak a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem (43/B. §) megalapozottságát okmányokkal vagy más bizonyítékokkal nem kell igazolnia. Nem elegendő azonban annak puszta megjelölése, hogy a követelés miből ered. A kérelem tartalma tekintetében követelmény, hogy az az igénybejelentési felhívás kellékeivel rendelkezzék, tehát hogy a kötelezett a fizetési meghagyás kézhezvétele után meg tudja állapítani, hogy a jogosult tőle milyen jogalapon és mennyit követel. Előfordulhat, hogy a fizetési meghagyás iránti kérelem tartalma nem szabatos, nem felel meg az igénybejelentési jellegű felhívás követelményeinek sem. A jogszabály nem ad lehetőséget arra, hogy a gazdasági döntőbizottság a kérelem helyes tartalmát akár a kérelmező meghallgatásával tisztázza, akár a kérelemtől eltérő tartalmú fizetési meghagyást bocsásson ki. Ennek megfelelően az ilyen nem szabályszerűen előterjesztett kérelem alapján a döntőbizottság a fizetési meghagyás kibocsátását megtagadja. A jogosultnak azonban lehetősége van arra, hogy újabb — szabályszerű tartalmú — fizetési meghagyás iránti kérelmet vagy keresetlevelet terjesszen elő. Ha a jogosult ezt a megtagadó végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül terjeszti elő, a korábbi fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemhez fűződő joghatály fennmarad. 5. A jogszabály szerint a gazdasági döntőbizottság a szabályszerűen előterjesztett kérelem alapján a fizetési meghagyást a kötelezett meghallgatása nélkül bocsátja ki. A gazdasági döntőbizottság a fizetési meghagyást csak a kötelezettnek adja ki, a jogosult csak — ellentmondás esetén — a tárgyalás kitűzéséről szóló értesítést, ennek hiányában pedig a fizetési meghagyásnak jogerősségi és végrehajthatósági záradékkal ellátott példányát kapja kézhez. 6. Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet nem a hatáskörrel vagy illetékességgel rendelkező gazdasági döntőbizottságnál terjesztik elő, a döntőbizottság értelemszerűen az EB 23. §-ának (1) bekezdését alkalmazza. Ennek megfelelően, ha az iratokból meg lehet állapítani az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező gazdasági döntőbizottságot, a kérelmet végzéssel ahhoz átteszi, különben a fizetési meghagyás kibocsátását megtagadja. Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem tartalmából az tűnik ki, hogy a jogosult által érvényesíteni kívánt követelés elévült, a gazdasági döntőbizottság az EB 24. §-ának megfelelően ezt hivatalból észleli és a kérelem teljesítését megtagadja. Ha a jogosult ezzel nem ért egyet, módjában áll követelését keresettel érvényesíteni. Erre természetesen lehetőség van a megtagadás minden más esetében is. Bár a jogszabály a fizetési meghagyás kibocsátását megtagadó végzés ellen nem ad lehetőséget a jogorvoslatra, a végzést a döntőbizottság minden esetben röviden indokolja. 7. A kötelezett ellentmondását a fizetési meghagyás kézbesítésének napjától számított 8 napon belül nyújthatja be a fizetési meghagyást kibocsátó gazdasági döntőbizottsághoz.A határidő a fizetési meghagyás kézbesítését követő napon kezdődik. Az ellentmondásban hivatkozni kell a fizetési meghagyás számára, a jogosult nevére és az összegre. A jogszabály nem közvetlenül, csak a keresetlevél kellékeire utalással határozza meg a fizetési meghagyás elleni ellentmondás tartalmi kellékeit, ezen felül annyi eligazítást ad, hogy a fizetési meghagyás bármilyen címen előterjesztett megtámadását ellentmondásnak kell tekinteni. A kötelezett olyan tartalmú ellenkérelme azonban, amely a követelést teljes egészében elismeri és csak a fizetésre halasztásnak vagy részletekben való fizetésnek engedélyezését kéri, nyilvánvalóan nem tekinthető megtámadásnak, illetve ellentmondásnak. Az ilyen kérelem ugyanis nélkülözi az ellentmondás valamennyi tartalmi elemét — a jogalap és az összegszerűség vitássá tételét — halasztás, illetve részletfizetés engedélyezésének pedig a vonatkozó rendelkezések értelmében nincs helye. 8. Ha a kötelezett a fizetési meghagyásnak eleget tesz, ellentmondásnak természetesen ilyen alapon nincs helye. Célszerű azonban, hogy a kötelezett a fizetésről a jogosultat külön is értesítse, nehogy ez azonnali beszedési megbízást is benyújtson. (A jogosultnak egyébként mindig meg kell győződnie a beszedési megbízás benyújtása előtt arról, hogy a kötelezett időközben nem fizette-e meg a tartozását.) 9. Ha a kötelezett a fizetési meghagyás ellen 8 napon belül ellentmondást nem terjeszt elő, a gazdasági döntőbizottság a fizetési meghagyást a következő záradékkal látja el: „Ez a fizetési meghagyás jogerős és végrehajtható.” A jogerőt megállapító döntőbíró a záradékot keltezéssel és aláírásával látja el. Az Illetékkiszabási Hivatal részére szóló értesítést a gazdasági döntőbizottság a jogerősítés megtörténte után küldi el. 10. A jogosult a fizetési meghagyásban foglalt követelését és annak járulékait a záradékolt fizetési meghagyás eredeti példányának csatolásával benyújtott azonnali beszedési megbízással érvényesítheti. A pénzintézetek a fizetési meghagyás alapján benyújtott azonnali beszedési megbízás összegével a kötelezett hozzájárulása nélkül megterhelik a kötelezett bankszámláját, ha erre a számlán fedezet van. [L. a 37/1967. (X. 12.) Korm. sz. rendelet 2. §-ának (2) bekezdését.] A pénzintézetek a fizetési meghagyás alapján benyújtott azonnali beszedési megbízásokat abban az esetben sem küldik vissza a benyújtónak, ha a kötelezett bankszámláján huzamosabb ideig (4—6 napot meghaladóan) sem áll rendelkezésre a fizetés teljesítéséhez szükséges pénzügyi fedezet és ezeket a megbízásokat — amint erre a számlán fedezet van —, az egyéb megbízások előtt teljesítik. ]. a 34/1967. (XII. 24.) PM számú rendelet 9. §-ának (2) bekezdését.] A pénzintézet megtagadja az azonnali beszedési megbízás teljesítését, ha a jogosult a megfelelően záradékolt fizetési meghagyást nem csatolta a megbízáshoz, továbbá ha a fizetési meghagyás és az azonnali beszedési megbízás adatai egymástól eltérnek (pl. a jogosult vagy a kötelezett neve nem egyezik, a megbízás összege nagyobb, mint a fizetési meghagyásé). Az összeg járulékainak a kiszámítását (pl. a késedelmi kamat összegét) a pénzintézetek nem ellenőrzik és a helytelenül kiszámított összeg könyveléséért nem felelnek. A pénzintézet a fizetési meghagyást a teljesített azonnali beszedési megbízás „Terhelési értesítés” példányával együtt küldi meg a kötelezettnek. A gazdálkodó szervek a fizetési meghagyás helytelen végrehajtásával kapcsolatos felszólalásukat, panaszukat a bankszámlájukat vezető bankszervhez nyújthatják be. Az esetleges kétszeres fizetéssel kapcsolatos viták elintézése nem tartozik a pénzintézetek hatáskörébe. Ilyen ügyben a jogosulthoz, illetve az illetékes gazdasági döntőbizottsághoz fordulhatnak. 11. A 43/C. § (2) bekezdése csupán a fizetési meghagyás kibocsátását megtagadó végzés elleni jogorvoslatot zárja ki. Az elkésetten előterjesztett ellentmondást visszautasító végzés vonatkozásában azonban az EB 44. §-ának szabálya érvényesül, tehát ez ellen fellebbezésnek van helye. 12. A fizetési fegyelem megjavítása érdekében a pénzintézetek a forgóeszköz hitelezés során ügyelnek arra, hogy a hitel mértéke és lejárata is ösztönözzön a követelések behajtásának szorgalmazására. Az adós késedelmes fizetése miatt a pénzintézet — az egyéb feltételek fennforgása