Kereskedelmi Szakoktatás, 1901. szeptember – 1902. június (10. évfolyam, 1-10. szám)

1901-11-30 / 3. szám

X. évi. KERESKEDET­MI SZAKOKTATÁS 1­27 meleg, mintha a nap volna; könyh­ullása olyan forró, mintha a vér volna. Ha szemét lehunyja, mintha a meghalás volna, ha ismét fölnyitja, mintha föltámadás volna; némasága, mintha beszéd volna, ránézése mintha h­ivás volna; gyász­fátyol­a az örök éj­szaka volna a két szem csillaga mintha két világ volna. . . Egész alakja oly kínzó, oly vonzó, oly keblére záró" .. . Jókai sajátos szavai­tól, szósoraitól kezdve itt az utolsó sorban , a hasonlító mutató „oly" szónak értékétől kezdve, körülírás, reflexió, numerus, rithmus, zene. . . mi minden van itt együtt mi mindent magyaráz Jókai stílusából! Amit nem lehet édes borzongás nélkül végig­hallgatni. Amit nem lehet szürke elmélettel magyarázni. Amit nem lehet egyszeri olvasás után se, soha többé felejteni. Hangsúlyozni merem, hogy akárhány tanuló, önként, lopva fogja megtanulni, s ez többet használ neki, mint huszonöt szó, mely Jókai stílusáról van ismert kaptafánk szerint megírva. Általában több szint, több költészetet vigyünk be könyveinktől kezdvén, magyarázatainkba, az irodalmi órákra. Kivált, ha egyéb reformot nem tudunk keresztülvinni, dobjuk el már egyszer a semmivel se indokolt, általános mondásokat. Mit mond a könyv, ha a legújabb költőkről, vagy Petőfi utánzóiról annyit mond, hogy tele van puffanó frázisokkal, sallangos mondásokkal, ízetlenséggel, világfájdalommal, s isten tudja, mivel ! Egy szemelvény nincs tőlük a könyvben. Hiszen jó, nem nagy kár. De ha ilyen egyszerű dolognál idéznének 5 sort Erdélyi­től, hogy van dolga ezen költeményekben aranynak, gyöngynek, gyémántnak és holdsugárnak, mert népies motívumoknak látszanak, és a képtelen képeknek, mint a bor ; arany tej; köny­v lélek vére (micsoda rútság!) a hegedű hangjai - fából arany karikák; (szemlél­tetni akarván a hang futamos hullámait;) hogy ha nagyot akarnak mondani, mindjárt belekeverik az istent, s az egyik költő ..istent iszik a borban (mert t. i. ő a borban is jelen van;­ a nagy mondások hajhászása is meg lesz a kis analyzisben magyarázva. Hátha párvo­nalba állítja Petőfi két sorát: Tarka madár nem fütyörész az ágon, Sárga-piros levél zörög a fákon" ... az egyik Petőfi-utánzó synonim két sorával: „Ki ütött gyilkos tőrt a nyár­ hő szivébe, ki vert lakatot a hangos völgy szájára(V. ö.: piros levél madárhang); a kettő közti, természetességre való külömbség ékesebben beszél minden sok be­szédnél. Vagy hogy mik Arany lyrájánál azok, miket a könyvek „nyugodt bölcselet által életszabályonként elvont tételekének neveznek magyarázat nélkül, mind másképp festenének, ha Arany önállóan tárgyalt lyrájánál bővebben is kiterjeszkedtünk volna rá, mert ott volt tér és idő. Jó tanár meddő munkát végez jó könyv nélkül. Iskolánkban pedig nem jó könyv az, mely föltételezi, hogy a 4 osztályból jött tanulók ismereteinek kiegyenlítésére, s kiegészítésére lépten-nyomon nincs szükség. Akárhányszor tapasztaljuk, hogy jó tanulók se képesek fölismerni egyszerű stilisztikai szépségeket. Azokba mélyebbre szállni meg már csak azért­ se tudnak, mert hiszen a középiskolákban azt az ismeretet csak első kapavágásnak tekintik, melyet rendszeres poétikai

Next