Kereskedelmi Szakoktatás, 1941. szeptember – 1942. március (49. évfolyam, 1-7. szám)
1941-10-01 / 2. szám
XLII. évi. Kereskedelmi Szakoktatás 55 is, kialakulatlanok E mellett a gazdasági dot, amelyet tanítványainkkal meg kell ismételnünk, szüntelenül változik. Változnak a termelési viszonyok, a forgalom jogszabályai, a kereskedelmi szokások. Ha tanítványainknak a valóságról hű képet akarunk festeni, ismereteinket szüntelenül ki kell egészítenünk és meg kell újítanunk. Nekünk tehát olyan nehézségeink is vannak, amelyekkel más iskolák tanárainak kevésbbé kell küzdeniük. E nehézségek elhárítására az egyesek ereje gyakran nem elegendő. Ezért hálásak vagyunk felettes hatóságunknak, hogy szünidei továbbképző tanfolyamok szervezésével szakismereteink időnkénti felújítását és kiegészítését lehetővé teszi. Hálásak vagyunk azért is, hogy szak- és didaktikai ismereteink gyakarítását szolgáló folyóiratunk államsegélyben részesül. Reméljük, hogy a háborús helyzet megszűntével felettes hatóságunk — főként földrajz- és idegennyelv szakos kartársaink számára —a bel- és külföldi tanulmányutakat is lehetővé teszi. Ma, amikor az állam a kül- és belföldi ösztöndíjak nagy sokaságával támogatja a pályaválasztás előtt vagy a pályája kezdetén álló ifjúságot, úgy érezzük, nem szerénytelen az a kérésünk, hogy ily ösztöndíjakban a mi tanárságunk is részesüljön, hiszen a kereskedelmi iskolai tanár csak a való és egyre változó élet szüntelen tanulmányozása mellett tudja kötelességét megfelelően teljesíteni. Bizonyára elősegítik majd továbbképzésünket a megjelenő vezérkönyvek és a Nemzetnevelés könyvtárának egyéb kötetei is. Mind e nagyjelentőségű hatósági támogatások mellett is szükség van azonban arra, hogy egyesületünk tagjainak együttes erejével keresse az élettel való kapcsolatokat, adjon alkalmat a változások ismertetésére és a felmerült problémák tisztázására , s hogy a kutató és tisztázó munka eredményét valamennyi tagja számára hozzáférhetővé tegye. Egyesületünk ezen a téren a múltban is szép munkát végzett , és maradandó eredményeket ért el. Egyik fő törekvésem, hogy ezt a kutató és alkotó szellemet ébren tartsam, s azokat az eredményeket, amelyek előadásainkon és megbeszéléseinken kialakulnak, a kortársak közkincsévé tegyem. Az a meggyőződésem, hogy e munkánkkal nemcsak iskolánk céljainak megvalósulását segítjük elő, hanem jelentékeny szolgálatot tehetünk a gazdasági műveltség fejlesztésének és terjesztésének s a Széchenyi értelmében vett gyakorlati élettudás gyarapításának is. Sajátos feladataink vannak a szorosan vett nevelés terén is .A magyar ifjúságnak a gyakorlati életpályáktól való idegenkedését elsősorban nekünk kell leküzdenünk ; azt a vállalkozó szellemet, önállóságra való hajlamot, amelynek fontosságát Kormányzó Urunk szolnoki beszédében oly nagy nyomatékkal emelte ki, főként nekünk kell felébresztenünk ; mi vagyunk elsősorban hivatottak arra, hogy érdeklődést keltsünk és hajlamot ébresszünk a kereskedelmi pályák iránt, amelyek megfelelő betöltésétől nemcsak a forgalom zavartalansága, de a hazai munkaalkalmak bősége, népünk verejtékes munkájának gyümölcse, tehát végeredményben a nemzet jóléte is igen nagy mértékben függ. Nekünk kell elsősorban a magyar ifjúságban azt a felelősségérzetet is felkeltenünk, amelynek fontosságára a miniszter úr képviselője , dr. Laczka Alajos ő méltósága oly meggyőzően mutatott rá. Ez a nagyjelentőségű lélekformáló munka megkívánja, de meg is érdemli mindnyájunk közös erőfeszítését. Egyesületünk a kereskedői hivatásra nevelés kérdéseinek tisztázását is feladatának tartja, s hiszem, hogy a benne rejlő szellemi és erkölcsi erőkkel meg is fogja oldani. Az anyagi ügyeket csak másodsorban említem. Nem mintha nem érezném át teljesen az anyagi gondokkal küzdő kartársak nehéz helyzetét, vagy ne látnám át az anyagiak nagy jelentőségét. Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy a nevelés nagy munkáját csak olyan tanár végezheti kellő lelkesedéssel és eredménnyel, akinek lelki erejét a napi gondok fel nem emésztik ; akinek van ideje és alkalma az önművelésre és a tárgyában való nyugodt elmélyedésre. Azt az éltető meleget, amely a fiatal lelkek erőit kibontakoztatja és nagyra növeli, csak olyan lélek sugározhatja magából, amely harmonikus és megelégedett. Ezért a tanári munka anyagi és erkölcsi elismerése nemcsak a mi szerény rendünk külön ügye, hanem a nemzet egészének is fontos érdeke. Hogy az anyagiakat mégis csak másodsorban említem, ez következik a mi elvi állás