Kereskedelmi Szemle, 1961 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1961-01-01 / 1. szám
t elvégezték. A tanfolyam 1899-től, mint Keleti Kereskedelmi Akadémia folytatta működését egészen az egyetem közgazdasági karába történt beolvadásáig. Emellett a Budapesti Kereskedelemi Akadémiának voltak tanfolyamai, amelyek nem voltak ugyan főiskolák, de alkalmasak voltak ennek előkészítésére. Először a Budapesti Kereskedelmi Akadémia alakította át szervezetét főiskolává. Ehhez meg kell jegyezni, hogy 1895-ig, a felsőkereskedelmi iskolai szervezet életbeléptetéséig a középfokú kereskedelmi szakoktatást kereskedelmi középiskolák és mintegy tíz Kereskedelmi Akadémia látták el. Lényeges különbség e két típus között nem volt, bár a kereskedelmi akadémiák igyekeztek olyan látszatot kelteni, mintha a kereskedelmi középiskoláknál magasabb fokú intézetek lennének. Ennek a helyzetnek 1895-ben az vetett véget, hogy az összes középfokú kereskedelmi iskolát egyöntetűen „felső kereskedelmi iskola” elnevezéssel illették. Ettől kezdve vált a Kereskedelmi Akadémia kétéves tanfolyama főiskola jellegűvé. Az 1914-ben újból működésbe lépett műegyetemi közgazdasági szakosztálynak az volt a célja, hogy a Műegyetemet, vagy más főiskolát végzetteknek egyéves tanfolyam keretében módot nyújtson „a közgazdasági tudományokban való felsőbb kiképzésre”. Az alapvető problémát azonban ez sem oldotta meg, mint ahogy a Kereskedelmi Akadémia sem vált valóban főiskolává, inkább csak a hallgatók színvonalát és egyes speciális előadásokat, valamint a rendtartási külsőségeket illetően. Problémát okozott az is, hogy az akadémia hallgatóságának nagyobbik fele a középiskolákból (gimnáziumokból) került ki és a képzésre szükségszerűen rányomta bélyegét, hogy a középiskolát végzettek számára kiegészítő kereskedelmi szakképzést nyújtottak. A főiskolai jellegű és színvonalú kereskedelmi szakképzés továbbra is megoldatlan probléma maradt. A proletárdiktatúra valósította meg először a helyes gondolatot, amikor a Budapesti Kereskedelmi Akadémiát, a Keleti Kereskedelmi Akadémiát, a Világkereskedelmi Főiskolai Tanfolyamot és a Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézetet, Közgazdasági Főiskola néven egyesítette. Gyakorlati működésére azonban a proletárdiktatúra leverése miatt már nem került sor. Mint a proletárdiktatúra minden tettét és vívmányát a győztes ellenforradalom ezt is ócsárolta. Ennek ellenére az egyesítést fenntartották, s hogy mégse legyen a proletárdiktatúra által alapított intézmény, Kereskedelmi Főiskolának nevezték el. Megnyitására azonban nem került sor, mert helyébe az 1920—21-es tanévben megnyitották az „Egyetemi Közgazdaságtudományi Kar” kereskedelmi szakosztályát. Ez a kar a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem keretében indult. Ezzel a középfokú kereskedelmi szakképzést szolgáló több mint 40 felsőkereskedelmi iskola mellett létrejött az első valóban kereskedelmi felsőoktatási intézmény. Ettől kezdve az Akadémia a középiskolát végzettek kereskedelmi szakképzését szolgáló szaktanfolyamok tartásával segítette a kereskedelmi szakképzést. Az 1934-35-ös tanévtől a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara lett a közgazdasági és kereskedelmi felsőfokú szakképzés otthona. Ennek két osztálya volt: a közgazdasági és kereskedelmi, valamint a közigazgatási osztály. Hozzájuk kapcsolódott a Gazdasági Szaktanárképző Intézet. Lényegében ez a szervezet megmaradt 1948-ig, az önálló marxista közgazdasági egyetem kialakításáig. Kissé közelebbről vizsgálva a közgazdasági kar közgazdasági és kereskedelmi szakosztályának működését néhány jellemző vonásra bukkanhatunk. A