Kereskedelmi Szemle, 1967 (8. évfolyam, 1-5. szám)

1967-01-01 / 1. szám

4 WILCSEK JENŐ vonás —, hogy a verseny meghatározható keretekben folyik, nem vezet anarchi­kus jelenségekre, és a fejlődés alapjaiban a népgazdasági terv előírásainak meg­felelően megy végbe, a piaci spontenaitás csupán olyan körben érvényesülhet, amely a fő arányok alakulását érdemben nem érinti. A verseny azonban a fenti értelmezésben és körben kívánatos és szükséges is. A belföldi verseny olyan kialakulására célszerű törekedni, amely biztosítja a piac ellenőrző szerepét a munka társadalmi hasznosságának megítélésében, de ugyan­akkor nem idealizálja a versenyt, mint a társadalmi munka szervezésének fő esz­közét. A verseny következtében előálló veszteségeknek kisebbeknek kell lenniük azoknál az előnyöknél, amelyek a verseny létezéséből és lehetőségéből adódnak. Ezt úgy lehet elérni, ha a terv és piac összehangolt működését biztosítjuk. Új gazdaságirányítási rendszerünk számol is a verseny létezésével. A verseny létrejöttének azonban feltételei vannak: a) Az eladók versenye csak akkor és azokon a területeken valósulhat meg, ami­kor és ahol a kínálat bármilyen minimális mértékben, de meghaladja a ke­resletet. Elegendőnek látszik a potenciális kínálati felesleg, mert az anyagi érdekeltség hatása alatt a termelők és forgalmazók a lehetőségek maximális kihasználására törekednek. b) A verseny kialakulásának vannak szervezeti feltételei is. A termelők vagy az eladók monopolisztikus helyzete akadályozhatja a versenyt. c) A gazdasági mechanizmus működési szabályai szintén befolyásolják a ver­seny lehetőségeit. Igen lényeges szempont, hogy a gazdasági mechanizmus olyan versenyt tegyen lehetővé, amely a népgazdaság érdekeinek legjobban megfelel. ad a) Nem alakulhat ki verseny, amikor a vevők igényeit a kínálat nem elé­gítheti ki. Ilyenkor a vevők ki vannak szolgáltatva az eladónak, minden termék vevőre talál, a vevők csökkentik minőségi igényeiket, és hajlamosak magasabb árakat is fizetni. Szabad áralakulás megengedése esetén, a termékek árrugalmas­ságának megfelelően, az egyensúlyi helyzet természetesen létrejöhet magasabb árszínvonalon, de a verseny nem bontakozhat ki. Rögzített vagy maximált árak alkalmazásánál nemcsak verseny nem jöhet létre, hanem a kínálat elégtelensége szinte automatikusan napirendre tűzi az igények rangsorolásának kérdését is. Új gazdasági mechanizmusunk ezt a helyzetet el kívánja kerülni. Átmenetileg azonban néhány termékcsoportnál reálisan számolni kell az egyensúly­hiánnyal, és ennek megfelelő intézkedéseket kell majd tenni. Teljesen nyilvánvaló, hogy az ilyen esetleges átmeneti intézkedések nincsenek összhangban a mechanizmus irányelveivel, ezért döntő fontosságú és sürgősségű a piaci egyensúly megterem­tése minden területen. Egyensúly­hiány fennállhat természetesen olyan formában is, hogy a kínálat jelentősen meghaladja a keresletet. Különösen lehetséges ez a potenciális kínálat tekintetében. A tervgazdálkodás viszonyai között az ilyen természetű tartós egyensúlyhiány a tervszerű, arányos fejlődés ellentmondásaira utal. A kereslet és kínálat tökéletes egyensúlya dinamikusan nem lehet állandó, arra kell tehát törekednünk, hogy a kínálat lehetőleg mindig meghaladja a fizetőképes keres­letet, de csak minimális mértékben. Ilyen módon biztosítható az árak viszonyla­gos stabilitása, illetve csökkenése is, valamint a kihasználatlan erőforrások mint­

Next