Kereskedelmi Szemle, 1970 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

Keserű Jánosné A vállalati működés irányításának korszerűsítése* A gazdasági reform megvalósításával jellem­zővé vált a vállalati döntési lehetőségek növe­kedésével együtt járó fokozott kockázatvállalás. E kockázat a vállalati élet minden területén, te­hát a beszerzésben, értékesítésben, az eszközök felhasználásában egyaránt jelentkezik. A válla­latvezetés döntései a kollektíva és a népgazda­ság számára nemcsak pozitív hanem negatív következményeket is eredményezhetnek. Ezért a vállalati célok kitűzésére és megvalósítására irányuló belső irányító munka korszerűsítésé­vel, tartalékainak feltárásával kell törekedni a kockázat negatív hatásainak csökkentésére. Ma már világosan látható, hogy a belső me­chanizmus olyan vállalati ügy, amely hatásai­ban, következményeiben túlnő ezeken a kere­teken. A vállalatok belső szervezettségének szintje döntő hatással van a társadalom fejlődé­sére, a gazdálkodás összeredményére, a növeke­dés ütemére is. Joggal feltételezhetjük, hogy a mai feltételek között, ha sikerül a vállalati munka belső rendszerét az új feltételekhez al­kalmazni, a gazdasági kockázat csökkenni fog. Egy-egy vállalatnál — különösen megfelelő belső irányítási rendszer megvalósítása nélkül — természetesen egyidejűleg nőhet is. Közvetlen feladat: a hatékonyság növelése A IV. ötéves tervben azzal számolunk, hogy a forgalom növekedésének körülbelül a felét bo­nyolítjuk le a létszám és a hálózat fejlesztésé­vel. A többletforgalom másik felét a ma megle­vő munkaerő és állóeszközök jobb felhasználá­sával kell biztosítanunk. Ez alacsonyabb a ter­melési ágazatoknál számolt hatékonysági köve­telményeknél, mégis egyértelműen arra figyel­meztet, hogy jobban, korszerűbben kell dolgoz­nunk. A jobb munka feltételei részben vállalaton kívül állóak. Az állami szabályozás, a tulajdo­n A IX. Közgazdász Vándorgyűlés belkereskedelmi szekciója megnyitó előadásának alapján. nosi beavatkozások, a kereskedelem szerkeze­tének korszerűsítése is ide tartoznak. A mak­­romechanizmus ismereteinkkel arányban álló, további javítása mellett is ezekkel a vállalat­nak, mint objektív feltétellel kell számolni. Ezen belül ennek jó ismeretével kell saját irá­nyító munkáját javítani. Az értékesítési forgalom felének a hatékony­ság növelése alapján való fejlesztése fokozottan a jobb vállalati munkát, a belső irányítási rend­szer korszerűsítését igényli. A hatékonyság nö­velése „rögös út”. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy bár a hatékonyság javításának vannak látványos, nagy eszközei is, de végső soron sok­sok apró eredménynek a következménye. Ezért újra és újra neki kell kezdeni e téren a tartalé­kok feltárásának, a jobb módszerek keresésé­nek. A reform bevezetését követő években rész­ben érthető okok miatt (áruellátási gondok, sza­bályozók módosulása stb.) kissé elterelődött a figyelem a belső irányítás fejlesztéséről. Ez az állapot semmiképpen nem konzerválható, mert az adott makromechanizmus mellett kihasznál­ható tartalékok kimerülőben vannak. A vállala­toknak jobb eredmények elérésére erőteljeseb­ben kell belső erőforrásaikat mozgósítaniuk. A belső mechanizmus fejlesztésének fő területei Szükségesnek látszik áttekinteni azokat a te­rületeket, ahol a kereskedelmi vállalatok belső irányítási rendszerének fejlesztése ma a legfon­tosabb. Sürgető feladat a vállalati célkitűzéseknek a fogyasztási igényekkel egyező helyes kijelölé­se, azok megvalósítási feltételeinek reális szám­bavétele, vagyis a vállalati — éves, középtávú — tervező munka színvonalának emelése. Egyre több vállalat ismeri fel, hogy az irá­nyítás mai rendszerében a valóságos tenden­ciákat helytelenül tükröző vállalati célkitűzé­sek, tervek, nem eredményesek sem a vállalat.

Next