Kereskedelmi Szemle, 1970 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
Keserű Jánosné A vállalati működés irányításának korszerűsítése* A gazdasági reform megvalósításával jellemzővé vált a vállalati döntési lehetőségek növekedésével együtt járó fokozott kockázatvállalás. E kockázat a vállalati élet minden területén, tehát a beszerzésben, értékesítésben, az eszközök felhasználásában egyaránt jelentkezik. A vállalatvezetés döntései a kollektíva és a népgazdaság számára nemcsak pozitív hanem negatív következményeket is eredményezhetnek. Ezért a vállalati célok kitűzésére és megvalósítására irányuló belső irányító munka korszerűsítésével, tartalékainak feltárásával kell törekedni a kockázat negatív hatásainak csökkentésére. Ma már világosan látható, hogy a belső mechanizmus olyan vállalati ügy, amely hatásaiban, következményeiben túlnő ezeken a kereteken. A vállalatok belső szervezettségének szintje döntő hatással van a társadalom fejlődésére, a gazdálkodás összeredményére, a növekedés ütemére is. Joggal feltételezhetjük, hogy a mai feltételek között, ha sikerül a vállalati munka belső rendszerét az új feltételekhez alkalmazni, a gazdasági kockázat csökkenni fog. Egy-egy vállalatnál — különösen megfelelő belső irányítási rendszer megvalósítása nélkül — természetesen egyidejűleg nőhet is. Közvetlen feladat: a hatékonyság növelése A IV. ötéves tervben azzal számolunk, hogy a forgalom növekedésének körülbelül a felét bonyolítjuk le a létszám és a hálózat fejlesztésével. A többletforgalom másik felét a ma meglevő munkaerő és állóeszközök jobb felhasználásával kell biztosítanunk. Ez alacsonyabb a termelési ágazatoknál számolt hatékonysági követelményeknél, mégis egyértelműen arra figyelmeztet, hogy jobban, korszerűbben kell dolgoznunk. A jobb munka feltételei részben vállalaton kívül állóak. Az állami szabályozás, a tulajdon A IX. Közgazdász Vándorgyűlés belkereskedelmi szekciója megnyitó előadásának alapján. nosi beavatkozások, a kereskedelem szerkezetének korszerűsítése is ide tartoznak. A makromechanizmus ismereteinkkel arányban álló, további javítása mellett is ezekkel a vállalatnak, mint objektív feltétellel kell számolni. Ezen belül ennek jó ismeretével kell saját irányító munkáját javítani. Az értékesítési forgalom felének a hatékonyság növelése alapján való fejlesztése fokozottan a jobb vállalati munkát, a belső irányítási rendszer korszerűsítését igényli. A hatékonyság növelése „rögös út”. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy bár a hatékonyság javításának vannak látványos, nagy eszközei is, de végső soron soksok apró eredménynek a következménye. Ezért újra és újra neki kell kezdeni e téren a tartalékok feltárásának, a jobb módszerek keresésének. A reform bevezetését követő években részben érthető okok miatt (áruellátási gondok, szabályozók módosulása stb.) kissé elterelődött a figyelem a belső irányítás fejlesztéséről. Ez az állapot semmiképpen nem konzerválható, mert az adott makromechanizmus mellett kihasználható tartalékok kimerülőben vannak. A vállalatoknak jobb eredmények elérésére erőteljesebben kell belső erőforrásaikat mozgósítaniuk. A belső mechanizmus fejlesztésének fő területei Szükségesnek látszik áttekinteni azokat a területeket, ahol a kereskedelmi vállalatok belső irányítási rendszerének fejlesztése ma a legfontosabb. Sürgető feladat a vállalati célkitűzéseknek a fogyasztási igényekkel egyező helyes kijelölése, azok megvalósítási feltételeinek reális számbavétele, vagyis a vállalati — éves, középtávú — tervező munka színvonalának emelése. Egyre több vállalat ismeri fel, hogy az irányítás mai rendszerében a valóságos tendenciákat helytelenül tükröző vállalati célkitűzések, tervek, nem eredményesek sem a vállalat.