Kereskedelmi Szemle, 1990 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1990-01-01 / 1. szám
BECK TAMÁS Azok előtt a szakemberek előtt, akik Magyarország sorsát eddig is figyelemmel kísérték, világos, hogy az eddig követett gazdasági modell kimerítette lehetőségeit, s a magyar társadalom ellentmondásoktól sem mentes módon keresi az új modell és az új stratégia elveit, mechanizmusát. A kiútkeresés, a gazdasági és politikai érdekek belső párharca közepette a kormányzat gazdaságpolitikája egyértelmű stratégiai elveket követ. — Alapvető célunk — a demokratikus többpártrendszer, a magántulajdon alapján — jól működő piacgazdaság létrehozása, teret engedve a piaci mechanizmusok kialakulásának, érvényre jutásának, és szükségszerűen minimálisra csökkentve az állami beavatkozás szerepét. Elengedhetetlen ehhez a vegyes tulajdonú gazdaság kialakítása, érvényesítve a verseny- és szektorsemlegességet. Ezek a célok — amelyek megvalósítását az új alkotmány biztosítja — és a világpiac folyamatban levő változásai szükségszerűen igénylik külgazdasági stratégiánk módosítását, a megvalósítás eszközrendszerének átalakítását. Stratégiai feladataink kijelölésében döntő szerepet játszik Európa egészéhez való történelmi és gazdasági kötődésünk. Reális és méltányos perspektívát keresünk, amely egy egységes Európában jó esélyt ad országunknak korunk kihívásaira. Tudatában vagyunk a szigorú gazdasági és geopolitikai realitásoknak. Nem táplálunk illúziókat, hogy a közeljövőben a KGST-együttműködés formáiban és hatékonyságában alapvetően javul, illetve, hogy az EGK 1992-re beteljesülő belső integrációja feloldható egy szélesebb európai keretben. Ugyanakkor biztosak vagyunk abban, hogy vannak reális lehetőségek a KGST-együttműködés korszerűsítésére, mind az EGK-hoz és az EFTÁ- hoz fűződő kapcsolataink bővítésére és összeurópai integrációnk megalapozására. Ami a KGST-t illeti, reális cél a kétoldalú együttműködések erősítése, az áttérés konvertibilis elszámolásra, az államközi megállapodások helyébe a vállalati kapcsolatok kiépítése, a nehézkes „koreográfia” felszámolása. Az EGK-val kötött együttműködési megállapodásunk jelentős eredmény, de ez csak a kezdeti lépés. Reális célnak tartjuk egy közvetlen vagy kollektív társulási viszony kialakítását. Távlatban felmerül csatlakozásunk az EGK-hoz. Külgazdasági stratégiánk további fontos célterülete az egységes Európa felépítésében is jelentős szerepet játszó semleges európai államok, főleg Ausztria, de a skandináv országok is egyre fontosabb, követésre méltó példát nyújtó partnerek. Fontos célunk az Ausztriával kialakított sokoldalú együttműködés erősítése (ebben jelentős esemény lehet a tervezett közös világkiállítás megrendezése), és reális lehetőséggé érik csatlakozásunk az EFTA- hoz is. Figyelmünket természetesen nem csupán Európára korlátozzuk. Lehetőségeinkhez képest bővíteni és erősíteni kívánjuk gazdasági kapcsolatainkat a világ bármely országával, amely kész a kölcsönös előnyös kereskedelemre és együttműködésre, így rendkívül fontosnak tartjuk kapcsolataink fejlesztését a tengerentúli országokkal, amelyek egyre nagyobb szerepet játszanak kereskedelmünkben. Fontos aláhúznunk, hogy külgazdasági kapcsolataink fejlesztésében politikai, ideológiai vagy más, gazdaságon kívüli szempontok, nézeteltérések már nem játszanak meghatározó szerepet. Ennek következtében gyors fejlődés tapasztalható a Koreai Köztársasággal, Izraellel, részben Dél-Afrikával és Chilével kialakított kapcsolatainkban. Kibontakozási céljaink megvalósítására bénítólag hat, hogy az adósságszolgálati kötelezettségek teljesítése mint forráskivonás és a struktúraváltás (fejlesztés,visszafejlesztés) elodázhatatlan kényszere, illetve a lakossági életszínvonal elfogadható szinten tartása mint forrásigény éles ellentmondásban van egymással. Országunk évek óta tradicionálisan tőkeszegény ország. Az 1990—1992 közötti 3 éves időszakban az adósságszolgálati kötelezettség (törlesztés + kamat) 11 Mrd USD (felfutásában évi 3—4 Mrd USD). A magyar gazdaság működtetéséhez évi 5,5 —6 Mrd USD tőkés import szükséges, a 3 év alatt ez mintegy 17—18 Mrd USD-t tesz ki. Ez összesen 28—29 Mrd USD-os konvertibilis devizaigényt (évi 9—10 Mrd USD) jelent. Ezzel szemben az exportképességünk évi 6,5—7 Mrd USD (3 év alatt 20 Mrd USD) körül valószínűsíthető ebben az időszakban. A szolgáltatási szektor aktívuma egyelőre reálisan néhány száz millió USD-ban tervezhető. Külgazdasági stratégiánk vonásai* * A szerzőnek a Magyarok Világszövetsége és a Magyar Gazdasági Kamara szervezésében 1989. november 2-án tartott szimpóziumon a külföldön élő magyar származású üzletemberek előtt elmondott beszéde alapján.