Kereskedelmi Szemle, 1993 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1993-03-01 / 3. szám
molásához és a távlatibb célok eléréséhez is fontos azonnal elkezdeni a feltételek kialakítását, ahol az első feladat szintén az alkalmas szervezet, az intézményi háttér megteremtése. Ez minden tudatos, jövőt alakító szándék megvalósításának a feltétele. Budapest turizmusának szervezete A főváros turizmusának eddigi elemzéséből is kitűnt, hogy annak tudatos alakításához minden szinten szükség van a szakma megfelelő képviseletére. Ez ma már a fejlett piacgazdaságokban is tudatosult és megvalósított felismerés, pedig azokban mindenütt kiterjedt, zömmel kis- és középméretű magánvállalkozásokból álló turizmusszektor működik. Ez az ún. operatív szint azonban magára hagyva és ezernyi magánérdeket képviselve túl sok kárt okozhat környezetének, amikor is a piac korrekciós hatása későn jelentkezik és legfeljebb a vállalkozás csődjét segíti elő, de a környezeti ártalmakon nem tud segíteni. A szervezet kialakításának fő kritériuma, hogy legyen képes elősegíteni a turizmus tudatos és sikeres fejlődését Budapesten. Javasolt sémája a következő: A Budapesti Turizmus Bizottság feladatai: O a közgyűlés munkájában a turizmus képviselete; О Budapest turizmuspolitikájának szakmai vitája és jóváhagyásának kezdeményezése a közgyűlésben; О az éves és középtávú tervek és fejlesztések jóváhagyása; О a BTH munkaprogramjának és költségvetésének jóváhagyása; О országos fórumokon és az OIT-ben a főváros képviselete. Az Önálló Turizmus Ügyosztály feladatai: O a BTB titkársági teendőinek ellátása; O a Főpolgármesteri Hivatal turizmussal kapcsolatos feladatainak ellátása, adminisztratív ügyintézés; O a BTH szakmai felügyelete. A Budapesti Turisztikai Hivatal látja el a főváros turizmusával kapcsolatos házigazda-teendőket és egyéb nonprofit feladatokat, valamint irányítja tevékenységét. A BTB lehet a közgyűlés egyik szakmai bizottsága, vagy lehet egy külső társadalmi szerv, amelynek elnöke a főpolgármester vagy egyik helyettese (ebben az esetben célszerűbb lehet — az OIT analógiájára — a Budapesti Turizmus Tanács elnevezés). Mindkét esetben fontos, hogy a turizmusban érdekelt más bizottságok és fővárosi kerületek, valamint a hivatalos szakmai szervezetek [Országos Idegenforgalmi Hivatal (OIH); Magyar Szállodaszövetség (MSZSZ); Idegenforgalmi Hivatalok Szövetsége (IHSZ); Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ); Kereskedelmi Kamara, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Magyar Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ), a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem (BKE) stb.] legyenek képviselve és legyenek egyéni szakértők is. A szükséges professzionalizmust és a koordináció lehetőségét így lehet leginkább biztosítani. A belső szakmai bizottság előnye, hogy a közgyűlés határozatával rögtön létrejön, hátránya, hogy a külső szervek képviselőit esetenként és tanácsadói minőségben tudja mozgósítani. A külső társadalmi koordináló szerv előnye, hogy a széles körű és egyenrangú képviselet önmagában kitűnő egyeztetési és tájékoztatási lehetőséget, ugyanakkor megfelelő szakszerűséget nyújt, hátránya, hogy a közgyűlés kompetenciájába tartozó kérdéseket is tárgyal, amelyeket a közgyűléssel utólag jóvá kell hagyatni, ami lassíthatja a munkát. A közgyűlés dönti el, hogy melyik formát részesíti előnyben. A Budapesti Turisztikai Hivatal (BTH) felállítása A házigazda szerepkört ellátó nem nyereségérdekelt szervezetek klasszikus formája a turisztikai hivatal. Minden európai fővárosnak, sőt, nagyvárosnak van ilyen szervezete. Összehasonlító táblázatunk 8 európai város turisztikai hivatalának fő jellemzőit mutatja be. Tekintettel a turizmus már betöltött szerepére életünkben és még inkább az Budapest turizmusának szervezete Politikai szint Végrehajtási szint Operatív szint Budapest Főváros Közgyűlése Budapesti Turizmus Bizottság (BTB) Főpolgármesteri Hivatal Önálló Turizmus Ügyosztály Budapesti Turisztikai Hivatal (BTH) Tourinform 36