Kereskedelmi Szemle, 1994 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1994-05-01 / 5. szám

szezon széthúzására és a magyar turisták megnye­résére. Vendéglátóipar, közvetítő szektor és kereskedelem A kínálat az utóbbi években az új vállalkozások elszaporodásával leginkább ebben a szektorban színesedett. Fő jellemzők: ♦ a vállalkozók körében végzett felmérés szerint a vállalkozásriasztó feltételek (magas adók, kedve­zőtlen hitelkondíciók, az érdekvédelmi szervezetek és a regionális hírverés hiánya, gyenge szakképzési rendszer stb.) következtében a vállalkozók három­negyede pesszimista vagy bizonytalan; ♦ a vállalkozási képesség sokszor gyenge szak­tudással párosul, így alapvető színvonalváltozást a térségbe az új vállalkozások sem hoztak; ♦ hiányzik az eredeti szolgáltatásokra és a speci­alitások nyújtására való törekvés, rendszerint min­denki ugyanazt kínálja; ♦ a szaporodó utazási irodák csak kiutazással, valutaváltással és legfeljebb belső programok (Bu­dapest, puszta) értékesítésével foglalkoznak, nincs a térségnek beutaztatásra specializált utazásszerve­zője (tour operátora), így a külföldi utazásszervezés és előzetes értékesítés az egész régió számára hiány­zik, aminek következtében a már valahogy ideérke­zett turistákért folyik csak a marakodás (a szerve­zett utasokat általában német utazásszervezők hoz­zák, akik közvetlenül tárgyalnak és szerződnek ta­pasztalatlan balatoni szolgáltatókkal); ♦ a kiskereskedelmi hálózat bővülése és színese­dése ellenére változatlanul működnek az ún. KGST-piacok utódai, amelyek azonban ugyan­olyan igénytelenek, mint a régiek. ♦ a vállalkozók egy része eleve csak a főszezonra nyit ki, a felmérés során megkérdezett vállalkozók 28%-a veszteségesnek vallotta üzletét 1993 nyarán. Tájékoztatás és egyéb non profit tevékenységek A három megye idegenforgalmi hivatala a közel­múltban átalakult: az ún. non profit (nyereséget nem hozó) tevékenységeket leválasztották azokról, és a gazdálkodási feladatokra (kempingek és egyéb szálláshelyek üzemeltetése és értékesítése, program­szervezés, be- és kiutaztatás, valutaváltás stb.) lét­rejött a SIOTOUR Rt., a BALATONTOURIST Rt. és a ZALATOUR Rt. A non­profit feladatokat Somogy megyében a Somogy Megyei Idegenforgal­mi Hivatal vette át, itt Tourinform Iroda működik, amint Zala megyében is, ahol a non­profit felada­tok gazdája az Idegenforgalmi és Expo Iroda. Vesz­prém megye e célra egy alapítványt hozott létre, itt Tourinform Iroda nem működik. Mivel az átalakulás újkeletű, az érdemi tevékeny­ség még kialakulóban van. Ennek megfelelően a tájékoztatás az egész Balaton térségében megoldat­lan, ennek hiánya a turisták leggyakoribb panasza. Úgyszintén hiányzik a regionális hírverés, és a Ba­­laton-kép (imázs) formálása. Ez idáig a megyei értékek számbavétele és a turisztikai koncepció összeállítása volt a jelentősebb non profit ténykedés Somogy és Zala megyében. A megyei és még in­kább a regionális információs rendszer kialakítása még előttük álló feladat. Kultúra és sport A kulturális és sportlehetőségek egy része (feszti­válok, vitorlázás, szörfözés, lovaglás, vadászat, horgászat stb.) önálló vonzerőnek is alkalmas, eze­ket a vonzerőleltár elkészítésénél figyelembe vettük. A vízparti üdülők részére is fontosak azonban ezek a lehetőségek, hogy változatosabbá és színesebbé tegyék a nyaralást. Jelenleg a fő jellemzők ezen a területen a következők: ♦ szegényes szolgáltatások, illetve a meglevők­ről elégtelen tájékoztatás (a múzeumokról, műem­lékekről, régészeti lelőhelyekről, tájházakról, ter­mészetvédelmi területekről stb. alig van kiadvány, a kevés számú, de jelentős rendezvényekről a turis­ták nehezen vagy egyáltalán nem szerezhetnek tu­domást (pl. Kapolcs, Szentbékkálla, vagy más tele­pülések fesztiváljai, búcsúi, falunapjai, ünnepei); ♦ e tevékenységek fejlesztésének is alapfeltétele az infrastruktúra megléte (pl. kikötők, kölcsönző­helyek, sportpályák, színházak stb.), amit közpén­zekből kell létrehozni, mert csak hosszú távon meg­térülő és jelentős nagyságrendű beruházást jelente­nek, a források viszont jelenleg szétaprózottak és szegényesek, a regionális szemlélet pedig még gyen­ge. Közbiztonság és higiénia Sajnos a közbiztonság az utóbbi években látvá­nyosan romlik, a higiénia pedig nem javul. A turis­ták kifogásainak jelentős hányada e területeket érintette. A fő gondok a következők: ♦ a leggyakoribbak a vagyon elleni bűnesetek (személygépkocsik feltörése és lopása, betörések a nyaralókba, tolvajlások), a fekete pénzváltás (amely 1993 nyarán egész kiterjedt hálózattal mű­ködött a legforgalmasabb központokban), terjed a prostitúció és a vállalkozók megsarcolása; ♦ a rendőrség tehetetlen, létszámhiányra, tech­nikai és jogi háttér hiányára hivatkozva nem avat­kozik kellően közbe, ezzel szemben a gépkocsi­

Next