Kereskedelmi Szemle, 1994 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1994-08-01 / 8. szám
IDEGENFORGALOM LENGYEL MÁRTON A balatoni turizmus fejlesztési koncepciója * IV. — A turisztikai marketing — Szakmai-turisztikai teendők, a szezon meghosszabbításának fő módszerei A turizmus főszereplője a turista, a turista egyik fő igénye viszont az ép természeti környezet. Ezt szem előtt tartva szükségszerűen találkozik az ökológiai és a marketingszemlélet. Meggyőződésem, hogy hosszú távon csak ez hozhat sikert. Érdemes áldozni turisztikai marketingszakemberekre a koncepció és később, a konkrét projektek megvalósítása során, majd a turizmus szervezésében is. Ezáltal a pénzforrások megteremtését is elősegíthetjük, legalábbis abban a szakaszban, amikor kész projektjeinkre hazai vagy külföldi befektetőt keresünk. A marketingszakember ugyanis nem keresi a befektetőt, hanem hozza. Ő a piacot kutatja, és a potenciális turistákat keresi. Ha megvan a leendő közönsége a gyógyszállónak, üdülőfalunak, fitnessközpontnak, akkor könnyen akad rá befektető, ha a szállóépítés még oly költséges is. A marketing eltérő megközelítést és sajátos technikákat alkalmaz a fejlesztési elképzelés, illetve a már működő vállalkozások szintjén, itt most csak az előzővel foglalkozom. A koncepció szintjén a fő kérdés: milyen termékek előállítására alkalmasak a térség vonzerői, és milyen keresletre számíthatnak termékeink? Az 1. táblázat összefoglalja a Balaton-térség vonzerőire építhető legfontosabb turisztikai termékeket, valamint azok fő jellemzőit és helyszíneit. A 2. táblázat a termékek lehetséges piacait szemlélteti. A Balatonon új termékekre és új közönségre van alapvetően szükség, de kiindulni csak a meglevő kínálatból lehet. A gyakorlati munkában ezért a legelső teendő a szűk keresztmetszetek felszámolása. Az első feladat a hiányosságok pótlása az infrastruktúra és a természet védelme területén (szennyvíztisztítók, depóniák, csatornázás, úthálózat, távközlés, szennyezésforrások megszüntetése stb.); ♦ a strandok és egyéb közterületek rendbetétele, a tisztaság és rend megteremtése mindenütt; ♦ a szállodák, kempingek, éttermek, üzletek, nyilvános illemhelyek stb. felújítása és rendbetétele, dolgozóik ki- és továbbképzése, a színvonalas szolgáltatások megteremtése; ♦ a tájékoztatás megszervezése, mert ez a házigazda alapvető kötelessége, és hogy legalább azt, ami megvan, jobban tudjuk értékesíteni; ♦ a térség imázsának megteremtése, hírverésének biztosítása; a beutaztatás szervezetének kialakítása. Az utóbbi három kifejezetten marketingfeladat. A tájékoztatás és a hírverés nagyrészt nonprofit (közvetlen nyereséget nem hozó) tevékenység, és alapvetően a közszektor felelőssége, más kérdés, hogy finanszírozásban az érdekeltség mértékének megfelelően a vállalkozói szférának is részt kell vállalnia. Regionális szinten ebbe a feladatkörbe tartozik a térképek, tájékoztató kiadványok (eseménynaptár, szolgáltatók címjegyzéke stb.), filmek, videokazetták stb. megjelentetése, a sajtó tájékoztatása és a szóbeli tájékoztatás megszervezése (információs irodák, pl. Tourinform-hálózat) stb. A beutaztatásra a volt megyei idegenforgalmi hivatalok átalakulásával és a non profit feladatok leválasztásával létrejött gazdálkodó szervezetek — a Siótour, a Balatontourist és a Zalatour nyújtják a legjobb lehetőséget tapasztalatukkal és az egész térségre kiterjedő hálózatukkal. Új turisztikai termékek kialakítása A regionális, kistérségi és települési rendezési tervekben a koncepció javaslatainak megfelelően az új fejlesztéseknél komplex turisztikai termékek kialakítását kell megcélozni. Ehhez fontos a vonz * A Koncepció I—III. része lapunk 1994/5., 6. és 7. számában jelent meg.