Kereskedelmi Szemle, 1995 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1995-07-01 / 7. szám
IDEGENFORGALOM JANDALA CSILLA-GUBÁN PÁL Csongrád megye turizmusának marketingkoncepciója Csongrád megye jelenlegi turisztikai arculata A jelenlegi turizmus alapján Csongrád megye nem különböztethető meg markánsan az ország más régióitól. A megye turizmusának arculata a hozzáférhető kiadványok és a helybéliek szerint sokszínű. Ténylegesen azonban a sokszínűség nem párosul szelektivitással, sokfélét kínálnak azonos súllyal. A megye vonzerői (kivétel: Ópusztaszer) nem alkalmasak a megye reprezentálására, azaz az adott vonzerő alapján nem lehet Csongrád megyére asszociálni. A vonzerők és az azokra épülő termék fejlesztése esetleges. Hatásvizsgálatok nem készültek. Csongrád megye turizmusa nem sajátos piaci szegmenst céloz meg, s a turizmus erős szezonális ingadozást mutat. A forgalom területileg is koncentrált, következésképpen az ennek figyelembevételével zajló fejlesztések - az eltérő lehetőségek alapján - tovább növelik a települések közti különbségeket. A turisztikai fejlesztések kapcsán a helyi lakosság bevonására csupán egy-két esetben került sor. A fejlesztések nem a vállalkozók összefogására épülnek. A Csongrád Megyei Idegenforgalmi Hivatal átalakulásával létrejött nonprofit szervezet, a Tourinform Iroda hozzálátott új, a megyéről, illetve annak egyes régióiról szóló kiadványok készítéséhez, ezek részben tematikus jellegűek és térképek. Ennek ellenére a rendelkezésre álló kiadványok megjelenése, szerkesztése, nyelvezete, többnyelvűsége, „minősége” sok kívánnivalót hagy maga után (méret, nyomdatechnika, színek stb.). A kiadványok tartalma a megye jelenleg még hiányzó marketingkoncepcióját tükrözi, hiszen nem egy vagy néhány kiemelt vonzerőre építve sugallja Csongrád megye turisztikai fogadóterület szerepét, hanem igyekszik mindent bemutatni, függetlenül az adott vonzerő versenyképességétől. Fejlesztési elképzelések Az általunk tanulmányozott forrásmunkákból az alábbi fejlesztési súlypontok emelhetők ki: □ „Ópusztaszer és térsége egyedi vonzerőt képvisel, ezért komplex fejlesztése, kínálatának bővítése prioritást élvez. Jobb megismertetésére a külföldiek, azon belül is főleg a külföldön élő magyarok körében a Honfoglalási évforduló kínál kiváló lehetőséget. □ Gyógyidegenforgalmi adottságaink jórészt kihasználatlanok. Törekedni kell a térség más idegenforgalmi fejlesztéseivel való összhangra. A fogadás feltételeinek megteremtése (gyógyászati készítmények, a kialakítás sajátos követelményei stb. miatt) nagyobb befektetést igényel, viszont a forgalom nem idényhez kötött, hosszabb átlagos tartózkodási idő és magasabb költés jellemzi. Előnyt jelent, hogy már léteznek fejlesztési projektek (Makó, Csongrád, Szentes), melyek felkeltik a befektetők érdeklődését. A kapacitások kiépítésével párhuzamosan fontos az együttműködés kialakítása külföldi betegbiztosító szervezetekkel. □ A „Zöld” turizmuson belül a falusi-tanyai turizmus fejlesztése, a szálláshelyekre alapozva a horgász-, vadászturizmus fellendülésére főként azokon a területeken lehet számítani, ahol a vendégfogadók összefogásával, a települési önkormányzatok támogatásával annak minőségi feltételei megteremthetők. Szükséges a tiszai víziturizmus fejlesztése, a gyalogos és kerékpárostúrák lehetőségeinek megteremtése, az országos túrákhoz való kapcsolódásuk megszervezése. □ A kongresszusi és az üzleti turizmus számára a szolgáltatások magas színvonalát kell nyújtani a szállás, étkezés, kommunikáció, informatika, a szabadidő eltöltése stb. terén. Az eredmény itt is magas fajlagos költés és a szezon széthúzása lehet.” (Területfejlesztési Füzetek 3. sz.) „Csongrád megye a kulturális rendezvények szervezése tekintetében méltó helyet vívott ki ma-