Kereskedelmi Szemle, 1995 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1995-08-01 / 8. szám

potenciális vendégkör motivációjával találkozó, ki­egészítő szolgáltatásokból álló minőségi kínálat egy adott országban, annál nagyobb a fogadó ország tu­rizmusának hatékonysága, és annál több foglalkoz­tatott sorolható a turizmus szektorhoz. Fentiek ismeretében azt kívánjuk bemutatni, hogy amennyiben készülnének pontos statisztikák Magyarországon az idegenforgalomban a részben vagy egészben turizmus által foglalkoztatottak lét­számára vonatkozóan, mely területeken dolgozókat lenne célszerű egy szűkebb és egy teljes körű lét­számvizsgálatba bevonni. A KSH belső adatai alapján 1992 első félévének végén a kereskedelmi szálláshelyek, utazási irodák és a vendéglátásban foglalkoztatottak dolgozói lét­számadatai a 3. táblázat szerint alakultak. A fentiekhez feltétlenül hozzá kell számolni még a közigazgatásban a turizmussal főhivatásként fog­lalkozókat, a tájékoztató, illetve információs irodák­ban dolgozókat, valamint a főfoglalkozású idegen­­vezetőket. Még egyszer szeretnénk kiemelni, hogy a turiz­musban dolgozók létszámának körét alapvetően meghatározza, hogy a főszezonban vagy azon kívül vizsgálom-e a létszámot, csak a főhivatásként a szektorban dolgozókat sorolom-e ide vagy a mel­­lékfoglalkozásúakat, illetve részmunkaidősöket is stb. 4. táblázat A jogi személyiségű idegenforgalmi egységek számának alakulása (1992-1994) Ezt annál is inkább fontos hangsúlyozni, mert a mintegy 300 ezres foglalkoztatott létszámból az an­nak több mint egyharmadát kitevő fizetővendéglá­tóhelyeket bérbeadók számát (mint idegenforgalom foglalkoztatottjait) némi fenntartással kell kezelni, mert feltehetően nem ebből a szektorból származik évi teljes jövedelmük. Ugyanakkor az is igaz, hogy számos olyan foglalkoztatott dolgozik a turizmus­ban, akiket nem említenek a hivatalos statisztikák (nyugdíjasok, háztartásbeliek, tanulók stb.). 3. ábra A turizmus ágazati felügyeleti és koordinációs struktúrája Magyarországon Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Országos Idegenforgalmi Hivatal Országos Idegenforgalmi Tanács Megyei Kiemelt üdülőterüle-Nemzeti képvi-Települési Vállalkozási önkormányzatok 4________________/ sek intéző bizottságai feletek külföldön­­ ^ önkormányzatok ^ szektor ^ hagyományos idegenforgalmi ^hivatalok______ idegenforgalmi non-profit ^ szervezetek X Balatoni Dunakanyar Velence Uni Mátra/Bükk Közép-Tisza Sopron/Kőszeg­hegyalja Bécs Frankfurt Madrid MITAK (Magyar Idegenforgalmi Tá­jékoztató Központ) helyi kul­turális, sport és szabadidős intéz­ményháló­zat '"’Ш-ból alakult gazdasági­­ társaságok Г Л Intéző bizottsá­gok titkárságai f Л TOURINFORM országos központ Г TOURINFORM ' hálózat G J szálláshelyek vendéglátás­i­ kereskedelem kongresszusi központok ,utazásszervezők,­s utazási irodák ezek. d­iák___) nem kiemelt te­rületek megyei idegenforgalmi tanácsai, bizott­ságai_________ Szakmai szövetségek,egyesületek, kamarák és más turisztikai ______________________érdekképviseleti szervezetek___________________ |-Magyar Camping és Caravaning Club Magyar Kongresszusi Iroda Egyesülés Magyar Falusi-Tanyasi V­endégfogadók Szövetsége Egyesület a Falusi Turizmusért Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége Gazdasági, kereskedelmi és iparkamarák Idegenforgalmi és Vendéglátó Kamara Magyar Turisztikai Egyesület Magyar Szállodaszövetség Regionális és települési turizmus egyesületek Társminisztériumok, főhatóságok­­területfejlesztés, területi ■ integrált tervezés turisztikai képzés és továbbképzés Гturis K­ovál G G J ^környezetvédelem ^ ( nemzeti parkok és természetvédelmi területek közlekedés­i utazásbiztosítás J D ^vízum és útlevél J ^banki szolgáltatások ^ Tevékenységi kör 1992 1993 1994 Szálláshely, 55 szolgáltatás, vendéglátás 10 főig 1893 1341 1875 20 főig 1097 1010 20 fő felett n.a. 228 241 6332 Utazásszervezés, idegenvezetés 10 főig 656 453 517 20 főig 281 250 20 fő felett n.a. n.a. n.a. 25

Next